KULT
A Rovatból

„Időnként a zenekar nemes egyszerűséggel kilóg az oltártól a templom közepéig” – Komolyzene a Művészetek Völgyében

A Danubia zenekar, a Snétberger Alapítvány növendékei és Fassang László orgonaművész is fellép az idei fesztiválon. Vargyas Bálintot, a kapolcsi katolikus templomban helyet kapott Völgykomolyzene programhelyszín szervezőjét kérdeztük.

Link másolása

A Művészetek Völgye igazi összművészeti fesztivál, melynek programjában szinte minden műfaj képviselteti magát. Ilyen a komolyzene is: bár talán kevesebb figyelem irányul rá, mint a könnyűzenére vagy a színházra, ettől függetlenül minden évben stabil eleme a kínálatnak. Két helyszínnek (Völgykomolyzene, Papageno Klasszik) ez a fő profilja, emellett a Cirque du Tókert cirkuszi sátra is befogad néhány nagyobb szabású produkciót.

– Ki a Völgy komolyzenei programjainak célközönsége? Meg lehet nyerni ilyesmivel a fiatalabbakat is?

– A Völgykomolyzene esetében a legkisebbektől a régebb óta fiatalokig mindenki. Sokszor tapasztalom, hogy babakocsival is érkeznek a koncertre, így azt gondolom, hogy teljes mértékben partnere a fiatalabb közönség az igényes klasszikus zenének is.

– A Papageno Klasszik és a Völgykomolyzene helyszíne is egy templomban található. Mit tapasztalsz, célzottan érkeznek ide az emberek, vagy inkább megpihenni, esetleg a hőség elől menekülve ülnek be?

– Is-is. Ha nagy a hőség, akkor tagadhatatlanul a templom az egyik legjobb helyszín, bár telt ház esetén azért az is fel tud melegedni. Viszont a legtöbb előadásra kifejezetten célzottan érkeznek az érdeklődők, vagyis a fellépő vagy a program miatt jönnek.

– Milyen szempontok alapján döntesz a meghívott fellépőkről?

– A legfontosabb elvem a minőség. Olyan fellépőket kérek fel, akiknek legnagyobb részével máshol már dolgoztam, és pontosan tudom, hogy milyen magas szintet képviselnek. Ezen felül természetesen a számomra rendelkezésre álló büdzsébe is bele kell férnie a produkciónak, hiszen azért is felelek, hogy az általam szerkesztett 28 koncert teljes költségvetése ne lépje túl a megszabott keretet. Ennek ellenére szólókoncerttől kezdve a kamarazenén át akár nagyzenekari előadás is megtalálható a Völgykomolyzenén.

– Konkrét művek előadására kapnak felkérést, vagy a zenekar/előadó döntheti el, mivel érkezne szívesen?

– Mivel viszonylag behatárolt a rendelkezésemre álló keret, így azzal tudom sok esetben meggyőzni a fellépőket, hogy a műsorba ritkán szólok csak bele. Lenne ötletem ezen a téren is, de csak akkor választok, ha a fellépők erre kérnek.

– Vannak-e stabil fellépők, akik egyik évben se hiányozhatnak a programból? Ha igen, kik és miért pont ők?

– Stabil fellépőnek mondanám többek között a Danubia zenekart vagy a Snétberger Alapítvány növendékeit, de az Artisjus is visszatérő vendégünk. Őket még az előző szerkesztőtől „örököltem”, de örömmel viszem tovább őket a templomi fellépéseken.

– A fiatal tehetségek felkarolása mennyire fontos tényező?

– Jó kérdés és nagyon fontos. Éppen ezért a Zeneakadémiával is kialakítottam egy szoros kapcsolatot, aminek a keretében a tehetségprogramjuk által minden évben három pályakezdő szólista vagy kamaraegyüttes lép fel a templomban egy-egy koncerttel.

– Mekkora logisztikai kihívás az Operaház társulatát, vagy egy szimfonikus zenekart felléptetni a fesztiválon?

– Szerencsére a sok udvar jól elfér egymás mellett, így például a Danubia zenekar sem csak nálam dupláz, hanem fellép egy másik udvarban is ugyanazon a napon. A templom mérete pedig behatárolja a lehetőségeket, így időnként a zenekar nemes egyszerűséggel kilóg az oltártól a templom közepéig.

– Mit érdemes tudni az Operaház által a Völgykomolyzene helyszínre hozott idei két előadásról?

– Ami a Trio Flauticello előadását illeti, a trió egyik tagjával napi munka- és baráti kapcsolatban vagyok, így jött az ötlet, hogy az opera zenekarában játszó, de saját kamaraegyüttessel is rendelkező zenészek lépjenek fel szabadidejükben Kapolcson a templomban. A másik koncerten pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság tagjaiból alakult kvintett lép fel, akik nagyon izgalmas, klasszikus és kortárs kamarazenét adnak elő.

Az Operaház zenekara a tavalyi fesztiválon a Cirque du Tókert sátrában

– Mit javasolsz még mindenképpen az idei komoly- és klasszikus zenei felhozatalból?

– Mindenkinek ajánlom az orgona-napot, ahol egy fiatal orgonista és egy rézfúvós-orgona együttes mellett fellép Fassang Lászó is, aki improvizálni fog – de nem a templomi orgonán, hanem egy külön erre a célra odavitt Hammond orgonán.

További komolyzenei programok az idei fesztiválon

A vigántpetendi templomban található Papageno Klasszik helyszínen minden nap egy-egy újabb zeneszerzőt ismerhetnek meg a nézők úgy, ahogy könyvekből és lemezekről sosem – nevetős-tanulságos sztorikkal és sok-sok zenével várják a látogatókat. A mottó: klasszikus zene és opera kicsit másképp, mint a nagyvárosban – leginkább ahogy egy forró nyári napon, az ebéd utáni fröccs mellett érdemes hallgatni.

Néhány méterrel arrébb, a Cirque du Tókertben szintén lesz több nagyobb szabású komolyzenei produkció. Július 26-án este a Danubia zenekar ad koncertet Kis magyar daloskönyv fantázianévvel, ahol az elmúlt 150 év legjobb magyar zenéiből válogatnak – karmester és házigazda: Hámori Máté. Július 29-én pedig a Magyar Állami Operaház művészei mutatnak be két egyfelvonásos vígoperát A színigazgató és A telefon címmel.

Az összes komolyzenei programot ide kattintva nézheted meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk