prcikk: „Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése

A Tisza és a Fidesz egyformán tartózkodott, jó eséllyel megpecsételve a Sziget sorsát. Szokatlan módon ezúttal még Magyar Péter hozzászólásai alatt is nagy a vita, és jónéhányan felteszik a kérdést: mit mond el ez a történet a jövő évi választások szempontjából?
kádé - szmo.hu
2025. október 30.



Komoly megosztottságot okozott a Tisza táborán belül az, ahogy a párt budapesti frakciója a Sziget sorsáról szavazott szerda este a Fővárosi Közgyűlésben.

A TISZA Budapest facebook-oldalára kitett poszt alatt elkeseredett kommentek sorát lehet olvasni. „Ugyanolyanok vagytok, mint a Fidesz. -1 szavazat” - írta az egyik hozzászóló. „Most veszítitek el azokat a szavazatokat, amivel meg lehet nyerni a jövő évi választást” - vélte egy másik. „Köszönjük, hogy sikerült a Fidesz szintjére süllyedni, és nem lesz Sziget fesztivál miattatok. Üdv, egy Tisza szavazó” - fogalmazott egy harmadik. „2024 február óta követem Pétert, de ma elbizonytalanodtam, ezek alapján ti sem az embereket képviselitek, hanem a saját politikai csatáitokat helyezitek előtérbe. Érdemes itt kommenteket olvasni és tanulni belőle!” - tette hozzá még valaki.

A szerda esti szavazás során a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz frakciója egyformán szavazott: tartózkodással. És ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szerint megpecsételték a Sziget sorsát.

„Akkor hát nem lesz Sziget. Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz így döntött!” - írta a szavazás után Karácsony.

„Fontos lesz, hogy levonjuk majd ennek a (nem) döntésnek a tanulságait, hogy legyen szembesülés és szembesítés is, hogy mit mond el mindez a felelősségről, a kormányzóképességről, az alázatról, a szakértelemről, a bizalomról és úgy általában, ennek a városnak és az országnak a jövőjéről” - tette még hozzá a főpolgármester.

Mindez sok hozzászóló szerint is messze túlmutat a Sziget ügyén, és arról is szól, mire számíthat az ország, ha jövő tavasszal a Tisza nyer.

De mi is történt pontosan?

Október 13-án Karácsony Gergely bejelentette, hogy kérdésessé vált a Sziget sorsa, ugyanis a külföldi tulajdonos úgy döntött, kiszáll, „a jövőben már nem kívánja megszervezni a fesztivált”. Ez egy levélből derült ki, amit a fővárosnak küldtek. Ebben azt kezdeményezték, hogy bontsák fel a még jövőre is érvényes területhasználati megállapodást.

A szakmán belül sokakat nem ért teljesen váratlanul, hogy a külföldi tulajdonos kivonul. A Sziget már tavaly is masszívan veszteséges volt, és a trendet idén sem sikerült megfordítani. Ennek sok oka van, például az, hogy a legnagyobb külföldi sztárok szívesebben adnak saját aréna-koncerteket, több lett a külföldi versenytárs, emelkedtek a gázsik, a Covid után megváltoztak a fiatalok bulizásai szokásai, a hatalmas infláció után Magyarország ma már árakban is jóval kevésbé versenyképes a külföldi bulizók szemében, miközben sok magyar számára a Sziget már megfizethetetlenné vált. Az sem segített, hogy ez a fesztivál hat napos maradt, miközben a hasonló nagy rendezvények Európában maximum 3-4 naposak, ami a szervezőknek és a bulizóknak is kisebb kiadásokkal jár.

Rendszerint a következő Sziget szervezése már akkor megkezdődik, amikor az előző véget ér. Idén azonban nem ez történt. A külföldi tulajdonos halogatta a döntéseket, a magyar menedzsment pedig érezve a bajt, megpróbált valamilyen menekülő tervet találni. Logikusnak tűnt, hogy a fesztivál alapítójához, Gerendai Károlyhoz fordulnak, aki még 2017-ben szállt ki, és azóta sikeres gasztronómiai vállalkozásokat működtet, valamint egy nagy strandot fejleszt Budapest határában. Gerendai szívügyének tekinti a Sziget ügyét, amit saját gyerekének tart.

Pénzügyileg ugyanakkor rendkívül kockázatos megkísérelni a fesztivál megmentését, főleg úgy, hogy ekkora csúszásban van a jövő évi szervezés.

A konkurencia már javában köti a szerződéseket a 2026-os fellépőkkel, és megindult a promóció, valamint a jegyértékesítés is. De Gerendainak saját bevallása szerint egyedül pénze sincs elég, hogy belevágjon. Más befektetőket is meg kell győznie. Azt mondta, számít azokra, akiknek komoly érdeke, hogy a fesztivál megmaradjon, például a legnagyobb beszállítókra, és közösen, afféle magyar összefogásként esetleg lenne esélyük.

A Sziget sok milliárdos vállalkozás, és nehezen érthető, miért a jövőre 200 millió forintos kiadást jelentő területhasználati engedélyen úszhat el. Ugyanis a vita ekörül folyt, és a szavazás is konkrétan erről szólt.

A fesztiválnak ugyanis érvényes területhasználati megállapodása van a fővárossal, ami jövőre járna el. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosnak ezt a 200 millió forintot elvileg mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is ha kiszáll, akkor is, ha nem. Az más kérdés, hogy ha nem rendezi meg a fesztivált, nem használja a területet, akkor a bíróságon érvényesíthető lenne-e a főváros követelése, vagy mi történik, ha a cég a milliárdos veszteségekre hivatkozva csődöt jelent. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben Budapest egy fillért sem látna ebből a pénzből.

Mégis ez a 200 millió forint volt a legfontosabb érve a vitában mind a Fidesznek, mind a Tiszának.

„Ma is azért harcoltunk Fővárosi Közgyűlésen, hogy a budapestieknek minél több pénz maradhasson a zsebében, és minél élhetőbb legyen a főváros” - közölte a szavazás után Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra. „A fővárosi képviselők nem lehetnek milliárdosok lobbistái” - írta Magyar Péter.

Mindkét párt azt kommunikálja, hogy Karácsony Gergely és Gerendai Károly a kivonuló amerikai tulajdonos érdekében lobbizik a 200 millió forintos területhasználati díj elengedése érdekében, miközben nincs garancia arra, hogy a Szigetet jövőre valaki más valóban megrendezi.

Délelőtti meghallgatásán Gerendai Károly azzal érvelt, csak hosszú távú területhasználati megállapodással lehet esély arra, hogy befektetőket találjon. Igaz, korábban arról is nyilatkozott, hogy az amerikai tulajdonos az eladás feltételéül szabta az érvényes megállapodás felbontását. Az nem teljesen világos, hogyha a külföldi tulajdonos kivonul, és a Szigetet valóban megrendezné valaki más, akkor miért ilyen fontos az amerikai cégnek a 200 millió forint elengedése, hiszen ez a kötelezettség is a vásárlóra szállna. Persze ha az eladás meghiúsul, akkor elvileg ezt is ki kellene fizetnie, de ahogy fentebb írtuk, ez alól találhat más kibúvót.

Gerendaiék szempontjából a 200 milliós kötelezettség komoly kockázat. Mivel még mindig nem világos, hogy milyen konstrukcióban mentenék meg a fesztivált, van esély rá, hogy egy évet kihagynak, és csak a 2027-es Szigetet sikerül összehozni. Ha pedig mégis sikerül megrendezni, az első évben még szinte biztosan veszteségesek lesznek. Viszont a területhasználati díjat jövőre így is be kellene fizetniük.

Megoldásként Karácsony Gergely azt javasolta, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést, és új feltételekkel kössenek egy 10 évre szóló újat, ami az első három évben haladékot adna a befizetésre, így segítené az újrakezdést.

Ez a javaslat többször is elbukott a főváros Tulajdonosi Bizottságában, ahol a fideszesek és a tiszások nagyjából ugyanúgy érveltek, ahogy a tegnapi közgyűlésben.

A Tisza szerdán már azt javasolta, hogy a fizettessék ki a kormánnyal azt a pénzt, amiről a főváros így lemond. Ehhez azonban be kellett volna vonni a tárgyalásokba a kormányt is, miközben szorít a idő.

Talán a tiszások is belátták, hogy ennek kevés az esélye, mert az ezután benyújtott módosító indítványukban már a saját nevükben tettek vállalásokat, azt feltételezve, hogy jövőre nyernek. Ennek részleteiről a szavazás után Magyar Péter egy posztban írt. „Vállaltuk, hogy a leendő TISZA-kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül 2026 és 2027 júniusáig a díjkedvezményt átutalja a fővárosnak, ezért cserébe pedig annyit kértünk: az új befektető vállalja, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, amely azt visszautalja az MTÜ-nek. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy a díjkedvezménnyel érintett időszakot 2028-ig meghosszabbítjuk – kizárólag azért, hogy a budapestiek ne szenvedjenek kárt.”

Csakhogy Karácsony Gergelyék szerint a Tisza nem vállalhat ilyen kötelezettségeket úgy, hogy még kormányra sem került. Legalábbis az új befektetők aligha vehetnék készpénznek ezeket az ígéreteket. Így a javaslatot a főpolgármester szavazásra sem bocsájtotta.

Karácsony Gergely szerint a tiszások naponta váltogatták a véleményüket, „egy pontban voltak következetesek: ne kelljen felelősséget vállalniuk semmiért, áttolták volna a döntés terhét a mostani kormányra, a következő kormányra, a főpolgármesterre, a befektetőre, bárkire. Miközben Budapest egyik legfontosabb, tízezreket megmozgató kulturális eseményét hagyják kidobni a kukába, percekkel később majdnem négyszázmillió forintot elköltöttek volna a kötényes törökfürdőzés biztosítására. Ez is egy értékválasztás.”

Magyar Péter egész másképp látja. Szerint ami történt, az két dolgot jelenthet: „vagy Gerendai Károlynak nincs valós szándéka a Sziget megmentésére, vagy Karácsony Gergely valamilyen háttéralkun keresztül tudatosan a milliárdos magánbefektetőnek próbál kedvezményeket biztosítani.”

„Megvolt a konkrét kompromisszumos javaslat, ami nem a milliárdos magánbefektető és a kivonuló amerikai cég érdekét védte volna, hanem a budapesti adófizetők érdekét is. Ott volt Karácsony Gergely asztalán a konkrét javaslatunk és nem volt hajlandó szavazásra bocsátani, pedig más frakciók is ezt kérték” - írta a Tisza Párt elnöke, aki szerint „ezzel egyértelműen kiderült, hogy „Karácsony Gergely miatt került veszélybe a Sziget Fesztivál jövője.”

Ezt a magyarázatot azonban a jelek szerint a Tisza saját szavazói közül sem fogadják el sokan. A Tisza Budapest facebook-oldalán a legnépszerűbb hozzászólás így szól:

„Ti teljesen inkompentensek vagytok? Hogy a viharba támogassalak igy titeket, de komolyan?! Melyik üzletember vállal garanciát a következő 2-3 évre egy olyan vállalkozás megmentesekor, ami éppen becsődölt? Hogy lehettek annyira szűklatókörűek, hogy nem számoltok a gazdasági következményekkel? Ok, Sziget kuka. Budapestnek így milyen bevétele lesz ebből? Ki fogja majd a területet akar a mostani ár egyharmadáért kibérelni? Elárulom, senki! És akkor még a gazdasági következményekről nem is beszéltünk. Augusztusban az airbnb-k, hotelek, fürdők, éttermek a Szigetre érkező turistákkal voltak tele. Ez a bevétel nem fog hiányozni? Önös politikai érdekből ilyet csinálni komolyan mondom, elképesztő.”

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok, ha ennyire képtelenek vagytok bármilyen kompromisszumra és zéró gazdasági mindsettel akartok egy országot elvezetni. Szégyen!”

És más is részletesen megindokolta, miért hiba szerinte, ami történt.

„Ezt most mint Tisza szimpatizáns, és a Tiszát rendszeres havi adománnyal is támogató szimpatizáns írom: teljesen felesleges KariGerire mutogatnotok. Ez bizony most egy Fidesz-Tisza koalíció volt a Sziget ellehetetlenítésére. Ami kurva nagy csalódás számomra. Hangsúlyozom, nem a Fidesz miatt, mert azoktól nem vártam semmi jót. És ezt most nem magam miatt írom, mert az elmúlt két évben nem voltam kint, az idei line up 90%-a például semmit nem mondott nekem, ebből látszik, hogy öregszem. Na de ez sok fiatalnál jelenthet red flaget, így fél évvel a választások előtt, és 1-2% lemorzsolódás is rengeteget számíthat a kormány/rendszerváltás kárára. Kurva szar döntés volt. Csak remélni tudom, hogy látva a negatív reakciókat, sürgősen észhez tértek, különben bajok lehetnek...”

Hogy most mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Bár Karácsony Gergely gyakorlatilag elköszönt a Szigettől, Gerendai Károly azt mondta, még gondolkodik.

„Rövidesen, napokon belül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyértelműen nem lehet megcsinálni a fesztivált. Úgy meg már nyilván nem veszem át a céget sem – hiszen csak azért nincs értelme, hogy aztán én számoljam fel és küldjem el az ott dolgozókat. Szóval elég frusztráló most ez az időprés. Ha ugyanis november elején nem tudunk elkezdeni jegyet árulni, akkor nem lesz Sziget” - nyilatkozta még a szavazás előtt a VálaszOnline-nak.

Mostani állapot szerint csak akkor lehet esély a Sziget megmentésére, ha a Tisza változtat az álláspontján, és egy rendkívüli közgyűlésen újratárgyalják az ügyet. Nem példátlan, hogy a belső reakciókat látva Magyar Péter meggondolja magát egy ügyben, de hogy most is ez történik-e, azt egyelőre lehetetlen megmondani.

FRISSÍTÉS:

Csütörtökön 11 óra után Magyar Péter az alábbi posztot tette közzé:

"Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

Az eredetileg javasolt 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Fesztivál az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt: 2028-ban 33%, 2029-ben 33%, 2030-ban a fennmaradó részt.

- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t

ui.: igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el és a Sziget Fesztivál továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Szedjük össze a fideszes verőembereket, névvel, arccal!
A biztonságpolitikai szakértő a nyilvánossághoz fordult segítségért, hogy azonosítsák azokat, akik ellenzéki tüntetőkkel erőszakoskodnak. Szerinte a nyilvánosság ereje megállíthatja a további bűncselekményeket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 29.



Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Facebookon tett közzé egy felhívást, amelyben arra kéri követőit, hogy gyűjtsék össze „a fideszes verőembereket, névvel, arccal”. Bejegyzésében kifejti, hogy a jelenség ukrán mintára épül, ahol az ilyen embereket tituskiknak nevezik.

A szakértő szerint a posztszovjet térségben tituskinak hívják a politikai célra felbérelhető, jellemzően ellenzéki tüntetők ellen bevethető, kormányközeli verőembereket. Az elnevezés egy Vadim Titusko nevű ukrán MMA-harcostól ered, aki 2013-ban részt vett újságírók megverésében. Rácz leírása szerint a 2013–2014-es ukrajnai forradalom alatt a tituskik jellemzően olyasmiket csináltak, hogy „beszivárogtak békés ellenzéki tüntetésekre, erőszakoskodni kezdek, ezzel ürügyet adva a rendőrségnek, hogy szétverhesse a tömeget, sokszor ők maguk is nekiestek az ellenzéki újságíróknak, aktivistáknak, politikusoknak, jellemző módszerük volt, hogy nem a tüntetésen, hanem a demonstrációhoz közeli utcákon kapták el és verték meg a hazafelé tartó ellenzékieket, többnyire teljesen véletlenszerűen kiválasztott, civil embereket

autókból is rángattak ki és vertek meg embereket.”

Rácz András szerint most az látszik, hogy Magyarországon is feltűnnek ilyen csoportok. Úgy fogalmaz,

„rejtélyes, fekete ruhás, igen izmos emberekek akadályozzák az Orbán Viktor ellen tüntetőket”, és példaként említi a győri, veszprémi és péceli eseményeket.

Állítása szerint előfordult, hogy a tiltakozóktól elvették a tábláikat, amit rablásnak minősít, akadályozták a mozgásukat, ami szerinte a személyi szabadság korlátozása, és volt, akit meg is ütöttek, ami testi sértés. A szakértő szerint a rendőrség ezekben az esetekben „valahogy épp nem ér rá”. A független sajtó munkájára hivatkozva több nevet is felsorol azok közül, akik állítása szerint feltűntek a fekete ruhások között.

A posztban arra kéri az olvasókat, hogy gyűjtsék össze az összes ilyen embert. Azt kéri, hogy aki felismer valakit, küldje el az illető nevét és egy nyilvános forrást, ami igazolja a személyazonosságát. A célja ezzel az, hogy

„a nyilvánosság erejével, azzal, hogy kitesszük őket a fényre, megakadályozzuk - vagy legalább csökkentsük az esélyét - , hogy erőszakosan lépjenek fel békés emberekkel szemben”.

Rácz ír arról is, hogy tart a lehetséges következményektől. „Nyilván fel fog vetődni a kérdés, hogy nem félek-e, hogy megtalálnak és akkor majd »megnézhetem magam«. Nos, a válasz az, hogy dehogynem, természetesen félek. [...] Ahhoz persze épp elég hosszú harcművészeti múltam van, hogy tudjam: nem racionális abban reménykedni, hogy nálam húsz-huszonöt évvel fiatalabb, erős, fitt bunyósok ellen tudnék győzni. Nem tervezem olcsón adni a bőrömet, de a végeredmény ettől még nem lesz kérdéses. Ha meg akarnak verni, akkor meg fognak verni. Ez van.”

Mégis úgy gondolja, ezt meg kell csinálnia „magamért, magunkért, minden jóakaratú, a NER leváltását akaró emberért. És legfőképpen a szabadságért”. Sőt, állítása szerint azokért a fiatalemberekért is cselekszik, akiket szerinte a rendszer erre használ, hogy megmentse őket attól, hogy valami jóvátehetetlent tegyenek.

„Úgyhogy, némiképp paradox módon, azért is kell összeszedni őket névvel-arccal, hogy aztán ők azt mondhassák az őket menedzselő Adolfoknak, Bertalanoknak, hogy »Főnök, ezt én nem csinálom, kint van az arcom, tudnak rólam mindent«... és ezzel megmenthessük őket attól, hogy valami jóvátehetetlent csináljanak. Megmenthessük őket attól, hogy évtizedeket töltsenek börtönben, ha valami félresikerül...”

A bejegyzés végén hangsúlyozza, hogy kizárólag nyilvános, igazolható információkat, linkeket és fotókat kér, mivel a fekete ruhásoknak is vannak személyiségi jogaik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET: