Nagy Márton: Amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0
„Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – ezzel a mondattal magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság idei teljesítményét csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.
A kormány idén körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, de a miniszter szerint az utolsó negyedévben már magasabb pályára állhat a gazdaság. A valódi fordulatot 2026 közepétől várja, amikor a nagy beruházások, mint a BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD gyárai termelni kezdenek. A költségvetési hiány idén és jövőre is 5 százalék körül alakul, az államadósság pedig jövőre 73,5 százalék körül marad.
– jelentette ki Nagy Márton.
Az inflációról azt mondta, a jelenlegi 4,3 százalékos szint az év végére 4 százalék alá csökkenhet. Ebben szerinte szerepe van az élelmiszer-árrésstopnak is, ami mintegy másfél százalékponttal fogja vissza az áremelkedést. A bérmegállapodásról közölte, hogy „órák kérdése, és megszületik”.
A kormány célja, hogy 2027-re a bérszint elérje az ezer eurót, ami a tegnapi árfolyamon számolva körülbelül 382 ezer forintot jelent.
A versenyképesség kulcsának az energiaárakat és az adópolitikát nevezte.
– tette fel a kérdést a Telex tudósítása szerint.
A kormány a rövid távú növekedést a belső fogyasztás élénkítésével, a hosszabb távút pedig a beruházásokkal akarja biztosítani. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét a 2026-ra várt 3,6 százalékos inflációhoz igazítják. A lakhatási politikáról szólva a miniszter sikeresnek nevezte az Otthon Start programot, amelyre hetente kétezer szerződést kötnek, és kijelentette: „Mi a tulajdont részesítjük előnyben” a bérlakásokkal szemben.
Az ellenzéki képviselők többek között a régiós lemaradásról kérdezték a minisztert. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció képviselője arra volt kíváncsi, miért nő a magyar GDP lassabban, mint a cseh vagy a lengyel. Nagy Márton ezt az ipari szerkezet eltéréseivel, a nagyobb lengyel belső piaccal, a magas lengyel védelmi kiadásokkal és a menekültek ottani munkapiaci hatásával magyarázta. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek képviselője a miniszter környezetéhez köthető magántőkealapokról kérdezett, amire a miniszter annyit mondott, hogy a kérdésre már korábban választ adott.
A most elhangzott gazdasági prognózisok jelentős korrekciót mutatnak a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest. A nemzetgazdasági miniszter még október végén, Miskolcon beszélt először arról, hogy az idei növekedés csupán 0,5–1,0 százalék között alakulhat, miután a kormány az év során többször is lefelé módosította a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.
