Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.

Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.

– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”

Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.

A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.

– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.

A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.

Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.

Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.

Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.

A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.

– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.

Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.

A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”