prcikk:
„Orbán Balázs is, ha megint harcolni kell a hazáért, ott lesz velünk a Corvin közben” - Videón, ahogy Orbán Viktor próbál magyarázkodni Orbán Balázs '56-os kijelentése miatt | szmo.hu
„Orbán Balázs is, ha megint harcolni kell a hazáért, ott lesz velünk a Corvin közben” - Videón, ahogy Orbán Viktor próbál magyarázkodni Orbán Balázs '56-os kijelentése miatt
A miniszterelnök a péntek reggeli interjújában kijelentette: a magyar történelem szent és sérthetetlen eseményeit, mint az '56-os forradalom, távol kell tartani az ukrán-orosz háborúról szóló vitáktól.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója olyan kijelentést tett a Mandinernek adott interjújában, ami alaposan felkavarta a hazai és nemzetközi közvéleményt is.
A politikai igazgató ugyanis az 1956-os forradalomra hivatkozva bírálta Zelenszkij ukrán elnök döntéseit, mondván, ha Magyarország helyében lett volna, valószínűleg nem választotta volna a háborús védekezést.
Szerinte felelőtlenség volt Ukrajnának belesodródnia a konfliktusba, ami területek elvesztésével és sok áldozattal járt. Bár elismerte, hogy Ukrajna szuverén döntéséről van szó, a magyarok tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy az '56-os forradalom tanulsága óvatosságot diktál, hiszen a magyar életeket nem lehet csak úgy feláldozni.
Ezek a mondatok hatalmas botrányt váltottak ki idehaza és külföldön is.
Török Gábor politológus az év legnagyobb politikai hibájának nevezte Orbán Balázs szavait, míg Magyar Péter azt javasolta, hogy az igazgatónak október 23. előtt távoznia kellene. Schmidt Mária történész szerint teljesen hibás az 1956-os forradalom párhuzamba állítása Oroszország ukrajnai agressziójával, hiszen mi, magyarok, a szabadságharcosok népe vagyunk.
Az ügyet még a nemzetközi sajtó is felkapta, és Orbán Viktor sem kerülhette el, hogy megszólaljon a témában. A miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel hosszasan taglalta, mennyire fontos, hogy pontosan fogalmazzunk ilyen érzékeny kérdésekben. Elismerte, hogy politikai igazgatója félreérthetően fogalmazott, ami szerinte hiba volt, hiszen az ő politikai közösségük az '56-os forradalom talaján áll.
Orbán Viktor kijelentette: a magyar történelem szent és sérthetetlen eseményeit, mint az '56-os forradalom, távol kell tartani az ukrán-orosz háborúról szóló vitáktól.
„Magyarországon is azt látom, hogy vannak a háborúpártiak, ezek tipikusan a baloldalon található politikusok, és vannak a békepártiak, azok a jobboldaliak, vagy a mi oldalunkon található politikusok közötti vita is egyre élesebb. Most legutóbb már látom, hogy sikerült belekeverni az 1956-os forradalomnak az ügyét is ebbe a háború-béke vitába. Nekünk is észnél kell lenni”
– mondta a miniszterelnök a rádiónak adott nyilatkozatában.
„Tehát ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmazni, és semmilyen kétséget nem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően. Most a politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki. Nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az 56-os hősök, és ezért a háború és béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, mint az 1956 és az '56-os hősök, hanem inkább távol kell tőle tartani.”
- tette hozzá Orbán, aki elmondta, hogy nem szeretné, hogyha az ukrán-orosz háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosoknak az emlékére.
„Nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben. De mindenesetre figyelnünk kell arra, hogy a háború és békéről szóló nemzetközi viták, mikor megérkeznek Magyarországra, ne tereljék félre, ne rombolják le, ne siklassák ki az egyébként fontos belpolitikai értelmes vitákat”.
- mondta a miniszterelnök.
Íme a videó Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatáról.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója olyan kijelentést tett a Mandinernek adott interjújában, ami alaposan felkavarta a hazai és nemzetközi közvéleményt is.
A politikai igazgató ugyanis az 1956-os forradalomra hivatkozva bírálta Zelenszkij ukrán elnök döntéseit, mondván, ha Magyarország helyében lett volna, valószínűleg nem választotta volna a háborús védekezést.
Szerinte felelőtlenség volt Ukrajnának belesodródnia a konfliktusba, ami területek elvesztésével és sok áldozattal járt. Bár elismerte, hogy Ukrajna szuverén döntéséről van szó, a magyarok tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy az '56-os forradalom tanulsága óvatosságot diktál, hiszen a magyar életeket nem lehet csak úgy feláldozni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”
A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.
A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.
A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.
„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”
– hangsúlyozták.
Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.
Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.
Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Panyi Szabolcs: Csak nagyot mondtam, hogy felderítsem Szijjártó orosz kapcsolatait, nem lenne befolyásom a külügyben dolgozókra
Az oknyomozó újságíró szerint csak így juthatott közelebb a külügyminiszter állítólagos orosz kapcsolataihoz, de elismerte, hogy ez hiba volt. Orbán Anita is tagadja, hogy az újságíró befolyással lehetne döntéseire.
A 24.hu-nak nyilatkozott Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója arról a Mandiner által közölt hangfelvételről, amelyen a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával való kapcsolatáról és egy esetleges Tisza-kormányra gyakorolt vélt befolyásáról beszél.
Az újságíró szerint a felvételen egy forrásával beszélgetett, és a beszélgetés során szándékosan próbált a valósnál sokkal befolyásosabb embernek feltüntetni magát.
„Próbáltam úgy tenni, mintha nagyobb befolyásom lenne, de nyilvánvalóan nem lenne befolyásom egy esetleges kormányváltás után a külügyben dolgozókra”
– jelentette ki Panyi.
Állítása szerint újságírói céljai érdekében döntött a túlzás mellett, amit utólag hibának és szerencsétlen döntésnek nevezett.
Az újságíró azzal indokolta a viselkedését, hogy úgy ítélte meg, hogy Szijjártó Péter orosz kapcsolatainak és kommunikációjának a felderítése érdekében több információhoz juthat, ha befolyásosnak mutatja magát. Panyi állítása szerint ezt fontosabbnak, magasabb érdekűnek tartotta, ezért választotta azt az utat, hogy túloz, nagyot mond. Elismerte, hogy
„ez hiba volt, szerencsétlen döntés volt a részemről újságíróként”.
Az ügyben érintett Orbán Anita is reagált, aki szerint a róla és Panyi Szabolcsról elhangzottak hazugságok. „Ami a Panyi Szabolccsal és személyemmel kapcsolatos hazugságokat illeti: 2010 előtt volt róla szó, hogy a kampánystábom tagja legyen, amikor a Fidesz-jelöltjeként indultam volna" – mondta Orbán Anita. Hozzátette, hogy „az elmúlt két évben mindössze kétszer találkoztunk, abból az egyik egy konferencia margóján történt”. Leszögezte továbbá, hogy
„természetesen vele se, ahogy más újságírókkal se egyeztetek semmilyen esetleges személyügyi kérdésről”.
Az utóbbi napokban az a történet uralta a magyar közéletet, miszerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az Európai Unió Tanácsának ülései közben. A témáról először a Washington Post közölt cikket, akiknek egy forrásuk mesélt erről, később Panyi Szabolcs is írt róla - aki egyébként folyamatosan kutatja a kormány orosz kapcsolatait, és ő számolt be arról is, hogy Vlagyimir Putyin az orosz katonai hírszerzés 3 ügynökét küldte Budapestre, hogy a Fidesznek segítsenek dezinformációs kampányokkal választást nyerni.
Panyi szerint a Mandiner az őt lejáratni próbáló hangfelvételt „megelőző támadásként” hozta nyilvánosságra, azzal vádolva őt, hogy köze volt Szijjártó lehallgatásához és szoros kapcsolatot ápol a Tisza Párt szakértőjével, Orbán Anitával. Panyi ugyanis ma egy olyan anyagot tett közzé, amely szerint Szijjártó szívességet kért orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól, annak érdekében, hogy a Fidesszel szövetséges kormány hatalmon maradjon Szlovákiában.
A 24.hu-nak nyilatkozott Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója arról a Mandiner által közölt hangfelvételről, amelyen a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával való kapcsolatáról és egy esetleges Tisza-kormányra gyakorolt vélt befolyásáról beszél.
Az újságíró szerint a felvételen egy forrásával beszélgetett, és a beszélgetés során szándékosan próbált a valósnál sokkal befolyásosabb embernek feltüntetni magát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: A külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás, ami a Tisza Párt tudtával és érdekében történt
A miniszterelnök szerint Panyi Szabolcs és forrása közötti beszélgetés hangfelvételéből az derül ki, hogy az ellenzéki párt érintett a külügyminiszter állítólagos lehallgatásában egy külföldi szerv által, ami nagyon súlyos szerinte.
„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:
„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”
A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.
Korábban megírtuk, hogy Panyi a hangfelvételen nem teljesen azt mondja, ahogy szavait aztán a kormánymédia keretezte. Az viszont tény, hogy egyértelmű és közeli kapcsolatot említ Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyi szakértőjével.
Az újságíró később erre úgy reagált, hogy „csak nagyot mondott” a forrásnak, mert így akarta „felderíteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait”. Panyi befolyását döntéseire Orbán Anita tagadta.
A miniszterelnök szerint viszont az ügyben
„a legsúlyosabb az, hogy egyértelműnek tűnik, hogy [a lehallgatás - a szerk.] a Tisza Párt tudtával, és úgy látom, hogy érdekében történt. Ez túl van minden határon.”
„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:
„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”
A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.
Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.
A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.
„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
