Mit tudunk eddig a kínai vakcináról?
A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.
– Mik lehetnek a Kínában fejlesztett oltóanyag előnyei és hátrányai más koronavírus-vakcinákkal összehasonlítva?
– Jelenleg két vakcinát fejleszt a Sinopharma nevű, nagy kínai gyógyszergyár – mindkettő inaktivált vírust tartalmazó vakcina, tehát első generációs oltóanyagok. Ilyenformán nem a legmodernebb vakcinák ugyan, de ez semmiképp nem jelenti azt, hogy nem jó oltóanyagok.
A III. fázisú klinikai vizsgálatok azonban még folyamatban vannak – egyértelmű adatokat akkor fogunk látni, ha közzéteszik ezeknek az eredményeit. Ha a III. fázisú vizsgálatok igazolják, hogy az oltóanyag hatékony, biztonságos és megbízható, akkor az Európai Unió tagállamaiban forgalomba hozható gyógyszereket/oltóanyagokat engedélyező Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve a magyarországi gyógyszerhatóság (OGYÉI) is áttekinti és értékeli a fejlesztési és a vizsgálati dokumentációt, majd ez alapján dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió területén alkalmazható legyen a vakcina.
Úgy gondolom, Kínában is nagyon jó szakemberek, nagyon jó kutatók dolgoznak a vakcina fejlesztésén, az adatok ismeretében pedig a konkrét vakcináról is többet fogunk tudni.
– Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy a kínai oltóanyag egy régebbi típusú vakcinatechnológiára épül?
– Érték ilyen kritikák, de úgy gondolom, hogy minden technológiának megvan a maga előnye és a hátránya is.
A harmadik generációs, modern RNS-vakcinákkal összehasonlítva lehet úgy ítélni, hogy ez egy „elavultnak tekinthető technológia”, de ettől még képes a feladatát ellátni: tud hatékony és erős immunválaszt generálni. Az oltóanyagok összehasonlításakor nagyon fontos szempont, hogy a vakcina „célba érjen”, tehát azt is mérlegelni kell, hogy milyen populációban, milyen területen és hogyan szeretnénk alkalmazni. A fejlett országokban, így Európában is, ahol az RNS-vakcinák megfelelő tárolása és kezelése megoldható, nagyon jók lehetnek a harmadik generációs oltóanyagok, de a trópusi országokban (pl. Afrikában), ahol forróság van és a hűtési lánc nem biztosítható, sokkal nehezebb célba juttatni egy RNS-vakcinát, mint egy inaktivált vírust tartalmazó készítményt, ami nem igényel ennyire speciális szállítási és tárolási körülményeket. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában jelenleg is zajlik a fertőzöttektől származó mintákban előforduló koronavírus-genomok elemzése.
– Ezzel kapcsolatban milyen eredményeitek vannak?
A kollaborációs kutatómunka keretében több száz mintát vizsgáltunk, és a január első két hetében beérkezett mintákból szűrtük, hogy tartalmazzák-e az Angliában felfedezett új vírusvariánst. Eddig öt beteg légúti mintájából mutattuk ki az új, angliai mutáns törzset. Ez azért nagyon fontos, mert ezek az esetek nem közvetlenül Angliából behurcolt fertőzést jeleznek, hanem másodlagos fertőzésként jelentek meg, tehát egy hazai fertőzési lánc kezdetei.
A jelenlegi ismereteink szerint ez a mutáns törzs sem okoz súlyosabb klinikai tüneteket, mint a korábbi vírusváltozatok, de azáltal, hogy mintegy 70 százalékkal gyorsabban terjed, jóval több betegre lehetne számítani, ha ez a törzs dominánssá válna: többen szorulnának kórházi ellátásra, lélegeztetőgépre és sajnos emiatt a haláleset is több lenne.
Gyakorlati szempontból ugyanúgy be kell tehát tartani a járványügyi intézkedéseket, ahogy eddig: maszkhasználat, fertőtlenítés, távolságtartás. Fontos tudni, hogy a jelenlegi tudásunk szerint – és ezt külön hangsúlyozom –, az engedélyezett védőoltások az új mutáns törzzsel szemben is hatékonyak, tehát képesek kivédeni a betegség, illetve a tünetek kialakulását.
VIDEÓ: a teljes interjú dr. Jakab Ferenc professzorral
