Nagy a baj: bukhatja az EU soros elnökségét Magyarország 2024-ben a jogállamisági problémák miatt
Az Európai Parlament (EP) június 1-jén újabb állásfoglalást készül elfogadni Magyarország jogállamisági helyzetéről és az uniós forrásokról. A Népszavának eljuttatott ötpárti javaslat szerint
A szervezetben ugyanis kétségek merültek fel, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az elnöki feladatokat, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
Az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni. Ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására – emlékeztet a lap.
Magyarország a tervek szerint a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. Ilyenre legutóbb 2011-ben volt példa, akkor szintén az Orbán-kormány volt hatalmon.
A még nem végleges parlamenti szöveg bírálja az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
Az EP bal-, jobbközép- és liberális pártjai által elkészített javaslattervezet szerint Magyarország csak akkor juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések.
A Népszava arról is ír, hogy az állásfoglalás-tervezet felszólítja az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
A dokumentum megjegyzi, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását.
