„Mostanra teljesen egyértelműnek látszik, hogy Joe Biden hanyatlóban van, és a hozzá közel állóknak le kellett volna beszélni az újrázásról”
Már csak nyolc hónap van hátra a 2024-es amerikai elnökválasztásig. Szinte biztos, hogy november 5-én a demokrata Joe Biden és a republikánus Donald Trump között dől majd el, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. A két politikus az előválasztás egyik legfontosabb napján, a szuperkedden hatalmas lépést tett az elnökjelöltség felé vezető úton.
A hivatalban lévő elnöknek a hagyományoknak megfelelően a saját pártján belül nincs kihívója, míg Donald Trump jelöltsége is csak matematikailag kérdéses. Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének docense, Amerika-szakértő szerint különösebb meglepetés nélkül zajlott a kedd este.
– Milyen helyzetben van Joe Biden a szuperkedd után?
– Joe Biden legnagyobb kihívása az előválasztás során az, hogy mennyien vannak, akik nem szavaznak rá úgy, hogy nincs választás. Például több államban is lehetőség van semleges szavazat leadására, vagyis ugyan érvényes a szavazat, de nem szavaz a választópolgár senkire a jelöltek közül. Márpedig ha ténylegesen egyetlen jelölt van versenyben a demokrata előválasztáson, méghozzá a jelenlegi elnök, akkor ezek a semleges szavazatok protestszavazatnak számítanak, amivel azt üzenik, hogy nem támogatják Joe Biden elnökjelöltségét.
ami intő jel lehet arra nézve, hogy nem egyöntetű az elnök támogatottsága a saját szavazói körében sem.
– Nikki Haley a szuperkedd után bejelentette, hogy visszalép. Mi a helyzet most a republikánusoknál?
– Eredetileg nyolcan indultak a republikánus elnökjelöltségért, de nagyon korán elhullott a többség. Az iowai caucus utáni első előválasztásra gyakorlatilag csak Nikki Haley, a korábbi dél-karolinai kormányzó és Donald Trump maradtak versenyben. Haley szerintem pontosan tisztában volt azzal, hogy nincs esélye Trumppal szemben, de saját bevallása szerint szerette volna felmutatni, hogy létezik alternatíva a Trump-féle republikánus vonulattal szemben.
míg Nikki Haley csak Vermontban győzött pár százaléknyi különbséggel.
– A New York Times szombaton közölt egy felmérést, amiből kiderült, hogy már a demokrata szavazók többsége szerint is túlságosan idős Joe Biden egy második ciklushoz. Van esély arra, hogy a demokraták végül mégsem a regnáló elnökkel futnak neki a novemberi választásnak?
– A helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor a vonat a fal felé robog, de már túl hosszú a féktáv a megálláshoz. Vagyis azt gondolom, hogy ezzel már elkéstek nyolc hónappal a választás előtt. Formailag és jogilag le lehetne cserélni Joe Bident, de ezt neki is akarnia kellene. Végső soron ő az elnök, nem beszámíthatatlan, és ha ő újra neki akar futni az elnökségnek, ki az, aki megmondja neki, hogy ne tegye? Szerintem ezt egyszerűen eltaktikázta a Demokrata Párt. 2020-ban velem együtt mindenki azt feltételezte, hogy Biden a kora miatt egyciklusos elnök lesz.
Egy amerikai újságíró úgy jellemezte a Biden-problémát, mint amikor azt kell megmondani az idős nagypapának, hogy ne vezessen többet autót. A kívülállók látják, hogy nem kellene ezt forszírozni, amit viszont az illető nem lát be, ezért nagyon nehéz az ellenkezőjéről meggyőzni. Azt gondolom, hogy hacsak nem történik valamilyen teljesen váratlan és súlyos egészségügyi krízishelyzet, akkor biztosan ő lesz a demokraták elnökjelöltje novemberben.
– Ha esetleg úgy döntene a Demokrata Párt a közvéleménykutatásokat és az elnök állapotát látva, hogy az utolsó pillanatban mégis inkább valaki mást indítanak novemberben, akkor lehetne esélye egy semmiből előrántott jelöltnek Donald Trumppal szemben?
– Szerintem nem kizárt, és rengeteg spekuláció folyik erről. Biztosan hendikeppel indulna az illető azáltal, hogy az országos ismertsége sehol sem lenne Joe Bidenhez vagy Donald Trumphoz képest. Az ismertség, vagyis a „name recognition” nagyon-nagyon fontos dolog a politikában, pláne egy akkora országban, mint az Egyesült Államok. Azt gondolom, hogy ha ez a jelölt fiatalabb és fittebb lenne, nem rendelkezne ellentmondásos politikai hírnévvel, akkor könnyen lehet, hogy jobban tudná egyesíteni a demokrata szavazóbázist, mint Joe Biden. Ha a matematikát nézzük, akkor az az igazság, hogy jelenleg két népszerűtlen ember versenyez egymással. Ne gondoljuk azt, hogy Donald Trump olyan rettenetesen népszerű: az ő országos népszerűségi mutatói az alsó 40 százalékban vannak, Bidené pedig még ennél is valamivel rosszabb, 38 százalék. Vagyis az elnök hiába népszerűtlenebb Trumpnál, attól még Trump nem lesz népszerű a saját pártján kívül. Ilyen szempontból
Vagyis könnyen elképzelhető, hogy két népszerűtlen ember versenyéből a pillanatnyilag kevésbé népszerűtlen fog győztesen kikerülni novemberben.
– Miért lehet az, hogy habár Trump csupán négy évvel fiatalabb Bidennél, az ő esetében mégsem tartják akkora problémának a korát, mint demokrata ellenfelénél?
– Amennyire ezt puszta ránézésre meg lehet ítélni,
Lehet, hogy a nap végén már ő sem annyira friss, de ezt nem látjuk. Trump szórakoztató eseménynek számító nagygyűléseivel szemben Bidennek már az elnöksége kezdete óta alig vannak nyilvános fellépései. Az elnök valószínűleg nincs olyan jó fizikai és szellemi állapotban, mint republikánus ellenfele, de Joe Biden már fiatalabb korában is hajlamos volt a nyelvbotlásokra és a kínos politikai megnyilatkozásokra. Egyes publicisták már szenátor korában is nyelvbotlásgépnek nevezték a jelenlegi elnököt, aki már akkor is képes volt hajmeresztő dolgokat mondani. Tehát
De ne gondoljuk azt, hogy Trump egy életbiztosítás. Összességében az a helyzet, hogy minden idők két legöregebb amerikai elnökjelöltje versenyezhet egymással novemberben.
– Volt már arra precedens az amerikai történelemben, amire Donald Trump készül? Vagyis hogy négy évvel egy választási vereség után visszavágjon a legyőzőjének és visszatérjen a Fehér Házba?
– Eddig egyszer fordult elő az amerikai történelemben, hogy valaki négy évig elnök volt, majd veszített és aztán négy év múlva újra nyert. A demokrata Grover Clevelandet az 1888-as választáson legyőzte a republikánus Benjamin Harrison, majd Cleveland négy év múlva visszavette az elnökséget tőle. Így lett Cleveland az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke. Vagyis ha Donald Trump győz novemberben, akkor ő lesz a második olyan elnök, aki két nem egymást követő négyéves ciklusban vezetheti az országot. Ezzel ő lehetne a republikánusok Grover Clevelandje, csak majdnem 140 évvel később.
– Mennyire lehetnek hatással Trump folyamatban lévő bírósági ügyei a választásra, vagy az esetleges elnökségére?
– Ezek mindenképpen potenciális veszélyforrásnak minősülnek. Jelen pillanatban azonban nem áll rosszul: a szuperkedd előtt kimondta az Amerikai Legfelsőbb Bíróság, hogy egy állami hatóság nem tilthatja el Trumpot az elnökválasztáson való részvételtől a 14. alkotmánymódosítás alapján. Ezzel nem azt mondták ki, hogy Donald Trump nem felelős a 2021. január 6-i eseményekért, csupán azt, hogy egy állam ezt egyoldalúan nem mondhatja ki, hanem egy szövetségi kongresszusi döntésnek kell megelőznie, mielőtt valakit eltávolítanak egy előválasztási szavazólapról. Emellett köztörvényes ügyekkel néz szembe Trump. Az egyik ügyben az a vád, hogy több doboznyi titkos iratot hazavitt Mar-a-Lagóba, míg Georgiában azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt a republikánus állami hivatalnokokra, hogy változtassák meg a választási eredményt annak reményében, hogy ezzel meg tudja fordítani a 2020-as, vesztes választás eredményét.
ráadásul a bíróságok sem szívesen vállalnák be, hogy egy célegyenesben lévő elnöki kampány egyik jelöltjével szemben egy büntetőügyben ítéletet hozzanak. Némi szerencsével megúszhatja ezeket, de ha veszít a választáson, akkor szerintem lesz olyan, amiben számára kedvezőtlen ítélet születik.
– Most mindenhonnan az folyik a csapból, hogy Trump óriási esélyes lehet Joe Bidennel szemben a novemberi elnökválasztáson. Tényleg az van, hogy ha végül ők ketten indulnak a Fehér Házért, akkor Trump győzelme szinte borítékolható?
– Én nem mondanék ilyet. Szerintem Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya a világtörténelem legnagyobb brahija volt. Úgy gondolom, hogy egy pillanatig nem gondolta komolyan, hogy elnök lesz. Egyszerűen csak ment előre és valahogy minden összejött neki. Politológiai tény, hogy a 2016-os választáson hatalmas mázlija volt. Olyan sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő, hogy valakinek az ellenfele több mint kétmillióval több szavazatot kapjon, de mégis a másik nyerjen. Ahogy akkor, most is királycsináló lehet az a három állam, vagyis Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol Trump összesen 74 ezer szavazatnyi többséggel nyert nyolc évvel ezelőtt. Ezeken kívül Georgiát és Arizonát érdemes még figyelni. Aki ebből az öt államból megnyer hármat, abból elnök lesz.
Georgiát szerintem behúzhatja, Arizonát abszolút kétesélyesnek tartom, a hagyományosan demokrata többségű közép-nyugati államokat pedig még inkább.
aki nem biztos, hogy kitölti a négyéves ciklusát, de kevesebb vizet zavar. Azt gondolom, hogy ez a választás még messze nem lefutott, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Donald Trump áll egy kicsit jobban. Hozzáteszem: 2016-ban tíz közvélemény-kutatóból hét-nyolc Hillary Clinton győzelmét jósolta, de végül mégsem így lett végül.
