HÍREK
A Rovatból

MOHU: „Pontatlanul fogalmaz Vitézy Dávid – a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros”

Vitézy Dávid az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros rendelkezik a szükséges forrásokkal a terület megvásárlásához. Állítása szerint a BKM a hulladékkoncesszióból származó bevételekből finanszírozza a vásárlást.


A MOHU szerint Vitézy Dávid pontatlanul fogalmazott, amikor azt állította, hogy a Budapesti Közművek (BKM) a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg a rákosrendezői telket. A cég közleményben jelezte, hogy az általuk kifizetett összeget szigorú szabályok korlátozzák.

A témáról egy pénteki konferencián esett szó, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid vezetett. A rendezvényen Budapest elővásárlási jogának megszerzése és a terület jövőbeli fejlesztése került napirendre. A résztvevők között volt Erő Zoltán főépítész és Andreas Trisko bécsi várostervező is, akik bemutatták a főváros terveit.

Vitézy Dávid az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a főváros rendelkezik a szükséges forrásokkal a terület megvásárlásához. Állítása szerint a BKM a hulladékkoncesszióból származó bevételekből finanszírozza a vásárlást. Elmondása szerint az egyszeri, 33 milliárd forintos bevételből már teljesítettek két részletfizetést, és a fennmaradó 20,9 milliárdot 2039-ig kell előteremteni.

„Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító műanyagberuházásából, ami 33 milliárd forint, ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza” – mondta.

Vitézy szerint a telek fejlesztését magántőke bevonásával kell megoldani, de szerinte fontos, hogy a terület fővárosi tulajdonban maradjon, míg a beruházók csak az épületek tulajdonjogát kapják meg. Kiemelte, hogy a városnak kell meghatároznia, milyen funkciójú és magasságú épületek jöhetnek létre, illetve hány támogatott bérlakás épüljön.

Hangsúlyozta, hogy három alapvető feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Rákosrendező beépíthetővé váljon. Az első kettő a szemét eltávolítása és a kármentesítés, amelyekről sok szó esett, de a harmadik feltétel, a vasúti infrastruktúra átalakítása is nélkülözhetetlen. „Azokat a rákosrendezői vágányokat, ahol tehervonatok álltak 50 éve, de ma már fa nő a helyükön, el kell bontani. Erre a MÁV nélkül nincs lehetőség a jogszabályok alapján, nem az van, hogy kimegyünk, és lefűrészeljük a síneket a többiről” – mondta.

A MOHU közleményben reagált az elhangzottakra. „Pontatlanul fogalmaz Vitézy Dávid – a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros” – írták. A cég szerint elképzelhető, hogy Vitézy nem ismeri pontosan a MOHU és a főváros szerződéseinek részleteit, ezért tartották fontosnak a tisztázást.

A vállalat szerint összesen 39 milliárd forintot fizettek a BKM-nek a MOHU Budapest 50 százalékos tulajdonrészéért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárdot kizárólag a MOHU Budapest fejlesztésére lehet felhasználni, és ezt az összeget letéti számlán kell tartani.

A szerződés részeként tavaly év végén további 13 milliárd forintért vásároltak meg a fővárostól egy részben uniós forrásból megvalósuló hulladékválogatót és logisztikai telepet. A vételár csak az EU-s támogatás feltételeinek megfelelően használható fel.

A MOHU hozzátette, hogy nem az ő hatáskörük eldönteni, milyen pénzügyi forrásokkal rendelkezik Budapest. „A mi feladatunk a hazai hulladékgazdálkodási rendszer modernizálása és fejlesztése, annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni az európai uniós céloknak, és hogy minél jobban óvjuk a környezetünket” – fogalmaztak.

Karácsony Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy az emírségekbeli Eagle Hills Properties által kínált 50,9 milliárd forintot Budapest abból az összegből fedezi, amelyet a 2023-ban befizetett szolidaritási adóból kap vissza. Az 50,9 milliárd forintot három részletben kell kifizetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Olyat csinált a Lidl az árrésstopos termékeknél, amire kevesen számítottak
Hétfőtől a nagy élelmiszerboltok legfeljebb 10% árrést tehetnek 30 alapvető élelmiszerre. A Lidl változtatott az árazásán, a Spar veszteségekre panaszkodik.


Hétfőtől életbe lépett az új szabály, amely szerint a nagyobb élelmiszerboltok legfeljebb 10 százalékos árrést számíthatnak fel 30 alapvető élelmiszerre. A Lidl Magyarország bejelentette, hogy ennek megfelelően alakította át az árazását, és az érintett termékeket „Tartósan olcsó!” feliratú fehér ártáblákkal jelöli, írja a 24.hu.

A Lidl döntése értelmében a lakossági vásárlók számára nem lesz mennyiségi korlátozás, vagyis annyit vásárolhatnak ezekből a termékekből, amennyit szeretnének.

Ugyanakkor a vállalat hétfőtől nem engedélyezi a kereskedelmi vásárlóknak (azaz azoknak, akik áfás számlát kérnek), hogy az árrésstop alá tartozó termékeket megvásárolják. Hasonlóképpen a Tesco és a Spar is korlátozásokat vezetett be: ők mennyiségi limitet szabtak meg ezekre a termékekre.

A Lidl hangsúlyozta, hogy eddig is törekedtek a kedvező árakra, például akciókkal, és most a jogszabály miatt még több termék árát csökkentették. A cég közlése szerint több mint 180 terméket forgalmaznak az érintett kategóriákban.

A Spar vezetősége komoly aggodalmát fejezte ki az új szabályozás miatt. Egy belső levél szerint a havi szinten közel 1,5 milliárd forintos veszteség komoly terhet jelent a vállalat számára. Emiatt változtatni fognak üzleti gyakorlatukon, és ha a helyzet nem javul, akár további szigorításokat is bevezethetnek, bár ennek pontos részleteit nem közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Akár egyetlen bíró is keresztbe tehet a Pride-on részt vevők büntetésének – állítja a Vidéki Prókátor
A kegyelmi botrányban is főszerepet játszó jogász üzent Orbán Viktornak azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök pénzbüntetést ígért azoknak, akik részt vesznek a felvonuláson.


A Vidéki Prókátor álnevű ügyvéd élesen reagált Orbán Viktor brüsszeli kijelentéseire, amelyek a Pride-felvonulások kapcsán hangzottak el. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a felvonuláson részt vevőket nem fogják letartóztatni, hanem pénzbírságot kell majd fizetniük.

Az ügyvéd a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a letartóztatásokról nem a miniszterelnök dönt, hanem a bíróságok ~ írta meg a hvg.hu.

„Felhívom tisztelt Miniszterelnök Úr figyelmét arra a tényre, hogy Magyarországon a letartóztatásról egyelőre még nem ő, hanem a bírói taláros áttelelt poloskák döntenek, ugyanúgy egyébként, ahogy a szabálysértési határozatok elleni jogorvoslati kérelmekről (kifogásokról) is”

– írta a kegyelmi botrány kirobbantásában is kulcsszerepet játszó jogász.

Az ügyvéd arra is rámutatott, hogy a bíróknak lehetőségük van előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha úgy látják, hogy a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az uniós joggal. Ha egy bíró él ezzel a lehetőséggel, az összes többi hasonló ügyben eljáró bíró felfüggesztheti a folyamatban lévő eljárást az Európai Unió Bíróságán indított eljárás lezárásáig.

A vita középpontjában az a törvény áll, amelyet az Országgyűlés gyorsított eljárásban, botrányos körülmények között fogadott el. A jogszabály kimondja, hogy tilos olyan gyűlést tartani, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Aki ezt megszegi, akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható, amelyet közérdekű munkával nem lehet kiváltani.

Az alaptörvény-módosítást, amely ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik, a parlament április 7-én fogadja majd el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megint csak Orbán lógott ki Ukrajna támogatásából, az EU-ban csak egy ország használja ugyanazt a retorikát, mint Oroszország
Az EU ismét Ukrajna támogatása mellett állt ki – egy kivétellel. Orbán Viktor nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz, miközben Moszkva Európát háborúpártisággal vádolja.


Az Európai Unió 27 tagállama közül ismét csak 26 vezetője állt ki egyértelműen Ukrajna támogatása mellett csütörtökön. Orbán Viktor ezúttal sem csatlakozott az állam- és kormányfők közös következtetéseihez, amelyek megerősítették a folyamatos és szilárd támogatást Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett.

Az uniós csúcson alkalmazott megoldás nem újdonság: a magyar miniszterelnök már korábban is elutasította az egységes álláspontot, így most is csak 26 tagállam fogalmazott meg érdemi álláspontot Ukrajna ügyében. A közös nyilatkozat mindössze azt rögzítette, hogy az EU vezetői egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a következő találkozójukon visszatérnek a témára.

A 26 ország külön közleménye ugyanakkor határozottan kiállt Ukrajna mellett, hangsúlyozva, hogy a béke eléréséhez az országot a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni.

A dokumentum rögzítette, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának nyújtott további segítség mellett, és egy igazságos, tartós béke megteremtését tűzi ki célul.

Bóka János EU-ügyi miniszter már a csúcstalálkozót előkészítő egyeztetéseken jelezte, hogy Magyarország nem fog csatlakozni a közös állásfoglaláshoz. Ennek ellenére Orbán a csúcs kezdete előtt még egy közös fényképet is megosztott szlovák kollégájával, Robert Ficóval, ám végül ismét egyedül maradt az uniós állásponton kívül.

A brüsszeli döntéseket nemcsak Magyarország kezelte sajátos módon, hanem Moszkva is éles kritikával illette az európai folyamatokat. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint Európa „háborúpártivá” vált, miközben Oroszország és az Egyesült Államok elkötelezett a békés rendezés mellett. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által idézett nyilatkozat szerint Peszkov úgy véli, hogy Brüsszel és az európai fővárosok egy militarizációs programot követnek, amely ellentétes Moszkva álláspontjával.

Eközben a brit kormány bejelentette, hogy a Tettrekészek Koalíciója operatív szakaszba lép, amely Ukrajna katonai támogatását célozza. Az EU-n belül azonban egyetlen kormány képvisel hasonló retorikát a háborúpártiság kérdésében, mint Oroszország – és az nem más, mint Magyarország.

(via Telex, 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Németország figyelmezteti az USA-ba utazó állampolgárait, miután többeket nem engedtek be az országba
Nem az első állam, amelyiknek meggyűlt a baja az Egyesült Államokkal a második Trump-kormány óta. A németek most arra figyelmeztetnek, hogy a vízum megléte még nem garantálja a belépést az országba.


Németország frissítette az Egyesült Államokra vonatkozó utazási tanácsait, miután több német állampolgárt nem engedtek be az amerikai határon – közölte a Reuters.

A német külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy sem az ESTA-rendszeren keresztül megszerzett engedély, sem egy amerikai vízum nem garantálja a belépést. A minisztérium kedden tette közzé a frissített utazási tanácsokat az Egyesült Államokra vonatkozóan, hogy világossá tegye:

„A végső döntést arról, hogy valaki beléphet-e az Egyesült Államokba, az amerikai hatóságok hozzák meg.”

A szóvivő azonban kiemelte, hogy ez a változtatás nem minősül utazási figyelmeztetésnek.

A német külügyminisztérium azt is közölte, hogy figyelemmel kíséri, történt-e változás az amerikai bevándorlási politikában. Az elmúlt időszakban három német állampolgárt fordítottak vissza az Egyesült Államokban. Kettőjük már visszatért Németországba, míg a harmadik esetben a bostoni főkonzulátus nyújt segítséget az ügy rendezésében.

A bostoni WGBH közszolgálati műsorszolgáltató szerint egy zöldkártyával rendelkező német férfit is feltartóztattak a hónap elején a bostoni repülőtéren, akit jelenleg egy fogvatartási létesítményben tartanak. A német külügyminisztérium egyelőre nem válaszolt arra a kérdésre, hogy pontosan hol tartózkodik a férfi.

A fejlemények hátterében az állhat, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépése óta több olyan rendeletet jelentett be, amelyek célja az amerikai határpolitika szigorítása, a vízumok alaposabb ellenőrzése és az illegális bevándorlók elleni szigorúbb fellépés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk