SZEMPONT
A Rovatból

Minél jobban belenyúl a kormány az oktatásba, annál rosszabbul teljesítenek a diákok

Az Abcúg alaposan kivesézte a PISA-felmérés eredményét. Érdekes dolgok derültek ki a magyar oktatással kapcsolatban...
Albert Ákos, Abcúg - szmo.hu
2016. december 16.


Link másolása

Magyarországon a diákok nem tisztelik eléggé a tanárokat, az igazgatóknak egyre kevesebb beleszólásuk van abba, mi történik az iskolájukban, a tanároknak pedig dél-amerikai szinten van a fizetésük. Alaposan megnéztük a legújabb PISA-felmérés eredményét, és az is kiderül belőle, hogy házi feladatot adni nem kifizetődő.

December 6-án jelentek meg a 2015-ben írt PISA-tesztek eredményei. Ezek alapján elmondható: a magyar diákok tudása sokat romlott az előző, 2012-es teszthez képest, és még soha nem volt ennyire rossz. A PISA-tesztek elsősorban kompetenciákat mérnek három területen: tudomány, matematika és szövegértés. Az idei teszt fókusza a tudomány volt.iskola2

Maga a jelentés azonban ennél a három eredménynél sokkal részletesebb, kiderül belőle például, mi akadályozza a legjobban a gyereket abban, hogy jó eredményt érjen el az iskolában, a tanárok fizetése melyik országban számít jónak és hol nagyon alacsonynak, és az is, hogy érdemes-e a tanároknak sok házi feladatot adni otthonra.

A PISA-tesztet 72 ország kiválasztott iskolájában írta meg összesen félmillió diák.

A konkrét tesztkérdéseken kívül feltettek nekik a hátterüket, a motivációjukat és az iskolai viselkedésüket érintő kérdéseket is. Sőt, kikérdezték egyesek szüleit, az iskolák igazgatóit is, így a teszt nem csak az egyes diákok teljesítményét mérte le, hanem azt is, hogy az egyes országok oktatási rendszerei hogyan teljesítenek bizonyos kérdésekben, és mindez hogyan függ össze a diákok teszten elért eredményeivel. Ezek közül szemezgettünk.

Gyerekkoruk felét tanulással töltik a fiatalok

7677 óra – átlagosan ennyi időt tölt az iskolában egy diák 14 éves koráig. Vannak országok, mint például Chile vagy Dánia, ahol többet (9500 órát), és vannak, ahol kevesebbet, Finnországban és Lengyelországban például kevesebb mint hatezret. Ez átlagban 27 órát jelent hetente. Ebből 3 és fél óra jut tudományra, 3 óra 36 perc nyelvórára, 3 óra 39 perc matekra (a többi minden másra).

Az iskolában tanítással töltött idő viszont nem egyformán hasznosul a különböző tantárgyakat nézve:

- Minden egyes tudomány-tanítással töltött óra pozitív hatással van a diákok PISA-teszten elért eredményére.

- A matematika-oktatással hasonló a helyzet, viszont sokkal kisebb hatásfokkal.

- A nyelvi és olvasási órákon töltött idővel pedig sok országban épphogy fordított a helyzet: a több tanítási órán töltött idő rosszabb eredményt hoz.

Erre a jelentés szerint az a magyarázat, hogy a tudomány – főleg a természettudományok – sokkal világosabban taníthatóak az órákon. A matematikai és szövegértési feladatok megoldásához viszont sokkal komplexebb készségek kellenek, főleg, ha a diákot egy nem szokványos feladattal szembesítik.

Tanítás az „Én tényleg tanítanék…” címet viselõ fe

Az iskolában töltött idő azonban csak a tanulás egy része, ehhez jön még hozzá az otthoni tanulási idő. Ez átlagosan közel 17 órát jelent hetente (Tunéziában több mint 25-öt, Finnországban kevesebb mint 15-öt). Magyarországon a diákok nagyjából az átlagos időt töltik tanulással az iskolában, és azon kívül is. Ezzel a magyar diákok a gyerekkoruk összidejének 55 százalékában foglalkoznak tanulással (nem számítva az alvási időt).

Az iskolában és az iskolán kívül tanulással töltött idő azonban nem egyformán hasznosul. Az iskolán kívül tanulással töltött idő, azaz például

a házifeladat-írás ugyanis a jelentés szerint rontja a PISA-teszten elért eredményt.

Minden egyes iskolán kívül tanulással töltött óra 2-3 ponttal csökkentette a teszten elért pontszámot, a matematikát leszámítva. Ott ugyanez akár öt ponttal is leronthatta az eredményt óránként.

Finnországban például rendkívül kevés időt töltenek otthon tanulással a diákok, mégis magas pontszámot értek el a teszten, míg Tunéziában vagy Törökországban sok otthoni tanulással rossz teszteredmény párosult. Magyarország ebből a szempontból átlagosan teljesített.

Az iskolai újság nem valami népszerű

Ha azt nézzük, hogy az iskolák milyen tananyagon kívüli programokat kínálnak a diákoknak, akkor a felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon átlag alatti a kínálat, pedig azoknak az országoknak az iskoláira, amelyek jó eredményt értek el a teszten, jellemző, hogy a diákoknak van lehetőségük részt venni különböző tanórákon kívülis iskolai programokon is.

Magyarországon a legtöbb diákot elérő iskolai programok a sportprogramok, a tudományos versenyek és a különböző önkéntes-tevékenységek, míg a legritkábbak a sakk-klubok, az iskolai színház és az iskolai újság.iskola2

A magyar tanárok nem figyelnek eléggé a diákokra

A tanárok célja többek között, hogy a tanórákon rend legyen, a diákok figyeljenek, és például ne zajongjanak. Az órai zajongáson kívül azonban van még egy sor tevékenység, ami hátráltathatja a tanítást. Az OECD ezért megkérdezte az egyes országokban résztvevő iskolák igazgatóit, szerintük mi akadályozza a legjobban az iskolai munkát.

Magyarországon az iskolaigazgatók szerint a legtöbb gondot az igazolatlan órák és az iskolakerülés okozzák, de rögtön utánuk ott van az is, hogy a diákok nem tisztelik eléggé a tanárokat. Az a világszerte egyre terjedő viselkedés, amikor az egyes diákok megalázzák vagy zaklatják a társaikat, a magyar iskolaigazgatók szerint csupán a magyar diákok kis részét érinti. Komoly gond viszont, hogy

a tanárok nem képesek úgy tanítani, hogy tekintettel legyenek az egyes diákok egyéni szükségleteire.

Ez utóbbi ráadásul egy összetettebb problémára is visszavezethető. A PISA-teszt arra is rákérdezett, hogy az egyes diákok szerint a tanáraik mennyire támogatják őket a tanulásban, mennyire adnak nekik extra segítséget, vagy lehetőséget arra, hogy kifejezzék a saját véleményüket. Az OECD-átlagban a diákok negyven százaléka mondta azt, hogy a tanárok támogatóak, azaz egyénileg is segítik őket.iskola6

A felmérés azonban azt is kimutatta, hogy azok az országok, ahol a diákok szerint a legkevésbé támogatóak a tanárok, főleg azok közül kerülnek ki, ahol relatíve fiatal korban szelektálják a gyerekeket. Ez alatt jellemzően azt kell érteni, amikor a diákok iskolatípust váltanak, például általános iskolából középiskolába: a tanulókat a képességeik alapján újraosztják, az általános iskolai osztályok széthullanak, és új osztályok jönnek létre, új iskolában. Az OECD jelentése szerint ez azt is jelenti, hogy a diákok homogénebb osztállyá állnak össze (hiszen közel azonos képességű és hátterű diákokat kerülnek egy iskolába).

Ezekben a homogénebb osztályokban inkább a frontális tanítás a jellemző, és a tanárok kevesebb figyelmet fordítanak egyénileg a diákokra. A PISA-felmérés szerint minél később történik meg ez a kiválasztás, annál inkább mondják azt a diákok, hogy a tanárok egyénileg is törődnek velük. Magyarországon az első kiválasztás viszonylag korán, a diákok 10 éves kora körül megtörténik (hiszen ekkor már aki teheti, elmehet nyolcosztályos gimnáziumba), és ennek megfelelően érvényesül is a trend: a diákok véleménye szerint a tanárok átlagon alul figyelnek rájuk egyénileg.

Vágni lehet a különbséget a jó és a rossz iskola között

Annak, ha egy tanuló nem vesz részt az órákon, több fajtája is lehet: van, aki egyáltalán nem jár be, van, aki csak egyes órákat lóg el, más pedig bejár, de rendszeresen késik. Az állandó hiányzókat könnyen kicsaphatják az iskolából, sőt, a PISA-jelentés szerint az iskolakerülés nagyobb eséllyel vezethet kirúgáshoz, mint a drog- és alkoholfogyasztás. Az OECD-országokban tanuló diákok 26 százaléka hagyott ki egy órát a tesztet megelőző két hétben, húsz százalékuk pedig egy teljes napot. Ráadásul a hiányzók száma egyre csak emelkedik, ma már 5 százalékkal többen vannak, mint a négy évvel ezelőtti teszt idején.

A fő probléma az iskolai hiányzásnál az, hogy nem csak a hiányzók teljesítményére van rossz hatással, hanem az osztálytársakéra is:

- hiszen a hiányzók – ha egy idő után megjelennek az iskolában – extra figyelmet kell kapjanak a felzárkózáshoz,

- megszakad az óra menete, amikor velük kell foglalkozni,

- a hiányzók padtársaik munkájára szintén hatással vannak,

- mások is kedvet kaphatnak a hiányzáshoz.

Magyarország a hiányzásokat tekintve nem teljesít rosszul,

a diákok kevesebb mint tíz százaléka hiányzott az iskolából a teszt megírása előtt, ami bőven átlag alatti. Amivel viszont komoly probléma van, az a hiányzások koncentrálódása: a hiányzók nagy része jellemzően ugyanazt az iskolát látogatja, azaz a hiányzó tanulók száma nem oszlik szét országosan, hanem gócpontok vannak, iskolák, ahol a PISA-jelentés számításai szerint 13 százalékkal több a hiányzó, mint más iskolákban. Ezzel pedig globálisan az egyik legrosszabb eredményt értük el.

Az iskolai késések szintén abba az irányba mutatnak, hogy a magyar iskolák között nagyok az egyenlőtlenségek. Ha összesítve nézzük, akkor a magyar diákok nem tartoznak a leginkább késő diákok közé, viszont hatalmasak a különbségek az országban lévő normál és a szociálisan hátrányos helyzetű iskolák diákjai között: a hátrányos helyzetű iskolákban húsz százalékkal több a késők száma, ez pedig világszinten is rossz eredmény.

Nem tesz jót, ha az állam beleszól a tantervbe

Az iskolai autonómia az utóbbi egy év pedagógus-tiltakozása miatt fontos kérdéssé vált Magyarországon. A kormány az oktatási reformjaival – főleg a Klik megalakításával – ugyanis hatalmasat nyesett az iskolák önrendelkezésén, sok helyen az igazgatónak még ahhoz sem maradt joga, hogy krétát vásároljon, a tanárok pedig arra panaszkodnak, hogy túlságosan alkalmazkodniuk kell a központilag meghatározott alaptantervhez.

A szigorú magyar rendszert a PISA-jelentés külön kiemeli, mint olyan példát, ahol az iskolaigazgatók hatáskörének jelentős része az államhoz került.

Az OECD-országokban ennél jóval nagyobb önrendelkezése maradt az iskoláknak:

a diákok hetven százaléka olyan iskolába jár, ahol az igazgató felel a tanárok felvételéért, felük pedig olyanba, ahol az iskolai büdzsé felosztását is ő végzi. A fizetések már általában nem az ő hatáskörébe tartoznak.

Ha százalékos alapon kellene felosztani, akkor az OECD-országokban átlagosan az erőforrások 39 százaléka fölött az igazgató, három százaléka fölött a tanárok, 12 százalék fölött az iskolai tanács rendelkezik, és 46 százalék van az államnál. Ha a tanterv meghatározását nézzük, akkor az OECD-országok átlaga szerint a tanároké a legnagyobb felelősség, 44 százalékkal, az államigazgatásnak erre csupán 27 százalékban van ráhatása. Összehasonlításképpen, Magyarországon az iskolák pénzügyi helyzetére az államigazgatásnak 64 százalékban van ráhatása, a tanterv kialakítására pedig közel 30 százalékban.

A PISA-jelentés viszont azt is megmérte, hogy ez milyen hatással van a diákok teljesítményére. Arra jutottak, hogy ahol a kormánynak nagyobb befolyása van az iskolában zajló oktatásra, ott a diákok rosszabb eredményt értek el a PISA-teszten, különösképp igaz ez abban az esetben, amikor a kormánynak a tantervre van ráhatása. Az is igaz viszont, hogy ebben az esetben nőtt az egyenlőség a diákok között.

Az orosz tanárok jobban keresnek

A PISA-jelentés szerint az OECD-országok egyértelműen többet költenek az oktatásra mostanában, mint 10 évvel ezelőtt. A gazdagabb országok nyilvánvalóan többet, a szegényebbek pedig kevesebbet, és ez a különbség a teszteredményeken is meglátszott: azok az országok, amelyek többet költöttek az oktatásra, átlagosan 81 ponttal jobb eredményt értek el a PISA-teszten.

Magyarország költség-haszon viszonylatban nem ért el rossz eredményt, azaz ahhoz képest, hogy mennyit költünk az oktatásra, a magyar diákoknak nem lett olyan rossz az eredménye. Viszont az oktatásra szánt pénz tekintetében

olyan országokkal kerültünk egy csoportba mint Litvánia, Chile és Costa Rica,

az Európai Unió országai közül lényegében csak Bulgária költ nálunk kevesebbet az oktatásra, miközben a többiek messze elhúznak. Egy osztrák diák tanítására például 6-tól 15 éves koráig közel háromszor annyi pénzt költ az osztrák állam, mint egy magyar diákéra a magyar állam.

A magyar tanárok hasonlóan rossz helyzetben vannak. A saját gazdasági súlycsoportunkban szinte csak Chilében, Uruguayban és egy kínai tartományban keresnek kevesebbet a tanárok (a diákok számához viszonyítva) mint Magyarországon, Oroszország például épp megelőz bennünket. Az egyetlen szerencséje az országnak, hogy a PISA-felmérés nem tudott összefüggést találni a tanárok fizetése és a diákok teljesítménye között. Azt viszont megjegyzik: ahhoz, hogy a legjobb jelöltek szegődjenek el tanárnak, kell a megfelelő fizetés.

Ha tanulságos volt a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: