Ha kell, akkor árstop is lesz – így jelentette be az Index szerint Nagy Márton, hogy már az első napokban érezhető az árréskorlátozás hatása.
A nemzetgazdasági miniszter kedden egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a március 17-től életbe lépett intézkedés eredményes. Nagy Márton szerint
a hatás már ebben a hónapban megmutatkozhat, és az élelmiszerek inflációja 9 százalék alá csökkenhet.
Áprilisra pedig az intézkedés teljes hatása érvényesülhet, és az élelmiszerárak növekedése akár 7 százalék alá is mérséklődhet.
A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint az online árfigyelő rendszer is igazolja az intézkedés sikerességét. "Az online árfigyelőn önök számára is elérhető az árcsökkenés. Vissza fogjuk tölteni a múlt heti listát, így ehhez lehet majd hasonlítani minden nap az árak mozgását" - fogalmazott.
"Most tudom azt mondani önöknek, hogy legalább 1000 termékről van szó, ennyire hat az árrsésstop. Átlagosan 16 százalékkal csökkentek itt az árak, korábban 10 százalékot várt a kormány. Még vannak átárazások, így ez a 16 százalék tovább növekszik idővel"
- mondta Nagy Márton, aki hozzátette:
az árfigyelő adatai szerint 760 termék ára mérséklődött, míg 160 esetében nem volt változás, mert már korábban is 10 százalék alatt volt az árrésük. 70 terméknél kismértékű áremelkedést tapasztaltak, amit akciók vagy adatfeltöltési hibák okozhattak.
A legnagyobb árcsökkenést a tejtermékeknél és a zsiradékoknál figyelték meg. A joghurt, a tejföl, a tej, a túró és a zsiradékok esetében az árak több mint 50 százalékkal csökkentek.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány folyamatosan egyeztet a kereskedőkkel az árazás és az ellenőrzés kérdéseiről. Megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi vállalatok a szabályokat betartják.
Ugyanakkor több üzletlánc is korlátozásokat vezetett be. Mint arról korábban mi is írtunk: Lidl a kereskedelmi vásárlóknak megtiltotta az árrésstoppal érintett termékek vásárlását, ha áfás számlát kérnek. A Tesco és a Spar pedig mennyiségi korlátozásokat alkalmaz. Nagy Márton szerint ezek a boltok saját döntései, nem ellátási problémák okozzák őket.
A kormány május végén dönt majd arról, hogy mi lesz az árrésstoppal.
Megtalálták a Visegrádi-hegységben eltűnt túrázót - egész éjszaka keresték az idős bácsit
Az elsődleges információk szerint elesett, lemerült a mobilja, és önerőből nem tudott tovább haladni. A keresés éjjel zajlott, a csapatok pedig reggel hat előtt egy jelzett úton találták meg.
Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.
Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.
A keresésben rendőrök, gyalogos és terepjárós mentőcsapatok vettek részt. Szisztematikusan átfésülték a Dobogókő és Pilisszentkereszt környéki erdős területeket, majd
a hajnali órákban, reggel 6 óra előtt egy jelzett úton, a földön fekve találtak rá.
Az idős túrázót a helyszínen átadták a mentőknek, majd kórházba szállították.
A férfi utáni kutatásról több fotót is megosztottak a közösségi oldalukon:
Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.
Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.
És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”
A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”
A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.
Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,
és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.
Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.
Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”
„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy
Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.
Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.
Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.
Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.
A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.
A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.
A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy
a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.
Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.
A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.
A közlemény szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről már korábban döntés született, a pontos számról most hozott döntést a kormány.
A nyugdíjas-infláció mértéke 4,8 százalék, ezért 1,6 százalékos emelés jár visszamenőleg - mondta, hozzátéve:
a novemberi nyugdíjjal átlagosan 47 200 forintot fizetnek a nyugdíjasoknak, a maradék a decemberi nyugdíjjal érkezik.
Továbbra is a kormány meggyőződése, hogy a nyugdíjemelésnek vagy meg kell haladnia a nyugdíjas inflációt vagy legalább azzal megegyezőnek kell lennie.
Tavaly meg is haladta ezt, idei évben is megegyező lesz, 112 milliárd forintot fordít erre a kormány, ez az összeg a költségvetésben rendelkezésre áll - mondta Gulyás Gergely.
Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről már korábban döntés született, a pontos számról most hozott döntést a kormány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
