hirdetés

HÍREK

Müller Cecília: Változik a járványgörbe, kevesebb pozitív esetet regisztráltak

Hét százalékkal javult a helyzet múlt héten a két héttel ezelőtthöz képest.
MTI - szmo.hu
2020. november 25.

hirdetés

Az elmúlt heti adatokat tekintve az látható, hogy változik a járványgörbe, az azt megelőző hetihez képest kevesebb pozitív esetet regisztráltak – közölte az országos tisztifőorvos az operatív törzs szerdai tájékoztatóján.

Müller Cecília elmondta: a 46. héthez képest a 47. héten 7 százalékkal kevesebb pozitív esetet regisztráltak, ez 2177 embert jelent.

Életkor szerinti megoszlásuk az előző héthez hasonló volt. A legérintettebb korosztályt a 40-49 évesek jelentik, az ő arányuk 23 százalék. A 65 év felettiek aránya 16 százalék, míg a 15 év alatti korosztály aránya 4,1 százalék volt.

A tisztifőorvos azt is elmondta, hogy a 47. héten az előző héthez képest Zala megyében nőtt leginkább a koronavírusos esetek száma, mintegy 86 százalékkal. Fejér megyében 71 százalékkal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 54 százalékkal nőtt az új esetek száma az előző héthez képest.

hirdetés

Vas, Komárom-Esztergom és Békés megyében gyakorlatilag nem változott az új esetek száma. Nógrád megyében 55 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban pedig 44 százalékkal csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az előző héthez képest - ismertette Müller Cecília.

Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese elmondta, hogy a szerdai kormányülésen értékeli és elemzi a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggésben rendelkezésre álló adatokat.

A döntésekről a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely ad majd részletes tájékoztatást.

Kedden a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 269, a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta már 8095 ember ellen intézkedtek a rendőrök.

A rendőrök a tízezer lakosúnál nagyobb település közterületén az önkormányzati rendeletben elrendelt maszkviselési kötelezettség megszegése miatt 224 ember ellen intézkedtek kedden, ez az előző naphoz képest 14 százalékos csökkenést jelent – tette hozzá Kiss Róbert.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Megvan Angela Merkel utódja a CDU élén

Armin Laschetnek jó esélye van rá, hogy ő legyen Németország következő kereszténydemokrata kancellárjelöltje.
Fotó: MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Armin Laschet lett a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, miután a mai elektronikus választáson 521 szavazatot kapott, míg ellenfele, Friedrich Merz 466 voksot - írja a Der Spiegelre hivatkozva az mfor.hu.

Laschet személyében egy Angela Merkel politikájához közel álló nyerte el a bizalmat a szavazáson. Merz hozzájuk képest jobbra helyezkedik el a politikai térképen.

A lap által megkérdezett szakértő szerint a magyar kormányhoz közelebb áll a most alulmaradt Merz, de mint mondja, „mindegyikük fontos régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát – nem utolsósorban a gazdasági érdekeltségek miatt, gondoljunk csak a hazánkban nagy erőkkel jelen lévő német cégekre”.

Laschet győzelme nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lesz a CDU kancellárjelöltje a szeptemberi választásokon, de a legnagyobb esélye neki van. Egyes források még a testvérpárt CSU vezetőjét, Markus Södert és a jelenlegi egészségügyi minisztert, Jens Spahnt emlegetik lehetséges befutóként.

Angela Merkel még 2018-ban jelentette be, hogy nem indul a soron következő választáson, egyszersmind lemond CDU-elnöki tisztségéről is.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Szlávik: mindegyik vakcina megakadályozza a súlyos betegség kialakulását

A tárolásban vagy az oltások számában lehet eltérés, de mindegyikre igaz, hogy hatékony a vírus ellen.
MTI / Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Bár az oltások hatékonysága változó a koronavírus-fertőződés szempontjából, de abban mindegyik megegyezik, hogy megakadályozzák a betegség súlyossá válását - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának.

Szlávik János elmondta, a Pfizer és a Moderna vakcinája hasonló, egy hírvivő RNS (ribonukleinsav) alapú technológiával készült, és mindkettőre igaz, hogy kiváló a hatékonyságuk, miközben eddig csak enyhe oltási reakciókat észleltek.

Emlékeztetett, a Moderna vakcinája - amellyel szombaton kezdtek el oltani Magyarországon - már mínusz 20 fokon hosszú ideig eláll, míg a Pfizer oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni.

A koronavírus elleni oltások többségét kétszer kell beadni, de vannak olyanok is, amelyeket csak egyszer, azonban a hatékonyság szempontjából semmi különbség nincs a két típusú oltóanyag között - jelezte Szlávik János, hozzátéve, hogy az olyan vakcina, amelyet nem kell megismételni, kényelmesebb.

Kitért arra is, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy a vakcinák mennyi ideig nyújtanak védettséget. Az állatkísérletek során volt példa arra is, hogy az oltást követő 1-2 évben még mindig volt a védettséghez elegendő antitest a szervezetben.

Ugyanakkor emberek esetében ezt egyelőre nem lehet megerősíteni, de úgy tűnik, hogy 8-10 hónapig mindenképpen véd az oltás

- tette hozzá.

hirdetés

Felhívta a figyelmet, hogy azért is fontos az oltás, mert így nemcsak a megbetegedés, de a fertőzés továbbadása is megakadályozható, s amíg az átoltottság nem éri el a 60-70 százalékot, a járvány is jelen lesz.

Az infektológus beszélt arról is, az adatok alapján javul a járványhelyzet, hiszen egyre kevesebben vannak kórházban, illetve intenzív osztályon.

„De nem lehet hátradőlni, hiszen ha körülnézünk Európában, akkor látjuk, hogy nagyon sok országban elindult a harmadik hullám. Tehát türelemmel kell lennünk és várnunk kell a vakcinát”

- fogalmazott a főorvos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Háromszor annyian kapnak 300 ezer forint feletti nyugdíjat, mint 4 éve a KSH adatai szerint

Azonban továbbra is több, mint 520 ezer nyugdíjas kapott 100 ezer forintnál kevesebb havi összeget.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség kért ki, írja a 24.hu.

A KSH adatai szerint több, mint másfélszer annyian, 315 ezren kapnak 200 ezer forint feletti nyugdíjat, mint 4 éve. 300 ezer forint feletti saját jogú öregségi nyugdíjban pedig több mint 54,4 ezren részesültek tavaly január elsején, háromszor annyian, mint 2017 első napján.

A 120 ezer forint alatti nyugdíjasok száma négy év alatt 269 ezer fővel csökkent, miközben 277 ezerrel nőtt a 120 ezer forint feletti nyugdíjasok száma.

Az adatok alapján több mint 1,2 millió idősnek, vagyis a nyugdíjasok kb. felének folyósítottak havi 140 ezer forintnál kevesebbet. Négy év alatt ezek szerint összességében 235 ezerrel csökkent az átlag (142 114 forint) alatti összeget kapók száma.

Összességében csökkent az alacsony nyugdíjúak száma, de továbbra is több, mint 70 ezren kaptak 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat és több, mint 520 ezer nyugdíjas kapott 100 ezer forintnál kevesebb havi összeget.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Trump utolsó elnöki napjaiban sem pihen: új szankciókat vetett ki Irán ellen

Joe Biden már korábban közölte, hogy szankciók helyett más politikát folytatna az országgal szemben.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Irán, Kína és az Egyesült Arab Emirátusok egyes vállalatai ellen vezetett be friss szankciókat az Egyesült Államok – írja a Reuters.

Mike Pompeo külügyminiszter elmondta, hogy hét céget is feketelistára tettek, amelyek Iránnal kereskedtek. Két személyt azért szankcionáltak, mert acélt szállítottak Iránba/Iránból.

Pompeo szerint a termékeket és nyersanyagokat Irán nukleáris programokra és katonai célokra használja fel.

A két ország közötti ellentét azért éleződött ki ismét, mert 2020. január 3-án Donald Trump parancsára amerikai dróntámadás végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Köztársasági Gárda elit egységének vezetőjével. Hiába követelte az iráni vezetés számos alkalommal az amerikai csapatok kivonását az ország területéről, ez idáig nem történt meg.

Az amerikai védelmi minisztérium azzal magyarázta az akciót, hogy ezzel akarták elrettenteni Iránt az amerikai diplomatákat és katonákat célzó támadásoktól.

hirdetés

Donald Trump hivatalosan még szerdáig az Egyesült Államok elnöke. A megválasztott elnök, Joe Biden másfajta külpolitikát ígért Irán kapcsán: szankciók helyett tárgyalásokat kezdeményezne és a Trump által felrúgott atomalkut élesztené újra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: