News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Nagy Ervin szerint még nincs itt az ideje, hogy beszálljon a politikába

A színművész szerint ha Antall József kikelne a sírjából, pofonokat osztogatna.

Link másolása

hirdetés

Hosszú interjút adott a Hvg360-nak Nagy Ervin. A színművész leginkább kultúráról, Magyarország jelenéről és jövőjéről és a politikai helyzetről beszélt.

A kiindulópont egy választások előtti nyilatkozata volt, ami szerint ha nyer Orbán Viktor, lehet, hogy beszáll a politikába. A Fidesz ismét kétharmaddal nyert, Nagy azonban azt mondta,

„fontos az a szó, hogy lehet... De alapvetően azóta érzek így, amióta elkezdődött a színházakat és az egész művésztársadalmat is érintő kultúrkampf, ami szerintem 20-30 évvel veti vissza az országot”.

A színész hangot adott csalódottságának is, amiért szerinte ma Magyarországon „a cinizmus és a kizárólag a saját zsebet néző szemléletmód uralkodik”.

Egyszerűen folyamatosan azt érzem, éreztem, hogy semmibe veszik a demokráciát, és olyan típusú túlhabzás következett be, ami szerintem nem megengedhető. Ha Gyurcsány csinálta volna ugyanezt, akkor is így érezném

– mondta el Nagy Ervin, akinek megvan a véleménye arról is, hogyan kommunikál a kormány az orosz-ukrán háborúról: „szerintem komoly hiba, hogy a kormány azzal riogatja a népet, hogy meg fogunk fagyni, ha egyértelműen kiállunk Ukrajna mellett, miközben Oroszország nyilvánvalóan háborús bűnöket követ el a szomszédunkban. Ráadásul épp azzal a hatalommal nem mernek határozottan szembemenni, amely a legnagyobb forradalmainkat leverte.”

Lehet, hogy ha Antall József kikelne a sírjából, pofonokat osztogatna. Ugyanolyan morális gerinctörést látok itt, mint a kultúrában

– fogalmazott a Jászai Mari-díjas színész.

hirdetés

Arról pedig, hogy mi következik a NER-ben, így vélekedik: „Szerintem egyébként most jön egy kis puha kéz, egy kis barátkozás, az emberarcú Fidesz”.

Főként ezek miatt Nagy Ervin úgy érzi, jelen pillanatban nincs itt az ideje, hogy belépjen a politikai színtérre.

„Azért nekem át kell gondolnom, hogy szétcseszem-e a működő színész karrieremet. Szóval teljesen nem zárom ki az életemből sem a politikát, sem a lehetőséget, hogy magam is megszólaljak még társadalmi, közéleti kérdésekben, mert agylobot kapok az igazságtalanságok láttán.

Nem szeretném, hogy egy ilyen – egyébként minden lehetőséggel rendelkező, de – szűklátókörű országban nőjön fel a gyerekem, és ha a változáshoz én is hozzá tudok tenni, akkor miért ne. De nem hiszem, hogy ennek most van itt az ideje.”



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Itt a Belügyminisztérium válasza a tanárok követeléseire
Nagyobb béremelés akkor lehetséges, ha gazdaság jobban teljesít, az óraszámcsökkenés nem reális – írta Pintér Sándor minisztériuma a szakszervezeteknek.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly októberben alakított közös sztrájkbizottságot. A sztrájktárgyalásokat júniusban nyitották újra, és a szakszervezetek továbbra is lényegében két dolgot szeretnének elérni:

  • a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye további 45 százalékkal emelkedjen,
  • a kötelező óraszámuk pedig heti 22 órára csökkenjen.
  • A követeléseikkel kapcsolatban a Belügyminisztérium levélben fejtette ki az álláspontját – a dokumentumot a Telex tette közzé szerdán. (Az új kormányban a közoktatás a Pintér Sándor vezette belügyi tárcához került.)

    A béremeléssel kapcsolatban azt írták, hogy a következő két évben is további legalább 10-10 százalékos béremelésre kerülhet sor,

    „ennél nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben a gazdaság jól teljesít”.

    „A következő bérfejlesztési lépés ütemezése az Európai Bizottsággal folytatott megállapodástól is függ, a tárgyalások ennek érdekében folyamatban vannak, a Kormány érdeke is az, hogy ezek mielőbb lezárásra kerüljenek” – írta a belügyi tárca.

    Az óraszám-csökkentés a Belügyminisztérium szerint „jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”.

    „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmasabbá” – fejtette ki levelében a BM, és azt is hozzátették: azzal egyetértenek, hogy akik a többiekhez képest magasabb óraszámot és túlórát vállalnak, magasabb juttatásban részesüljenek.

    hirdetés


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    hirdetés
    HÍREK
    A Rovatból
    hirdetés
    Fontos bejelentést tett Joe Biden a NATO-csúcson
    Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.

    Link másolása

    hirdetés

    Jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában az Egyesült Államok - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján.

    "Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon minden földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére"

    - jelentette ki.

    Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Döbbenetes videókon a kremencsuki bevásárlóközpont hétfői lerakétázása
    Az oroszok szerint szó sincs rakétatámadásról. Ők egy közeli fegyverraktárat találtak el, és az ott tárolt lőszerekről terjedhetett át a tűz a plázára.

    Link másolása

    hirdetés

    Egy közeli gyár biztonsági kamerája megörökítette azt a pillanatot, amikor két orosz rakéta hétfőn a kremencsuki plázába csapódott, írja a The Sun. A sokkoló felvételen jól látszik, ahogy az egyik rakéta óriási sebességgel az épületbe csapódik, lángok csapnak fel, ezzel párhuzamosan pedig a törmelék a magasba repül.

    A mentésben részt vevő helyi tűzoltóparancsnok szerint ilyen intenzitású tűzben szinte semmi esély a túlélésre. A férfi szerint szörnyű volt látni a rengeteg holttestet, köztük gyerekeket is. Az orosz támadásban legalább 20 ember halt meg, több tucatot kórházban ápolnak, 50-60 embert pedig egyelőre eltűntként kezelnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy nagyjából ezer vásárló tartózkodhatott az épületben a becsapódás idején.

    A bevásárlóközpont melletti parkban elhelyezett térfigyelő kamerák több szögből is rögzítették az irtózatos erejű becsapódásokat. A videón jól látszik, ahogy a sétáló emberek hirtelen menekülni kezdenek az első rakéta felrobbanása után, majd másodpercekkel később egy még nagyobb robbanást lehet látni a felvételeken. A park látogatói között akad olyan, aki rémületében a park közepén található tóba veti magát, egy másik ember pedig a gyerekével menekül egy hatalmas fa tövébe.

    Oroszország tagadja, hogy rakétákkal találta volna el a porig rombolt bevásárlóközpontot. A Kreml álláspontja szerint egy közeli amerikai és európai fegyverraktárat céloztak, és az ott tárolt lőszerek miatt keletkezett tűz terjedt át a plázára.

    hirdetés

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Aki hisz a koronvírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, az az orosz propagandát is könnyebben beveszi
    A Fidesz szavazói jobban hajlanak az oroszbarát narratívára, a Covid-oltások kapcsán azonban már nincs ekkora szakadék a két tábor között.

    Link másolása

    hirdetés

    Aki hajlamos a Covid és az oltások mögött is a háttérhatalom manipulációit látni, az inkább hisz az orosz dezinformációban is - ez derül ki a Political Capital elemzéséből, ami a Telexen jelent meg szerdán.

    A szerzők a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekbe vetett hitet a felmérésben az orosz propaganda jellemző, már egyértelműen megcáfolt álhíreivel és összeesküvés-elméleteivel vetették össze. Az elemzés alapját egy a Medián által május 27. és június 2. között végzet közvélemény-kutatás adta.

    Ez alapján azt írták:

    akik hisznek abban, hogy a koronavírus a globális elit titkos tervének eredményeképpen jött létre, azoknak a 42 százaléka azzal is egyetértett, hogy Ukrajna vezetése nácikból áll, és náci ideológiát képvisel.

    Azok között, akik nem látnak világhatalmi összeesküvést a Covid-oltások mögött csak 11 százaléka hisz az ukrán náci kormány mítoszában.

    Azt is kimutatták, hogy míg az orosz invázióval kapcsolatos konteók tekintetében jelentős eltérés figyelhető meg a pártreferencia alapján, addig a koronavírussal kapcsolatos elméletek elfogadottságában közel sincs akkora szakadék a Fidesz és az ellenzéki pártok szavazói között.

    hirdetés
    A Fidesz szavazóit az átlagosnál jobban jellemzi az oroszbarát narratívák elfogadása, az ellenzékiek körében azonban jóval az átlag alatti értéket mértek,

    ami az elemzők szerint a téma polarizáltságát mutatja.

    Az orosz dezinformációk közül leginkább az ukrán kisebbségpolitikára építő narratívákra fogékony a magyarok. A választókorú népességnek például 46 százalék valósnak gondolja, hogy az ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyar kisebbség állandó életveszélyben van, viszont csak 14 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket fejlesztett, és így Oroszország csak megvédte magát a beavatkozással.

    A legkisebb eltérés a két szavazótábor között annál az állításnál volt, ami szerint a háborúban mindenki hazudik és álhíreket gerjeszt.

    Az elemzők szerint a nagyhatalmakkal szembeni általános gyanakvás tehát táborokon átívelő jellemzője a hazai szavazóközönségnek.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: