Nagy Márton megindokolta, miért lesz jó, ha csak öt nagy bank marad, majd saját tanulmányát linkelte, amiben az ellenkezőjét állítja
A nemzetgazdasági miniszter a hatékonyságra hivatkozva csökkentené a hazai nagybankok számát, ami szerinte olcsósághoz vezet. A közgazdászok, - köztük a miniszter múltbéli önmaga - ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kormány intézkedései szintén okozói a drága banki szolgáltatásoknak.
„Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik. Ez lejjebb hozza a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál” – írta keddi Facebook-posztjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A miniszter ezzel indokolta, miért kellene Magyarországon öt nagy bankra szűkíteni a piacot, nemzetközi példaként pedig Svédországot és Ausztriát említette, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.
A Telex szerint a képet ugyanakkor árnyalja, hogy a magas hazai bankprofit mögött jelentős torzító tényezők állnak, amelyek a valóságnál kedvezőbbnek tüntetik fel a számokat, és
a bankokra kivetett terhek is okai annak, hogy a szolgáltatásért sokat fizetünk.
A bankok eközben arra panaszkodnak, hogy a költségeiket súlyosan megterheli az extraprofitadó és a tranzakciós illeték, ami szerintük a következő években meghaladhatja a szektor teljes nyereségét, és végső soron ez drágítja a banki szolgáltatásokat.
A nemzetgazdasági miniszter február közepén lengette be, hogy csak öt nagy bank maradhat hazánkban, amit azzal indokolt, hogy a pénzintézetek még mindig túl drágák és túl sokan vannak. Bejelentése pár nappal azután érkezett, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében az Erste Bankot és a Shellt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte.
Nagy Márton hétfőn meg is nevezett négy bankot, amelyet továbbra is szívesen látna az országban: az OTP-t, az MBH Bankot, a K&H-t és az UniCreditet. Hozzátette: „az ötödik hely jelenleg kiadó”. A korábban idézett lap szerint erre a helyre jó eséllyel pályázik a Gránit Bank, amely 2021 óta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozik.
A poszt alatti kommentben a miniszter saját, 2006-os jegybanki dolgozatát is belinkelte, ez az írás azonban nem támasztja alá, hogy a kevesebb bank jobb lenne az ügyfeleknek
„Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik. Ez lejjebb hozza a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál” – írta keddi Facebook-posztjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A miniszter ezzel indokolta, miért kellene Magyarországon öt nagy bankra szűkíteni a piacot, nemzetközi példaként pedig Svédországot és Ausztriát említette, ahol kevesebb mint öt nagy bank működik.
A Telex szerint a képet ugyanakkor árnyalja, hogy a magas hazai bankprofit mögött jelentős torzító tényezők állnak, amelyek a valóságnál kedvezőbbnek tüntetik fel a számokat, és
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”
– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.
Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.
„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”
– állapította meg a bejegyzésében.
Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.
A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kettős magyar vétó Brüsszelben – 90 milliárd euró nélkül utaznak az EU vezetői Kijevbe a háború évfordulóján
Magyarország a külügyminiszterek hétfői ülésén blokkolta az ukrán támogatást és az új orosz szankciókat. A döntés beárnyékolja az EU vezetőinek a háború évfordulójára időzített kijevi látogatását.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
„Nagyon sajnálom, hogy ma nem sikerült megállapodást elérnünk, tekintve, hogy holnap van a háború kezdetének szomorú évfordulója, és határozott jelzéseket kell küldenünk Ukrajnának, hogy továbbra is segítjük Ukrajnát, amivel egyúttal Oroszországra is nyomást gyakorolunk”
– mondta Kaja Kallas a kettős magyar vétó után.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, ezzel indokolja álláspontját a magyar és a szlovák kormány. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétfő éjjel újabb dróntámadás érte a vezetéket, amely tüzet okozott az egyik, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található szivattyútelepen. A támadásért Kijev vállalta a felelősséget, ami tovább rontja a vezeték gyors újraindításának esélyét.
A felelősség kérdésében a felek álláspontja a Reuters szerint szögesen eltér. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a vezeték egy hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadásban sérült meg, és jelezték, hogy a lehető leggyorsabban javítják a hibát. Ezzel szemben a vezetéktől továbbra is nagyban függő Magyarország és Szlovákia Ukrajnát okolja az ellátás leállásáért.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Ukrajnán múlik az olajszállítások újraindítása, és szerinte nyílt politikai zsarolással kell szembenézni. „A magyar kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki.
Az ukrán és az uniós oldal is élesen reagált. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében konstruktív együttműködésre szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, és közölte, nem szabad, hogy „túszul ejtsék az egész EU-t”. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy, a Reuters által kiszivárogtatott magánlevélben sürgette Orbán Viktort, hogy tartsa tiszteletben az EU-megállapodást a 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelről. „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű számukra. Ezen kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – írta Costa, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét.
A 90 milliárd eurós programot az állam- és kormányfők már decemberben politikailag jóváhagyták, de a jogi csomag egyik eleme, egy költségvetési módosítás, egyhangú támogatást igényel, ezt akasztotta meg a magyar vétó. A kialakult helyzet miatt a 20. szankciós csomag elfogadása is késik, az EU pedig már vizsgálja a horvát adriai és az Odessza–Brodi útvonalakat mint lehetséges alternatívákat az olajellátás biztosítására.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mol-vezetők másfél milliárdot kerestek, amikor leállt a Barátság-vezeték, bennfentes kereskedelemmel gyanúsítják őket
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége az MNB-hez fordult négy Mol-vezető részvényeladásai miatt. Az ügyletek a Barátság-vezeték leállása és a Mol hivatalos tájékoztatása közötti időszakra estek.
Miközben a Barátság kőolajvezeték január 27-én leállt, négy Mol-vezető összesen közel másfél milliárd forint értékben adott el részvényeket a történelmi csúcs közelében. A kisbefektetőket képviselő szövetség most bennfentes kereskedés gyanújával az MNB-hez fordult, a Mol szerint pedig minden tőzsdei közlésük jogszerű volt - írja a 24.hu.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz, mert azt valószínűsítik, hogy
a Mol néhány vezetője jogszerűtlenül kereshetett az olajrészvények eladásán, miközben a cég hallgatott az orosz kőolajszállítás leállásáról. A Mol szerint tőzsdei kommunikációjuk megfelelt a hatályos jogszabályoknak.
Az eseménysor január 26-án kezdődött, amikor Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója 52 795 darab részvényt adott el 3820 forintos átlagáron, amiből 201 millió forint bevétele lett. Egy nappal később, január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt értékesített 3978 forintos átlagáron, 118,7 millió forintért.
Ugyanezen a napon sérült meg a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, ami miatt leállt az olajszállítás Magyarországra és Szlovákiába. A Mol-papírok árfolyama eközben tovább emelkedett, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra ért.
Másnap, február 5-én Anthony Radev igazgatósági tag 160 072 darab részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, 642 millió forintért. Február 6-án pedig Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab részvényt értékesített 4016 forintos átlagáron, ami 604,8 millió forint bevételt hozott neki.
Azonban piac a vezeték leállásáról csak hetekkel később értesült.
A sajtóban február 13-án jelent meg az első hír a Bloombergre hivatkozva, hogy „egy orosz légicsapás a múlt hónap végén megrongálta a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát, ami miatt akkor leálltak az olajszállítások Magyarországra és Szlovákiába.”
A Mol a hivatalos tőzsdei felületen csak három héttel a leállás után, február 16-án közölte, hogy a magyar államhoz fordul a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.
A befektetővédelmi szövetség elnöke, Dióslaki Gábor szerint a Molnak haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna a piacot.
A tőkepiacról szóló törvény ugyanis előírja, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”
A szövetség szerint a Barátság vezeték közel háromhetes leállása okozta hiány – és ennek elhallgatása – már „biztosan túllépte a megengedhető mértékű titkolózás időhatárát”. Úgy vélik, a vezeték egyhetes leállása is „jelentős vállalati eseménynek, így bennfentes információ keletkezének minősül”.
A Mol ezzel szemben azt állítja, szabályosan járt el.
„A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását” – közölte a cég.
Vagyis szerintük a három héttel későbbi bejelentés elégséges volt. A vállalat nem reagált arra a kérdésre, hogy a menedzsment tagjai pontosan mikor szereztek tudomást a leállásról.
Az eladások időzítése különösen jónak bizonyult, mivel a részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, januárban azonban kilőtt. A februári csúcs után az árfolyam gyengülni kezdett, és 3500 forint közelébe esett. A vezetők a részvényekhez juttatási program keretében jutnak, január közepén például Hernádi Zsolt Mol-vezér 178 886 darab részvényt kapott ellenérték nélkül.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a vezetéken már lehetne szállítani, ám az ukránok ezt politikai okokból akadályozzák. Ezzel szemben ukrán és szlovák források is megerősítették, hogy a leállás oka egy orosz légicsapás volt, amely a vezetéket érte.
Miközben a Barátság kőolajvezeték január 27-én leállt, négy Mol-vezető összesen közel másfél milliárd forint értékben adott el részvényeket a történelmi csúcs közelében. A kisbefektetőket képviselő szövetség most bennfentes kereskedés gyanújával az MNB-hez fordult, a Mol szerint pedig minden tőzsdei közlésük jogszerű volt - írja a 24.hu.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz, mert azt valószínűsítik, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté beleállt a Magyar Péterrel közös drogtesztbe
A Fidesz frakcióvezetője videóban fogadta el Magyar Péter drogteszt-kihívását. A Tisza Párt elnöke 2024-ben már bemutatott egy negatív leletet a kormánypárti vádak miatt.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
„Figyelj, Peti! (...) Én soha nem vettem föl titokban a családtagjaimat és nem jelentettem fel őket az ügyészségen. És nem fogyasztok drogot”
– mondta Kocsis, aki a poszt leírásában egy célzást is tett: „Peti, a kis amsterdami kalandjaidat most nem is hoznám ide.”
A Fidesz-politikus videójának előzménye, hogy Magyar Péter hétfőn a Telexnek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy mivel kormányzati szereplők egyre többször sugallják, hogy korábban kábítószert fogyasztott, kész elmenni egy közös drogtesztre Deutsch Tamással, Rogán Antallal, Nagy Mártonnal, Szájer Józseffel vagy Kocsis Mátéval.
Magyar 2024 nyarán már csináltatott egy toxikológiai vizsgálatot, amelynek eredménye negatív lett a gyógyszerekre, kábító- és pszichotróp szerekre. A szakvélemény szerint a vérében mindössze koffeint találtak. A kormánypárti kommunikációban ennek ellenére visszatérő elem a droghasználat vádja, Kocsis Máté korábban a parlamentben úgy fogalmazott, Magyar Péter „a drogbuli miatt” zsarolható.
„Ha nagyon szeretnéd, elmegyek veled egy drogtesztre. Te mondod meg az időpontot” – ezt üzente Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy Facebook-videóban Magyar Péternek, vette észre a HVG. Kocsis a felvételen Petiként szólítja meg a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét, és bár elmondása szerint korábban azért nem jelentkezett közös tesztre, mert gyűlöli a kábítószert, most mégis elfogadja a kihívást.
A frakcióvezető a videóban először a hasonlóságokat sorolta: mindketten 1981-ben születtek, három gyermekük van, és ugyanott, ugyanakkor, cum laude minősítéssel diplomáztak. Ezután a különbségekre tért rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
