Nagy Márton az árrésstopról: 760 terméknél csökkentek az árak, átlagosan 16 százalékkal
Ez nagyobb csökkenés, mint amire a kormány számított. Nagy Márton arról is beszélt, hogy a minisztérium hétfőn egyeztetett a kiskerláncokkal. Úgy véli, ők megértették az üzenetet és betartják a szabályokat.
A nemzetgazdasági miniszter kedden reggel sajtótájékoztatón beszélt az árrésstop első tapasztalatairól - számolt be a Portfolio. Nagy Márton azt mondta, 30 termékkör 1000 terméke tartozik az intézkedés hatókörébe. Az első adatok szerint 760 terméknél csökkentek az árak, átlagosan 16 százalékkal. Ez nagyobb csökkenés, mint amire a kormány számított, mert előzetesen tíz százalékos árcsökkenést vártak.
160 terméknél nem változott az ár, ami azt jelentheti, hogy azokon az árrés nem érte el a 10 százalékot. 70 termék esetében kismértékű áremelkedést tapasztaltak - osztotta meg a tárca, amely vizsgálatot indított ezeknél a termékeknél, hiszen Nagy szerint a háttérben vagy adathiba lehet, vagy az akciós árak miatt változtak az adatok a múlt csütörtöki bázisadatok felvételekor.
A tejtermékeknél, mint a joghurt, tejföl, tej és túró, az NGM 50 százalék fölötti árcsökkenést regisztrált.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a minisztérium hétfőn egyeztetett a kiskerláncokkal. Úgy véli, ők megértették az üzenetet és betartják a szabályokat. Kiemelte: „Azt kérjük a beszállítókkal való tárgyalásainkon, hogy mostantól ne emeljenek árat. Ha ezt nem teszik meg, akkor esetükben is beavatkozik a kormány.”
Hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látnak átárazást az érintett termékkörökön kívül. Ha a boltok mégis megpróbálkoznak keresztáremeléssel, a minisztérium lépni fog. A kormány fontolgatja továbbá, hogy kibővíti az eddig 30 élelmiszert tartalmazó termékkört, de erről még korai beszélni - mondta a miniszter. Hozzátette: a fogyasztóknak szerinte nem érdemes készleteket felhalmozni a boltláncok korlátozásai miatt.
A nemzetgazdasági miniszter kedden reggel sajtótájékoztatón beszélt az árrésstop első tapasztalatairól - számolt be a Portfolio. Nagy Márton azt mondta, 30 termékkör 1000 terméke tartozik az intézkedés hatókörébe. Az első adatok szerint 760 terméknél csökkentek az árak, átlagosan 16 százalékkal. Ez nagyobb csökkenés, mint amire a kormány számított, mert előzetesen tíz százalékos árcsökkenést vártak.
160 terméknél nem változott az ár, ami azt jelentheti, hogy azokon az árrés nem érte el a 10 százalékot. 70 termék esetében kismértékű áremelkedést tapasztaltak - osztotta meg a tárca, amely vizsgálatot indított ezeknél a termékeknél, hiszen Nagy szerint a háttérben vagy adathiba lehet, vagy az akciós árak miatt változtak az adatok a múlt csütörtöki bázisadatok felvételekor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.
A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.
Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.
És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.
A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:
A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:
Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
