„Moszkva alázatos szolgái” – Orbánékra utaló molinókkal indultak a tiszás tüntetők a Széna tér felé
Hatalmas tömeg hömpölyög a Bem térről a Széna tér felé. Magyar Péter várhatóan fél ötkor szól majd az egybegyűltekhez. Magyarék egy „1956-ban a magyarok nem féltek” feliratú molinót tartva sétáltak.
Elindult a teljesen megtelt Bem József térről a tömeg a Széna tér irányába. A Tisza Párt október 23-i demonstrációjára érkezőket néhány rövid felszólalás után Magyar Péter kérte meg, hogy induljanak el a fő helyszín felé, ahol a párt vezetője várhatóan fél öt körül szólal majd fel.
A vonulók első sorában Magyar Péter mellett ott van a Bem téren felszólaló Michal Wawrykiewicz lengyel néppárti EP-képviselő, valamint Ordas Eszter, Barna Judit és Porcher Áron Somerville, a Tisza fővárosi képviselői is. Magyarék egy „1956-ban a magyarok nem féltek” feliratú molinót tartva sétálnak a Széna tér irányába.
A tömegben a magyar zászlók erdeje mellett felbukkan egy-egy ukrán és EU-s zászló is. Akad olyan tábla, amire készítője azt írta: „Moszkva alázatos szolgái”, mellette pedig Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Orbán Balázs fotója látható, akiket egyszerűen csak „hazaárulóknak” nevez.
A demonstráció eseményeit itt lehet élőben követni:
Elindult a teljesen megtelt Bem József térről a tömeg a Széna tér irányába. A Tisza Párt október 23-i demonstrációjára érkezőket néhány rövid felszólalás után Magyar Péter kérte meg, hogy induljanak el a fő helyszín felé, ahol a párt vezetője várhatóan fél öt körül szólal majd fel.
A vonulók első sorában Magyar Péter mellett ott van a Bem téren felszólaló Michal Wawrykiewicz lengyel néppárti EP-képviselő, valamint Ordas Eszter, Barna Judit és Porcher Áron Somerville, a Tisza fővárosi képviselői is. Magyarék egy „1956-ban a magyarok nem féltek” feliratú molinót tartva sétálnak a Széna tér irányába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.
„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”
– zárta üzenetét a román miniszterelnök.
A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.
1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.
Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.
A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.
Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.
Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.
A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly vírus ütötte fel a fejét Délkelet-Kínában – több ezren megbetegedtek, karantént és ellenőrzéseket is bevezettek
A hatóságok szúnyoghálóval védik a betegeket, és lárvaevő halakat engednek a tavakba. A lakosokat pénzbírsággal fenyegetik, ha nem távolítják el az állóvizeket otthonukból.
Több mint 7000 embernél mutatták ki a chikungunya-vírust Kuangtung tartományban, Kína délkeleti részén július óta. A legtöbb megbetegedés Fosan városához köthető, de a vírus a környező 12 városban is megjelent – számolt be a BBC.
Az elmúlt héten közel 3000 új esetet regisztráltak, miközben Hongkongban is megjelent az első fertőzés: egy 12 éves fiú mutatta a betegség tüneteit – láz és kiütések –, miután Fosanban járt.
A kínai hatóságok gyorsan reagáltak.
Olyan intézkedéseket vezettek be, mint a COVID–19-járvány idején: a betegeket kórházban tartják, ágyaikat szúnyogháló védi.
A kórházi ellátás legalább hét napig tart, vagy amíg a páciens tesztje negatív nem lesz.
A lakosokat arra kérik, hogy szüntessenek meg minden pangó vízforrást az otthonaikban, azaz olyan helyeket, ahol megállhat a víz – például kávéfőzőkben vagy virágcserepekben –, különben akár 10 000 jüanos (nagyjából 560 ezer forintos) bírságot is kaphatnak.
A hatóságok hangsúlyozták: „határozott és erőteljes intézkedéseket” tesznek a járvány megfékezésére. Többek között lárvákat fogyasztó halakat és nagy testű szúnyogokat is szabadon engednek, amelyek elpusztítják a kisebb, vírust terjesztő példányokat.
Dronokkal mérték fel a pangó vízfelületeket, majd ezek környékére mintegy 5000 lárvaevő edényt helyeztek ki.
A chikungunya-vírust a fertőzött Aedes-szúnyogok terjesztik, és leggyakrabban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában fordulnak elő. A BBC információi szerint eddig 110 országban jelent meg.
A betegség tünetei – láz és ízületi fájdalom – általában egy héten belül jelentkeznek a csípés után. Fejfájás, izomduzzanat és bőrkiütés is előfordulhat – a legtöbben egy héten belül jobban lesznek.
A vírus nem terjed emberről emberre, kizárólag szúnyogcsípéssel. A veszélyeztetettek közé tartoznak a csecsemők, idősek és krónikus betegségben – például szív- vagy cukorbetegségben – szenvedők. Bár ritkán halálos, egyes betegeknél az ízületi fájdalom akár évekig is fennmaradhat.
Több szomszédos város ideiglenesen 14 napos karantént vezetett be azokra, akik Fosanból érkeztek, de ezeket az intézkedéseket már visszavonták.
Több mint 7000 embernél mutatták ki a chikungunya-vírust Kuangtung tartományban, Kína délkeleti részén július óta. A legtöbb megbetegedés Fosan városához köthető, de a vírus a környező 12 városban is megjelent – számolt be a BBC.
Az elmúlt héten közel 3000 új esetet regisztráltak, miközben Hongkongban is megjelent az első fertőzés: egy 12 éves fiú mutatta a betegség tüneteit – láz és kiütések –, miután Fosanban járt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dopeman a Digitális Polgári Körökről: Ha tudnak viselkedni a Tiszás tagok, akkor jöhetnek ők is, de nem nagyon tudnak, és ez a vezető hibája
A rapper szerint nem pénzért beszél, hanem mert küldetése van: párbeszédet akar indítani a digitális térben. Azt mondja: az általa képviselt gondolatok nem megvásárolhatók.
Pityinger László, művésznevén Dopeman az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt, ahol Rónai Egonnal beszélgetett politikáról, útkeresésről és saját szerepéről a közéletben. Azt mondta, nem politikai pozíciókra vágyik, és nem pénzért szólal meg, hanem mert fontosnak tartja, hogy párbeszédet kezdeményezzen – még akkor is, ha ez a digitális térben történik, írta az Index.
„Nekem a célom az utazás” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy
az általa képviselt gondolatok nem megvásárolhatók
. Saját bevallása szerint spirituális értelemben keresi a dolgok értelmét, és amit tesz, azt belső meggyőződésből teszi.
Ennek a gondolkodásmódnak a részeként csatlakozott a Digitális Polgári Körhöz is, de csak azután, hogy megtudta: ide ellenzékiek is jöhetnek. Végül létrehozta saját közösségét is, amit Dóparcoknak nevezett el.
Dopeman beszélt arról is, hogyan került kapcsolatba Orbán Viktorral. A miniszterelnököt a DopeRano$ nevű műsorába is meghívta, az adás a Don Vétó a Házban címet kapta. A rapper szerint ez nem interjú volt, hanem valódi beszélgetés. A műsorban Orbán Viktor többek között azt is felidézte, amikor Dopeman 2013-ban belerúgott a ledöntött hungarocell Orbán-szobor fejébe.
Dopeman átadott a miniszterelnöknek egy Alan Watts-könyvet is, amelyet szerinte érdemes lenne kötelező olvasmánnyá tenni a középiskolákban. Úgy látja, a filozófus olyan válaszokat ad a 21. század kihívásaira, amelyek a nyugati ember számára is érthetők. A mai világban szerinte a legnagyobb érték az alkalmazkodóképesség.
A rapper a múltja miatt kapott kritikákról is beszélt. Sokan elhatárolódnak tőle régebbi dalszövegei és botrányai miatt, de ő ezt így kommentálta: „Nem rózsalovag vagyok, hanem gengsztereper”. Azt mondta, ezek a megszólalások egy karakter részei voltak, polgárpukkasztó szándékkal. Hozzátette: azóta
sokat változott, elvégzett egy buddhista főiskolát, felnevelt egy lányt, és már nem a kardrántás vezérli, hanem a belső fegyelem és együttérzés.
A digitális tér állapotáról is elmondta a véleményét. Szerinte az online világ eldurvult, de ő nem viszonozza a gyűlöletet. Úgy fogalmazott:
„Én már a nagypapám gyilkosát is meg tudtam érteni, miután meghallgattam az élettörténetét.”
Dopeman szerint sokan belefáradtak a gyűlöletbe, és nyitottabbak a párbeszédre. A „jó arcok digitális polgári köre” is ebben a szellemben jött létre. Úgy érzi, hogy bár sokan még mindig megmondóemberként tekintenek rá, az, amit képvisel, ennél mélyebb.
„A nap végén mindannyian magyarok vagyunk, közös a sorsunk, összefon minket a nyelvünk és a gondolkodásunk” – mondta, majd hozzátette: a sorsunk nem miniszterelnökök kezében van, hanem a sajátunkban.
A Digitális Polgári Kör kapcsán azt is megjegyezte:
„Ha tudnak viselkedni a Tiszás tagok, akkor jöhetnek ők is, de nem nagyon tudnak, ahogy én elnézem a kommentfelhőt és ez a vezető hibája.”
Szerinte Magyar Péter „a digitális erőszakot monopolizálta. Elkezdte a gyűlöletet használni, maximalizálta, de most már gyűlölet használja őt.”
Pityinger László, művésznevén Dopeman az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt, ahol Rónai Egonnal beszélgetett politikáról, útkeresésről és saját szerepéről a közéletben. Azt mondta, nem politikai pozíciókra vágyik, és nem pénzért szólal meg, hanem mert fontosnak tartja, hogy párbeszédet kezdeményezzen – még akkor is, ha ez a digitális térben történik, írta az Index.
„Nekem a célom az utazás” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter arról tájékoztatott, hogy kollégája agyvérzést kapott a stúdióban. Glisicet eszméletlen állapotban vitték a belgrádi sürgősségi központba, ahol súlyos állapotban ápolják.
Az 52 éves politikus 2003 és 2008 között parlamenti képviselőként dolgozott, majd 2012-től 2024-ig Ub település polgármestereként tevékenykedett. A befektetési tárcát 2024 májusa óta vezeti. A kormányzó Szerb Haladó Párt tagja a párt 2008-as megalakulása óta.
