prcikk: „Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról

Pénzügyi visszaélésekről, a belső demokrácia felszámolásáról és a Fidesznek kedvező politikai lépésekről beszélnek volt kutyapártosok Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében. Nagy Dávid pártigazgató szerint ez a fekete kampány csúcsra járatása.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.

Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert  csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.

A párt neve egy angol kifejezésből ered – „happy as a two-tailed dog” –, ami a határtalanul boldog, farkát csóváló kutyára utal. A politikai szerepvállalás eleinte csak poénnak indult, olyan ígéretekkel, mint az örök élet bevezetése vagy a Gellért-hegyről energiát nyerő „negyedik Béla energianyelő”. Utána egyre népszerűbbek lettek, komoly közösség épült köréjük, és nagyon menő volt a Kutyapárthoz tartozni. Az első évek sikerei után felmerült, hogy valódi pártot is csinálhatnának.

A párt bejegyzését 2014-ben a Kúria még megakadályozta, Victora Zsolt szerint azzal az indoklással, hogy a név „erkölcstelen képzettársításokra ad okot”, ami szerinte furán hangzott egy olyan szervezettől, amit úgy hívnak, hogy „Kúria”.

Később átment a kérelmük, és hivatalosan is megalakultak. A pártépítésben komoly szerepet játszottak a négyszínfestések, amelyek segítettek országossá tenni közösségüket, amiben rengeteg önkéntes dolgozott.

A 2015-ös menekültválság idején indított ellenplakát-kampányukra pár nap alatt több tízmillió forint adomány gyűlt össze. Ifj. Sebő szerint ez volt az a pont, ami megmutatta Kovács Gergelynek, hogy milyen könnyen szerezhetnek pénzt az akcióikra.

„Ott a Gergőnek volt ez egy ilyen nagy ledöbbenése, hogy ja, hogy ez ilyen könnyen megy, hogy így jön a pénz bele ebben a rendszerben? Akkor ezzel próbáljunk valamit kezdeni.”

A 2018-as választáson elért 1,7%-os eredményükkel már százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz jutottak, és Victora Zsolt szerint „igazából utána kezdődtek a szarok”. Ifj. Sebő szerint, amint kiderült, hogy lesz pénz, Kovács Gergely elkezdte hangoztatni, hogy meg kell szabadulni Victorától. „Nem értettem, hogy miért kell megszabadulni, ő találta ki az egészet. De  nem volt idő végiggondolni, mert aztán végül tőlem szabadult meg a csapatból először.”

Az eset egy forgatás után történt, ifj. Sebő szerint mindenféle előzmény nélkül. „Először azt hittem, hogy a Gergő viccel, de azt mondta, hogy nincs szükség a munkádra a továbbiakban. Kérdeztem, hogy de ez micsoda? Hát, mert hogy sokan panaszkodnak rád. És mondom, ki panaszkodik? Hát ezt nem akarom elmondani, mert nem akarok konfliktust.” Utána a többiek szerinte csinálták tovább, mintha mi sem történt volna.

„Érted, ez olyan, mintha egy házibuliban a házigazda mindenki szeme láttára lelövi a legjobb barátját, és berakja egy szekrénybe. És utána megy tovább a buli.”

A 2019-es önkormányzati választások után újabb konfliktusok merültek fel. Pálmai Attila a 15. kerületben mandátumot nyert, és állítása Kovács Gergely visszakövetelte a párt számára a 300 ezer forintos tiszteletdíjának a felét, 150 ezer forintot. „Ez annyira piti és annyira megalázó volt, hogy sok év volt, mire ezt fel tudtam dolgozni. Ez személyemben sértett”.

Ezt követően egyre több pénzügyi visszásságra derült fény, állítja Szirmai Zsuzsa, aki pénzügyesként került a párthoz. Arról beszélt, hogy például a párt pénzén, 4 millió forintért vásárolták meg Kovács Gergely édesapjának autóját, a bevételeket egy alapítványba csorgatták, miközben a kiadásokat a párt fizette, és szerinte a közösségi adománygyűjtésből származó pénzek is törvénytelenül kerültek a kasszába.

A bevételeket egy excel táblában vezették, amiben senki sem ismerte ki magát. „Mikor kellett a Kovácsnak egy kis pénz, akkor besétáltak a bankba, és kivettek a  számára 2 millió forintot.” A megmaradt kampánypénzt pedig Nagy Dávid pártigazgató megánszámlájára kellett visszautalni. „Ez a definíciója a sikasztásnak” - állítja Szirmai.

Victora arról is beszélt, az Állami Számvevőszékhez olyan pénztárbizonylatok jutottak el, amelyeken az ő aláírását meghamisították.

„Nekem akkor gurult el igazán a gyógyszerem, amikor megláttam ilyen fénymásolatban, hogy a 2018-ban az ÁSZ-hoz olyan bevételi pénztárvizonylatok jutottak el, ahol az én  hamisított, fénymásolt aláírásom szerepel. 16 millió forint. Következő hónapban 20 millió forint” – idézte fel.

Szirmai Zsuzsa szerint a választás előtt két nappal még arról volt szó, hogy a kampánypénzből van 300 millió forint, és mikor az elszámolás volt a kampánypénzzel, akkor már azt mondták, 162 millió forintot adnak vissza az államkasszának.

„Az egész működésem során azt tapasztaltam, hogy nem érdeklik őket a szabályok. Egyszerűen a közpénzeknek nincs becsülete, és a törvényeknek, a szabályosságnak nincs becsülete náluk.”

Amikor ezt szóvá tette, szerinte az volt a válasz, hogy ha kapnak bírságot, akkor majd kiírnak egy adománygyűjtést, és kétszer annyit fognak a támogatók fizetni. „Nem érdekelt senkit.” Szirmai szerint összesen 21,6 millió forint pénztárhiány keletkezett.

Hotz Antal arról beszélt, a párt székhelye évek óta egy olyan lakásba van bejelentve, ahol már egy idős svéd házaspár lakik, és a bíróságnak ez a mai napig nem tűnt fel. „Bementem a cégbíróságra, és megnéztem az adatokat. És kiderült, hogy 2018 óta semmilyen papírt nem adtak be. Ezen a székhelyen egy idős svéd házaspár lakik 2020 óta, és teljesen maguk alatt vannak, mert egy halom kutyapártos levél érkezik hozzájuk, és ott tobzódnak a különböző bírósági levelek, hivatalos levelek, pénzügyi levelek, minden egyéb ott áll náluk.”

Amikor néhányan egy belső csoportban elkezdtek a pénzügyekről beszélgetni és tisztánlátást követeltek, a pártvezetés ezt ellenük szóló összeesküvésnek tekintette. Ennek következményeként 2022 júliusában öt tagot, köztük a pénzügyi visszaéléseket firtatókat, egy szerintük statáriális eljárás keretében kizárták a pártból.

„Úgy voltam vele, hogyha kiderül, hogy itt mik vannak, abból országos botrány lesz és a Gergő börtönbe megy. Semmi nem történt. Én mentem a levesbe, meg az összes ember” - mondta Victora.

Szerintük az egyetlen bűnük az volt, „hogy más volt a véleményük, mint a társelnököknek”.

„Az egész családom belebetegett, ezt ki merem jelenteni. Nem is gondoltam volna, hogy a Gergő ilyenre képes különben. Talán nem is lett volna képes, ha nem jelenik meg a Szuzi” - utalt Victora Kovács Gergely szintén társelnökké választott élettársára.

A 2022-es 12. kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban több megszólaló is arról beszélt, hogy Nagy Dávid egy általa „egynapos diktatúrának” nevezett eljárással vitte keresztül, hogy Kovács Gergely elinduljon az ellenzéki előválasztáson. A győzelme után polgármester lett, és a képviselő-testületben is többséget szerzett.

A megválasztott képviselők egy része szerint azonban semmilyen támogatást nem kaptak a párttól, és a vezetés szavazógépként kezelte őket.

„Abszolút a mélyvízbe ugrottunk bele, úgy, hogy előtte talán még testületi ülésen se jártunk. És akkor erre az volt a válasz, hogy most mit ugrálok én, hát nem is kell oda bejárni. Ez nem fontos az egész, csak jöjjön onnan pénz, abból adjál le valamennyit, és akkor ha be sem mész, minket az se érdekel” - mesélte a 15. kerületben képviselővé választott Pálmai Attila.

A 12. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó Visi Piroska szerint „a döntéseket vagy Gergő hozza, vagy valaki más, akit nem neveznek meg, mint ilyen manók, vagy nem tudom, ilyen árnyak, akikre így hivatkoznak, hogy akkor tőlük jött ez a javaslat. És mikor az ember érdeklődött, hogy ez most előttem van, szeretném megérteni, hogy melyik sor mit jelent, és én ezzel kapcsolatban feltettem rengeteg kérdést, akkor is abszolút azt éltem meg, hogy ez ilyen inszinuáció, hogy én miért kérdezősködöm.”

A legsúlyosabb konfliktus a kerületben a korábbi fideszes vezetés korrupciógyanús ügyeinek átvilágítása körül robbant ki.

A feladattal megbízott volt büntetőbírót, Balla Juditot Kovács Gergely váratlanul leállította. „Hagyjam abba, amit addig csináltam. Nem vizsgálhatom ezeket. Vége. Az indok az volt, hogy félnek tőlem a hivatalban.”

Balla szerint a jelenet teljesen lesokkolta. „Ott ültem, és tényleg azon gondolkodtam, hogy én most álmodom, hogy ez valami rossz álom, vagy tényleg ezt hallom. És akkor a Gergő még mondta is, hogy hát higgyem el, hogy ő is szörnyen érzi magát, hogy ezt kell mondania.”

„Folyamatosan gondolkodtam, hogy mi történt az utolsó megbeszélésünk óta. Mi a fene változott meg? És akkor ugrott be, hogy hoppá, hát itt volt a Tiborcz István két nappal korábban.”

A találkozó botrányt váltott ki, mert a képviselőket előzőleg senki sem értesítette Orbán vejének látogatásáról.

„Az volt a mondás, szuper, hogy itt volt a Tiborcz, és kapunk 20 millió forintot tőle a Városmajori park feljújításához. Hogy lehet ezt úgy elfogadni, hogy ne legyen semmifajta árukapcsolatás?” - tette fel a kérdést Visi Piroska.

Amikor a képviselők egy csoportja Balla eltávolítása után egy átvilágítási bizottság felállítását javasolta, ami az előző vezetés ügyeit vizsgálta volna, a polgármester Visi szerint pánikba esett. „Páni félelem fogta el, amikor ez a téma előjött, és egzisztenciális rettegést láttam benne. Nekem az volt az érzésem, mintha őt valami olyannal zsarolják, ami miatt ez számára valami egészen durva következményekkel járhatna.”

A megbeszéléseken ott volt Kovács Gergely élettársa is, aki akkor már 9. kerületi alpolgármester volt. „A Szuzi így megkérdezte, hogy ezt tényleg meg akarjátok csinálni? Ti nem vagytok normálisak, miért akarjuk ezt megszavazni? Most mondd meg, Bori, ez most mire lesz jó neked?” - emlékezett vissza Kocsis Borbála önkormányzati képviselő. Állítlag az is elhangzott Kovácstól: „Ha ezt így folytatjuk, akkor pokollá teszem az életeteket.”

A kutyapártos képviselők egy része ennek ellenére kitartott. „Én azt gondolom, hogy ennek értelme nincs, káros, öncérú, a frakción belül tök megosztó” - fogalmazott a testületi ülésen Kovács.

Aztán a nyilatkozó képviselők szerint döbbenetes jelenet zajlott le. A szavazótábláról kiderült, a Fidesz és a Kutyapárt együtt szavazta le az átvilágítást. „Akkor a polgármesterből kiszakadt egy ilyen hangos YES!”

Az esetről a 444.hu is cikket írt, ami után Kovács pert indított a lap ellen, és a megszólalók szerint bosszúhadjáratot folytatott a javaslatot támogató képviselőkkel szemben, nyilvános testületi ülésen vádolva meg őket.

A volt tagok szerint a Kutyapárt mára egy „családi biznisz”, egy „jófej piramisjáték”, amely a lelkes és jó szándékú aktivisták energiáit használja ki. A párt elvesztette a kreativitását és humorát, és semmiben nem különbözik a Fidesztől – állítják. A megszólalók szerint a párt belső működése szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit kifelé mutat.

„Mindenki azt mondja, hogy önmagatok árnyéka vagytok, már nem vagytok viccesek, stb. stb. Ez így igaz. Mi nem ezért hoztuk létre a pártot. Ez most már egy megélhetési párt” - mondja Victora, aki a filmben odáig ment, hogy a párt megszüntetését követelte.

„Szűnjön meg a párt! Szűnjön meg! Én vagyok az ötletadója, én mentem oda Kovács Gergőhöz mondani, hogy legyünk párt. Akkor most én vagyok az az ember, aki mondja, hogy szűnjön meg ez a párt! Az alapértékeit, az alapvetéseit ezt már rég sutba vágta.” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pártban való részvételért az identitásával fizetett.

Mérő Vera YouTube-ra kikerült filmjét fél nap alatt több mint 180 ezren látták. Bár kereste Kovács Gergelyt a film bemutatása előtt, a pártelnök végül nem adott interjút. Ehelyett Nagy Dávid pártigazgató ment be a Partizánba, és ő reagált az elhangzottakra.

„Hát figyu, ha hat nappal a választás előtt kijön rólunk egy ilyen, az nyilvánvalóan egy fekete kampány csúcsra járatása” – mondta.

A Partizán élő adásában a pártigazgató igyekezett cáfolni a film állításait.

Szerinte a filmben említett 21,6 milliós pénztárhiány nem áll meg. Nagy azt állította, amikor 2021-ben átvette a pártigazgatói posztot, 7,5 millió forintos hiányt látott, amit rendezni kezdtek. A korábbi pénzügyi káoszt a kampányok egyedi finanszírozásával magyarázta. „A problémák gyökere a kampánypénz »szétpályáztatása« volt: nem három nagy tanácsadói számla, hanem 4–5000 számla keletkezett, és nem volt jól kidolgozva a számlarend” – mondta.

A dokumentumfilm több konkrét, vitatott pénzmozgást is bemutatott. Az egyik egy Kovács Gergelynek nyújtott kétmillió forintos kölcsön volt, amit a film egy hitel kiváltásával hozott összefüggésbe. Nagy szerint ez egy szabályos, munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön volt, amit a pártelnök végül több részletben, munkabérelőlegként vett fel, és határidőn belül vissza is fizetett.

Szintén magyarázatot adott a pártelnök édesapjától vásárolt autóra.

„Piaci ár alatt vettük meg, Gergő használta, majd piaci ár fölött megvette a párttól, amortizációt sem számoltunk el” – fogalmazott a pártigazgató.

A hegyvidéki önkormányzat körüli vitákra is kitért, ahol a film összefüggést sugallt Balla Judit volt büntetőbíró átvilágítási megbízásának leállítása és egy Tiborcz Istvánnal folytatott találkozó között.

„Nincs összefüggés” – jelentette ki Nagy Dávid, hozzátéve, hogy a találkozó tartalmáról Kovács Gergely polgármester azonnal közleményt adott ki, az ügy a pártot nem érintette, a megbeszélés pedig kerületi kérdésekről szólt. Szerinte a filmben több, egymástól független ügyet kötnek össze mesterségesen.

A párt székhelyével kapcsolatos állításokat – miszerint az évek óta egy időközben eladott Damjanich utcai ingatlanra van bejegyezve – a pártigazgató elismerte, de a felelősséget a bíróságra hárította. Elmondása szerint többször is kezdeményezték a cím módosítását, de az eljárás valamiért elhúzódik.

A pártigazgató szerint a film időzítése egyértelműen politikai célokat szolgál a választási kampány hajrájában.

Az MKKP-t ért vádak különösen érzékenyen érinthetik a pártot, amely a kampány hajrájában több helyen is visszaléptette jelöltjeit a TISZA Párt javára. Ugyanakkor nagy a nyomás rajtuk, hogy ezt máshol is tegyék meg, de erre nem hajlandóak.

A teljes film


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szükségállapot és elhalasztott választás a gázvezeték miatt? Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz nem merészkedne idáig
A Török Áramlat elleni állítólagos merényletkísérlet után felmerült a szükségállapot lehetősége, de egy elemző szerint ez irreális forgatókönyv. Nagy Attila Tibor az uniós források azonnali felfüggesztésével és kiszámíthatatlan folyamatokkal indokolja, miért nem kockáztatna ekkorát a kormány.


A Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza elleni állítólagos merényletkísérletet az ottani hatalom a maga belpolitikai céljaira igyekszik kihasználni, de a magyarországi választási kampányra is komoly hatással lehet – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az Ultrahangnak. Az elemző szerint az ügyben egyelőre kizárólag a szerb hatóságok és Aleksandar Vučić elnök információira lehet támaszkodni, aki a történtekkel erőt igyekszik demonstrálni, azt üzenve, hogy „megvédjük az ország biztonságát”.

A magyarországi helyzetet értékelve Nagy Attila Tibor kiemelte, nem lehet elvonatkoztatni a választási kampánytól, a felek közötti bizalmatlanságot pedig jól mutatja, hogy azonnal felvetődött a szükségállapot bevezetésének lehetősége. Bár ez végül nem történt meg, az elemző szerint a forgatókönyv beindította az összeesküvés-elméleteket. „Talán Vučić »jelet adott« Orbánéknak, hogy halasszák el a választást, a parlament kétharmada kihirdeti a szükségállapotot, és így Magyar Péter nem jut hatalomra” – vázolta a felmerült teóriát, ugyanakkor hozzátette, hogy nem látja ennek politikai realitását.

Szerinte egy ilyen lépés óriási kockázatokkal és kiszámíthatatlan folyamatokkal járna.

„Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországnak járó, még maradt uniós pénzeket szinte azonnal felfüggesztenék; a hadsereg bevetése tiltakozásokat váltana ki; az események kicsúsznának a politikai rendszer eddigi keretei közül. Nem gondolom, hogy a Fidesz idáig merészkedne” – fogalmazott. Ráadásul Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai sem illeszkednek ebbe a képbe, amikor arról beszélt, hogy tudomásul kell venni, ha a másik oldal kap mandátumot. Az elemző szerint a szerb elnök és a magyar miniszterelnök szövetsége táplálja azokat az elméleteket, hogy Vučić segíteni próbál Orbánnak, de úgy véli, az ügy nem a választás elhalasztásáról, hanem a kampány befolyásolásáról szól.

Arra a kérdésre, hogy hamis zászlós műveletről vagy valós fenyegetésről van-e szó, az elemző óvatosan válaszolt, mondván, nincs hozzáférése titkos dokumentumokhoz. Ugyanakkor rendkívül kockázatosnak tartaná a szerb vezetés részéről, ha kiderülne, hogy az egész csak egy kitaláció volt. Állítása szerint, ha az események valósak, ha nem, Orbán Viktor mindenképpen lehetőséget kapott a cselekvésre.

„Ha másra nem, erre bizony jó volt a szerb hatóságok bejelentése: a Fidesz »megnyerte« a húsvét vasárnapot – aztán meglátjuk, mit kezdenek vele” – mondta.

A kormány a bejelentésre reagálva erőt tudott mutatni, és a miniszterelnök összehívhatta a védelmi tanácsot, majd bejelenthette a gázvezeték honvédségi ellenőrzését.

Nagy Attila Tibor szerint a nemzeti minimum elvárható lenne a terror elleni védekezésben, de a bizalomhiányért a Fidesz-kormányt terheli a nagyobb felelősség. Úgy látja, a titkosszolgálatokat Rogán Antal felügyelete alá helyezték, és a kormány többször is felhasználta őket belpolitikai ellenfelek lejáratására, példaként a „guruló dollárok” ügyét és a Magyar Péterhez köthető ukrán kapcsolatokról szóló jelentésrészletet említette. „Innentől a kormány roncsolta a bizalmat: azt akarta bizonyítani, hogy a Tisza Párt ukránokkal, ukrán kémekkel áll kapcsolatban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy meggyőző bizonyítékot erre nem látott.

Az elemző szerint a kormány a Tisza Párt lejáratásáért azt is bevállalta, hogy egy 51 perces, összevágott videót tesz közzé egy informatikus , Gundalf meghallgatásáról, ami szerinte szakmailag is aggályos, mert az„akár ellenérdekelt titkosszolgálat is képet alkothat a magyar szolgálatok embereinek kérdezéstechnikájáról, működéséről”.

A kampány hajrájáról szólva Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, a szerbiai bejelentésig úgy tűnt, a Fidesz alól kicsúszott a talaj.

„Az elmúlt két hét rémálom volt a Fidesznek az események uralása szempontjából” – mondta, utalva a nagy nézettséget elérő, kormánykritikus interjúkra.

Szerinte a Tisza Párt és támogatóinak történetmesélése izgalmasabb és átélhetőbb, mint a kormány nehezen befogadható, titkosszolgálati narratívája. Példaként említette a Tavaszi szél című filmet, amit „szakmailag kiváló propaganda-filmnek” tart, amely nagyon hatásosan teszi szimpatikussá Magyar Pétert. A vasárnapi eseményekkel azonban a Fidesz kísérletet tett arra, hogy visszavegye a „nyugodt erő” pozícióját.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója
A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.


Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Önmerénylet, a választások elhalasztása, fizikai megsemmisítés - a Tisza programalkotási vezetője sorra vette, mi jöhet még
A Tisza politikusa a Facebookon reagált a szerb-magyar gázvezetéknél talált robbanószer hírére. Szerinte az akció mögött a Fidesz áll, mert egyedül nekik érdekük egy ilyen esemény.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős politikusa Facebook-posztban reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére, miszerint a szerb hatóságok robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázinfrastruktúránál.

A politikus bejegyzését azzal kezdi, hogy felteszi a kérdést, a miniszterelnök „még húsvétkor sem tud lenyugodni?” Tanács szerint ilyenkor mindenkinek a családjával kellene ünnepelnie, de a kormány ezt sem engedi meg. Hozzáteszi, szerinte már senki nem hisz a „hazug kormánynak”.

A posztban azt állítja, hogy

a TISZA Pártnak igaza lett, amikor hónapokkal ezelőtt „kémtollakra és titkosszolgálati beavatkozásra hívta fel a figyelmet”, és akkor is, amikor a párt vezetője egy újévi beszédben az önmerénylet lehetőségét vetette fel.

„Mára igazunk lett. Éppen a szemünk előtt zajlik mindez. Orbánék a vereség kapujában állnak. Egy hatalmas, megsemmisítő vereség kapujában. A Szőlő utca, a gödi halálgyár, és a legutóbbi kémsztori olyan csapásokat mért a hatalomra, amelyeket már nem fog túlélni” – írja Tanács, aki szerint az embereknek elegük van a kormányból. Úgy véli,

a kormány eddigi eszközei már nem működnek, és „ráléptünk” arra az útra, ahol „már nincs lejjebb”.

Tanács szerint „nem sok lépcsőfok maradt a pokolba és a diktatúrába vezető úton”, majd öt pontban vázolja, melyek ezek szerinte:

  1. Önmerénylet - a határokon kívül. Ahhoz láthatóan gyávák és bénák, meg túl hamar lebuknának, ha a határon belül próbálkoznának ezzel. Legalábbis egyelőre ezt gondolják. Ezért a baráti Szerbiához fordultak, ahol a hasonló autoriter elnök, vélhetően az orosz titkosszolgálatok támogatásával elő tud egy ilyet készíteni, és ezt innen elég nehezen tudják a független ajtó munkatársai ellenőrizni (bár a tippek erre vonatkozóan már február környékén befutottak hozzájuk). Jelenleg ez zajlik, nagy valószínűséggel erről szól a miniszterelnök bejelentése. Ma egyedül a Fidesznek érdeke, hogy bármi ilyen akció megtörténjen, ezért szinte biztos, hogy ők állnak emögött.
  2. Önmerénylet itthon.
    Ha nem fog beválni a külföldi önmerénylet, itthon fognak próbálkozni. Hazai kritikus infrastruktúra megtámadása, színlelt támadás egy védett személy ellen. Vajon meddig mennek el?

    Kisiklatnak egy vonatot (mondjuk az magától is megy, thx. Lázár János)? Leállítják az áramszolgáltatást egy fél megyében? Felrobbantják a köztévét? (Na jó, ez nem az érdekük.)

  3. A választások elhalasztása.
    Veszélyhelyzetre, terrorizmusra, ezekre a megrendezett támadásokra hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a választást. Ez a megsemmisítő vereség nyílt beismerése lenne.

    És semmi jóra nem vezetne. De lehet, hogy megkísérlik.

  4. A választások eredményének megsemmisítése.
    Tömeges provokációt tarthatnak a választások napján, verekedést, lázadást színlelnek, és erre hivatkozva beavatkoznak a választásokba, erre vagy csalásra hivatkozva megsemmisítik annak az eredményét.

    Ez már a kétségbeesett utómunka lenne, a nyílt diktatúra.

  5. Fizikai megsemmisítés. És persze próbálkozhatnak még az ellenzék vezetőinek fizikai kiiktatásával, akár a választások előtt, akár utána. Az oroszoknál ez bevett módszer: mérgezés, ablakon kiesés, eljátszott öngyilkosságok. A lejáratások nem váltak be, már csak ez maradt nekik.

A politikus szerint a kormány tagjai önmagukban nem cselekvőképesek, csak irányítanak. A poszt végén a rendőrökhöz, titkosszolgákhoz, katonákhoz és a TEK-esekhez fordul:

„Én nagyon bízom benne, hogy maradt annyi tisztesség az ilyen jellegű akciókban óhatatlanul közreműködő szervekben, a rendőrökben, a titkosszolgákban, a katonákban, a TEK-esekben, hogy lássák: mindaz, amire az utolsó 7 napban a választásokig politikai szintről érkező utasítást kapnak, nagyon jó eséllyel törvénytelen, szembemegy az esküjükkel,

az Alaptörvénnyel, a jogállamisággal és a becsülettel. Ne hagyjátok magatokat törvénytelenségbe sodorni! A politikusok el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében, a bűneikért felelni fognak. Ne legyetek bűntársak ebben az utolsó hét napban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: A fejlemények arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében
A Szikra Mozgalom politikusa a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyére reagált a Facebookon. Szerinte a kormány egy héttel a választások előtt bizonyítékok nélkül használja fel az esetet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője a Facebookon kommentálta a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyét. A politikus szerint az eset fejleményei arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében, ezért a szerbek „se állnak bele teljesen az ukránozós »önmerénylet« sztoriba”.

Jámbor András bejegyzésében azt írta, hogy

„miközben a mai szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek után Orbánék mindenfajta bizonyíték nélkül kiálltak és habzó szájjal elkezdtek ukránozni, 18 órakor sajtótájékoztatót tartott a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója, Đuro Jovanić, és itt több lényeges dolgot elmondott a nova.rs és az N1 tudósítása szerint: dezinformációnak nevezte a most felmerült ukrán szálat a történetben,

amerikai származású robbanószerekről beszélt, és valakik által kiképzett migráns elkövetőről, kifejezte, hogy a szerb katonai elhárítás nem fog politikai játszmákba bonyolódni (ez vajon kinek szólt?)”.

Ezután a képviselő felteszi a szerinte költői kérdést, hogy a Fidesz és Orbán Viktor bocsánatot kér-e, amiért bizonyíték nélkül használta fel az esetet politikai érdekeire. A posztot azzal a megállapítással zárja, hogy

„egy héttel a választások előtt megint lebukott a propaganda! Semmi eredményt nem tudnak felmutatni Orbánék,

csak hazudnak rendületlenül!”.

A bejegyzéshez utóiratot is fűzött, melyet az „ide irányított fideszes botok kedvéért” írt. Ebben Jámbor úgy fogalmaz: „ettől még ugyanúgy a több helyről (Buda Péter, Rácz, Kauffman) előre jelzett hamis zászlós művelettel, vagy »önmerénylettel« van minden valószínűség szerint dolgunk. Csupán

Aleksandar Vučićék nem egy az egyben azt a verziót tolják, ami a Fidesznek kedves.

Illetve azt se szabad elfeledni: a putyini propaganda lényege nem az, hogy egy igazság át legyen adva, hanem az, hogy bizonytalanság legyen, félelem és káosz, amiben az erős vezető, mint biztos választás, ki tud emelkedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: