„Mindenkitől azt kérjük, csak annyit tankoljon, amennyire szüksége van” – kéri a Mol ügyvezetője
A július végén induló nagy leállás Magyarország egyik legösszetettebb ipari műszaki vizsgája lesz, amellyel a Mol hosszú távon biztosítja a hazai ellátásbiztonságot. A karbantartás költségvetése mintegy nyolcmilliárd forintot tesz ki – mondta el Ratatics Péter.
Nem halaszthatják tovább a Mol Dunai Finomítójának tervezett karbantartását, melyet eddig a hatósági ár bevezetése miatt késleltettek - mondta el Ratatics Péter, a Mol hazai operatív működésért felelől ügyvezető igazgatója az Indexnek adott interjúban.
A szakember szerint a benzinárstop eddig volt fenntartható, de a magyar kormánynak ideje lenne újragondolnia a szabályozást.
A két hónapra tervezett karbantartást már másfél éve készítik elő. Most pedig meg kell lépniük, mert félő, hogy ha elmarad, akkor egy nem tervezett leállást már nehezebb, drágább és időigényesebb lenne megoldani. A karbantartáson 1200 ember fog dolgozni.
"A finomítóknál és a hasonló komplexitású nagy ipari üzemeknél a karbantartással, fejlesztéssel járó rendszeres és előre ütemezett leállások a normális üzemmenet részét képezik. Ekkor végzik el a szükséges karbantartásokat és fejlesztéseket, a felelős hatóságok pedig megvizsgálják a berendezéseket" - mondta.
Azt azonban garantálják, hogy a finomító továbbra is biztosítja az ország és a térség zavartalan üzemanyag-ellátását.
"A halasztás miatt egyszerre a mintegy ötven üzemből tizenegyet le kell állítani, és elvégezni a feladatokat. A július végén induló nagy leállás Magyarország egyik legösszetettebb ipari műszaki vizsgája lesz, amellyel a Mol hosszú távon biztosítja a hazai ellátásbiztonságot. A karbantartás költségvetése mintegy nyolcmilliárd forintot tesz ki"
- árulta el.
Az üzemek fokozatosan, indulnak majd újra. Egy részük már szeptemberben, a többi pedig október végén tud újraindulni, a karbantartás második üteme után. A Dunai Finomító ezt követően már teljes kapacitással tud működni.
Az igazgató közölte:
"A Mol mindent megtesz annak érdekében, hogy a leállással járó jelentős termékkiesést pótolja. A hiányzó mennyiség egy részét a pozsonyi finomítóból irányítjuk át, míg egy másik részét a megmaradt tartalékaink felhasználásával pótoljuk. Ezek a mennyiségek azonban nem tudják teljes mértékben fedezni a hiányt, és piaci pótlásukra is korlátozottak a lehetőségek".
Szerinte a hazai árszabályozás miatt tovább szűkülnek az importlehetőségek. "Ilyen árkörnyezetben, amikor a piac négyötöde élvezi a hatósági ár előnyét, egész egyszerűen nem éri meg behozni külföldről a terméket" - mondta.
"Felül kell vizsgálni az árszabályozást, hogy esélyünk legyen megnövelni a szükséges import mennyiségét. Továbbá elkerülhetetlennek látszik, hogy a kormány átmenetileg hozzáférést biztosítson Magyarország stratégiai készletéhez a piaci szereplőknek"
- vélekedett Ratatics.
Elmondása szerint a Mol-töltőállomásokon alkalmazott ötvenliteres tankolási korlát is azt a célt szolgálja, hogy mindenki hozzájusson üzemanyaghoz. De egyes kutakon előfordulhat átmeneti hiány.
"Ezért mindenkitől kérjük, hogy csak annyit tankoljon, amennyire tényleg szüksége van, hiszen csak így biztosítható a kellő mennyiség mindenki számára. A pánikvásárlás és a fölösleges spájzolás csak rontana a helyzeten"
- kérte Ratatics Péter.
Nem halaszthatják tovább a Mol Dunai Finomítójának tervezett karbantartását, melyet eddig a hatósági ár bevezetése miatt késleltettek - mondta el Ratatics Péter, a Mol hazai operatív működésért felelől ügyvezető igazgatója az Indexnek adott interjúban.
A szakember szerint a benzinárstop eddig volt fenntartható, de a magyar kormánynak ideje lenne újragondolnia a szabályozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti
A TISZA Párt vezetője kiakadt a Kúria közleményén, amely nem a fideszesek által listázott bírókat védi. Szerinte Varga Zs. András inkább megfenyegette a saját kollégáit.
Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.
A TISZA Párt elnöke szerint „egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti”.
„Orbán Viktor bábja, Varga Zs. András kúriai elnök ahelyett, hogy kiállt volna a fideszes politikusok és propagandisták által listázott bírók mellett, inkább nyíltan megfenyegette őket. Az a Varga Zs. András vekeng most a bírák függetlenségéről, aki soha életében nem hozott ítéletet és Orbánék törvényt módosítottak azért, hogy a Kúriára helyezhessék”
– írja bejegyzésében.
A politikus „kádári időket idézőnek” nevezte a Kúria közleményét, amelyben Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”.
Magyar Péter szerint Varga Zs. Andrásnak láthatóan fogalma sincs arról, hogy mit jelent a bírói függetlenség. A politikus ezt úgy definiálta: „azt jelenti, hogy a bírók az ítélkezés során mindenféle külső befolyástól (például a Kúria elnökének fenyegetése) mentesen járnak el.” Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egy bíró nem tájékozódhat vagy nem lehet véleménye magánemberként.
A Kúria elnökének azt üzente: „el kell hogy keserítsem a Kúria elnökét: a szovjet katonák már nincsenek itt és a szocialista diktatúrának is vége van.”
A pártelnök állítja, a magyar emberek kiállnak a fideszes adatlopással és listázással megfélemíteni kívánt honfitársak, így a bírók mellett is. Posztját azzal zárta, hogy
„Varga Zs. András csak azért nem vált méltatlanná a Kúria vezetésére, mert sosem volt arra alkalmas!”
A vita előzménye, hogy a Kúria november 6-án közleményt adott ki, amely szerint „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében” készen áll „a megfelelő eljárások lefolytatására”, amennyiben személyre szabott, ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre. A nyilatkozat időzítése egybeesett azzal, hogy kormányközeli médiumok a TISZA Párt Tisza Világ nevű alkalmazásából állítólagosan kiszivárgott adatbázis kapcsán bírák érintettségéről kezdtek írni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) időközben vizsgálatot indított, és jelezte: a kiszivárgott adatok név szerinti listázása jogellenes lehet, és a körülményektől függően akár bűncselekménynek is minősülhet.
A bírák listázásának ügye nem új keletű. Idén februárban, a Magyar Bírói Egyesület által meghirdetett demonstráció után Bayer Zsolt kormánypárti publicista sürgette a részt vevő bírák „regisztrálását”, amit az Országos Bírói Tanács és más szakmai szervezetek is jogellenesnek és elfogadhatatlannak minősítettek. Varga Zs. András márciusban már egy korábbi közleményben is bírálta a demonstráció politikai hangvételét, és a bírói pártatlanság fontosságát hangsúlyozta.
Varga személye és kinevezése önmagában is vitákat váltott ki: az Országgyűlés 2020 októberében választotta meg a Kúria élére, ami ellen az ellenzék és több szakmai szervezet is tiltakozott, mivel korábban nem ítélkezett rendes bírósági bíróként. Kinevezését az tette lehetővé, hogy a kormánytöbbség módosította a vonatkozó törvényeket, így az Alkotmánybíróság tagjai – a korábbi bírói gyakorlat feltétele nélkül – kúriai bíróvá válhattak.
Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.
A TISZA Párt elnöke szerint „egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közös közleményben közölt új információkat a budapesti tömeges ételmérgezésről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Mint írják, a hatóságok tudomására jutott, hogy a Budapest XIII. kerületében több nevelési és oktatási intézményt érintően halmozott, feltehetően az étkezéssel összefüggő enterális fertőzés kezdődött.
Mindegyik intézményt ugyanaz a közétkeztető vállalat látja el. Az ebéd elfogyasztását követően hányás és hasmenés miatt eddig összesen 470 fő jelentkezett panaszokkal. Közülük 47 gyermek szorult kórházi ápolásra.
A területi népegészségügyi hatóság, a Nébih és az NNGYK kiemelt ügyként kezeli az esetet, az NNGYK megkezdte a kivizsgálást. A vizsgálatokban Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes népegészségügyi hatósága járványügyi vizsgálatot indított,
a Pest Vármegyei Kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági munkatársai pedig felfüggesztették az érintett főzőkonyha működését, majd a mintavételeket követően azonnali fertőtlenítőszeres nagytakarítást rendeltek el. A mintákat a Nébih laboratóriuma soron kívül vizsgálja.
A közlemény szerint a hatósági ellenőrzés kiterjed az ételkészítés technológiájára, a kész ételek tárolására és szállítására, továbbá a műszaki és személyi higiénia vizsgálatára. Azt ígérték, részletes információt a vizsgálat lezárása után adnak.
Az ételmérgezés több XIII. kerületi intézményt is érint. A 24.hu azt írja,
az egyik iskolában volt olyan osztály, ahol a sok megbetegedés miatt hazaengedték a diákokat ebéd után. A lap úgy tudja, pedagógus is van a megbetegedettek között.
Házlinger György, a Közép-Pesti Tankerületi Központ igazgatója azt közölte a lap megkeresésére, hogy a tankerületi központ által fenntartott XIII. Kerületi Eötvös József Általános Iskolából, a Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolából és az Ady Endre Gimnáziumból jeleztek több megbetegedést. A tanulók étkeztetésében a tankerületi központ nem illetékes, de ettől függetlenül folyamatosan egyeztetnek a helyi önkormányzattal, akik megkezdték az ügy kivizsgálását.
Korábban megírtuk, hogy a XIII. kerületi önkormányzat azt közölte, az óvodákban péntekre önkormányzati beszerzésből biztosították a gyermekek étkezését, jövő héten pedig más forrásból kapják az ételt az intézmények. A csütörtöki ételek mintáit kivizsgálják.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy hányás, hasmenés esetén a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a kiszáradás jelei – például kevesebb vizelet, száraz száj, aluszékonyság – mutatkoznak, a tünetek súlyosak, a gyermek nem tud inni, vagy véres székletet tapasztalnak. Hasznos, ha a szülők feljegyzik, mikor kezdődtek a panaszok, és milyen gyakori a hányás, illetve a hasmenés, mert ez segíti a diagnózist. A legtöbb esetben megfelelő folyadékpótlással, pihenéssel és kímélő étrenddel a gyermek néhány nap alatt teljesen felgyógyul.
Közös közleményben közölt új információkat a budapesti tömeges ételmérgezésről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Mint írják, a hatóságok tudomására jutott, hogy a Budapest XIII. kerületében több nevelési és oktatási intézményt érintően halmozott, feltehetően az étkezéssel összefüggő enterális fertőzés kezdődött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a tömeges ételmérgezésről a 13. kerületi önkormányzat
Az óvodákban péntekre önkormányzati beszerzésből biztosították a gyermekek étkezését, jövő héten pedig más forrásból kapják az ételt az intézmények. A csütörtöki ételek mintáit kivizsgálják.
Mint megírtuk, eddig 47 – egy és 14 év közötti – gyereket szállítottak kórházba tömeges ételmérgezés gyanúja miatt Budapesten csütörtök délután óta. A gyerekek hányásos, hasmenéses panaszokkal és kiszáradásos tünetekkel érkeztek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe. Állapotuk stabil, de infúziós kezelésre szorultak. Információk szerint
több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet.
A tömeges megbetegedéssel kapcsolatban péntek délután közleményt adott ki a XIII. kerületi önkormányzat. Mint írják, miután több óvodába járó gyermek szülőjétől érkeztek panaszok, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően az intézményvezető haladéktalanul értesítette a Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztályát, a NÉBIH-et, valamint az érintett főzőkonyhát.
„A tegnapi napi étkezés ételmintáit kivizsgálásra átadtuk. Óvodáinkban a mai napra saját beszerzésből biztosítjuk a gyermekek étkezését. Gondoskodtunk a jövő heti étkezés más forrásból való biztosításáról. Az óvodai területünk vezetői folyamatosan kapcsolatban állnak az illetékes Kormányhivatal és NÉBIH munkatársaival és mindenben segítik az eset kivizsgálását. Az érintett szülőket tájékoztatjuk a tudnivalókról és biztosítjuk számukra a szükséges segítséget”.
– olvasható a Facebookon közzétett bejegyzésben.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy hányás, hasmenés esetén a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, amit lehűtve, kis kortyokban érdemes adni víz, enyhén cukrozott tea vagy speciális oldat formájában. Szoptatott csecsemőknél a szoptatást nem szabad megszakítani. A gyerekeknek könnyű, nem zsíros és nem puffasztó étrend javasolt, amíg a bélrendszerük helyre nem áll.
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a kiszáradás jelei – például kevesebb vizelet, száraz száj, aluszékonyság – mutatkoznak, a tünetek súlyosak, a gyermek nem tud inni, vagy véres székletet tapasztalnak.
Hasznos, ha a szülők feljegyzik, mikor kezdődtek a panaszok, és milyen gyakori a hányás, illetve a hasmenés, mert ez segíti a diagnózist. A legtöbb esetben megfelelő folyadékpótlással, pihenéssel és kímélő étrenddel a gyermek néhány nap alatt teljesen felgyógyul.
Mint megírtuk, eddig 47 – egy és 14 év közötti – gyereket szállítottak kórházba tömeges ételmérgezés gyanúja miatt Budapesten csütörtök délután óta. A gyerekek hányásos, hasmenéses panaszokkal és kiszáradásos tünetekkel érkeztek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe. Állapotuk stabil, de infúziós kezelésre szorultak. Információk szerint
több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet.
A tömeges megbetegedéssel kapcsolatban péntek délután közleményt adott ki a XIII. kerületi önkormányzat. Mint írják, miután több óvodába járó gyermek szülőjétől érkeztek panaszok, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően az intézményvezető haladéktalanul értesítette a Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztályát, a NÉBIH-et, valamint az érintett főzőkonyhát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégis megoldható lehet részben az olajellátás az eddig szidott Adria-vezetéken keresztül – derült ki a MOL részvényesi tájékoztatójából
A cég negyedéves pénzügyi jelentésből derült ki, hogy ha nem jönne elég kőolaj a Barátság-vezetéken, akkor is tudná fedezni a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban – igaz, drágábban.
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
A MOL új álláspontja éles váltást jelent a korábbi hetek kommunikációjához képest, amikor intenzív vita zajlott a MOL-csoport és az Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaf között.
Szeptember végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a MOL pedig csökkentett kapacitású szállításról számolt be. A Janaf erre úgy reagált, hogy a kapacitásteszten a MOL kérésére csökkentették az olajmennyiséget. A horvát cég szerint súrlódáscsökkentő adalékokkal az éves átfolyás akár 15 millió tonnára is növelhető, ami bőven ellátná a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóit is, és jelezték, hogy nagy mennyiségű szállítás esetén kedvezőbb árat tudnának kínálni.
A vita októberben folytatódott, amikor a MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft azzal vádolta meg a Janafot, hogy visszatartott 90 ezer tonna kőolajat. A horvát vállalat ezt valótlan és alaptalan állításnak nevezte, Szijjártó Péter pedig megbízhatatlan partnernek titulálta a Janafot.
A MOL bejelentésének időzítése azért is érdekes, mert egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor és kormánydelegációja Washingtonban tárgyal. A látogatás egyik deklarált célja, hogy felmentést kérjenek az orosz olajcégekre, a Rosznyeftyre és a Lukoilra október 23-án kivetett amerikai szankciók alól.
A Horvátországon keresztül érkező olaj vélhetően többe kerülne a MOL-nak, mint az ársapkás orosz kőolaj. A magyar kormány azért is érdekelt az orosz szállítások fenntartásában, mert a MOL jelentős profitot realizál a nyugati és az orosz olaj közti árkülönbségen.
Miközben a legtöbb európai ország igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, Magyarország 2021 és 2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát.
Cikkünk megjelenése után a MOL a következő közleményt küldte szerkesztőségünknek:
Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.
Ennek megfelelően cikkünk korábbi címét pontosítottuk.
A témában korábban Holoda Attila energetikai szakértővel készítettünk interjút, alább olvashatod el:
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
