HÍREK
A Rovatból

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – Brutális a vérfürdő Iránban: halomra lövik a tüntetőket, a holttesteket egymásra pakolják a hullaházakban

A gazdasági nehézségek miatt kirobbant tüntetéseket a rezsim szerint az USA és Izrael szítja. A jogvédők már több mint 600 halálos áldozatról tudnak.


„Saját szememmel láttam – közvetlenül a tüntetők közé lőttek, és az emberek ott estek össze, ahol álltak” – mondta remegő hangon a negyvenes éveiben járó Omid, aki egy dél-iráni kisvárosban vett részt vérfürdőbe torkollott tüntetésen. Elmondása szerint a biztonsági erők Kalasnyikovokkal nyitottak tüzet a fegyvertelen emberekre.

„Üres kézzel harcolunk egy brutális rezsim ellen”

– tette hozzá.

A BBC-hez több hasonló beszámoló is eljutott a hatóságok kegyetlen fellépéséről, miután a súlyosbodó gazdasági nehézségek miatt országszerte tiltakozások törtek ki. A kormány azóta lekapcsolta az internetet, így a külvilág csak az életüket kockáztató források bátorságának köszönhetően értesülhet a közel-keleti országban zajló eseményekről.

Az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás január 8-án, csütörtökön volt. Másnap Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője kijelentette, hogy „az Iszlám Köztársaság nem hátrál meg”, és a jelek szerint csak ezután kezdődött a legsúlyosabb vérontás.

Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja azzal, hogy ők provokálják a zavargásokat, sőt, „terrorista cselekményekről” beszél.

Egy fiatal teheráni nő szerint a múlt csütörtök olyan volt, „mint az ítélet napja”. Azt mondta, „Teherán távoli negyedei, vagyis olyan helyek is tele voltak tüntetőkkel, amiket el sem hinne az ember.

De pénteken a biztonsági erők csak öltek és öltek és öltek. Saját szememmel látva annyira megviselt, hogy teljesen elvesztettem a lelki erőmet. A péntek véres nap volt.”

A szemtanú azt látta, hogy a gyilkosságok után az emberek már csak sikátorokból vagy az otthonaikból mertek kikiabálni.

„Háborúban mindkét félnek van fegyvere. Itt az emberek csak skandálnak, erre megölik őket. Ez egy egyoldalú háború.”

A fővárostól nyugatra fekvő Fardiszban a kormánypárti Iszlám Forradalmi Gárda félkatonai erői állítólag motorokról, egyenruhát viselve lőttek a tömegbe éles lőszerrel. A beszámolók szerint rendszám és megkülönböztető jelzés nélküli autók hajtottak be a sikátorokba, és a bennük ülő fegyveresek olyanokra is tüzet nyitottak, akik nem is vettek részt a tiltakozásokban.

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – állította az egyik szemtanú.

A szintén név nélkül nyilatkozó ápolók és orvosok közölték: a kórházak sok városban megteltek, és nem tudják ellátni a súlyos fej- és szemsérülteket. Egyesek arról számoltak be, hogy a holttesteket „egymásra halmozták”, és nem adták ki őket a családoknak. A teheráni Kahrizak törvényszéki központban készült videókon kétségbeesett családok próbálják azonosítani a szeretteiket az áldozatok fotói alapján.

Mashhad egyik temetőjének dolgozója azt mondta, péntek hajnalban 180-200, súlyos fejsérülést szenvedett holttestet hoztak be, és azonnal eltemették őket. Rashtból közben arról érkezett hír, hogy a biztonsági erők „a golyók árának” megfizetését követelték, mielőtt kiadták volna a holttesteket a családoknak.

A norvégiai székhelyű Iran Human Rights szervezet szerint legalább 648 tüntetőt öltek meg, köztük kilenc 18 év alatti fiatalt. Ezzel szemben az iráni állami média arról számolt be, hogy 100 biztonsági ember vesztette életét, a „rendbontóknak” nevezett tüntetők pedig több tucat mecsetet és bankot gyújtottak fel.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, megdöbbentették a beszámolók, amelyek szerint „az iráni hatóságok erőszakot és túlzott erőszakalkalmazást tanúsítottak a tüntetőkkel szemben”. Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója pedig hangsúlyozta, hogy „a halálos áldozatok számától függetlenül is aggasztó a halálos fegyverek alkalmazása a biztonsági erők részéről”.

A súlyos tiltakozási hullám a gazdasági nehézségek miatt indult, 2025. december 28-án, először a teheráni bazár környékén, majd rövid időn belül átterjedt az ország mind a 31 tartományra és mintegy 120 városra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.


Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.

A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.

A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.

A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij keményen beszólt a szétlőtt olajvezeték ügyében: „Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz támadás miatt áll a szállítás a Barátság vezetéken. A vita miatt az EU-s segélyek is veszélybe kerültek, miközben Kijev csütörtökre ígéri az újraindítást.


„Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal, beszéljen például az energetikai hálózatot érintő tűzszünetről, vagy valami hasonlóról, mert olyan nincs, hogy Oroszország valamit megsemmisít, és azt Ukrajnának kell helyreállítania” – ezzel a kemény üzenettel vágott vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar kormányzati nyilatkozatokra, amelyek Kijevet teszik felelőssé a Barátság kőolajvezeték leállásáért. A vita azután éleződött ki, hogy leállt a szállítás az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó vezetéken. Kijev egy nap halasztás után csütörtökre ígéri az újraindítást – írta a Telex.

Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, António Costával tartott közös sajtótájékoztatóján részletezte az ukrán álláspontot. Állítása szerint a vezetéket orosz támadás rongálta meg, amire rengeteg bizonyítékuk van. A helyreállítást az teszi szinte lehetetlenné, hogy amint a javítást végző szakemberek a vezetékhez közelednek, az oroszok azonnal tűz alá veszik őket.

„Akkor minek állítsuk helyre?” – tette fel a költői kérdést az ukrán elnök. A magyar kormány pénzügyi fenyegetésére így reagált: „Először is, a vezetéket Oroszország rongálta meg. Ezért ha blokkolni akarják a pénzügyi támogatást, akkor blokkolják inkább Oroszországot, mert a vezeték megrongálásának oka nem Ukrajna. Másodsorban pedig, ez már nem az első ilyen támadás, és bizonyos vagyok, hogy nem is az utolsó az oroszok részéről.” Zelenszkij alternatívaként a horvátországi JANAF vezetéket javasolta.

A magyar kormány a leállás miatt egy már jóváhagyott uniós hitel blokkolásával fenyegetett, és kilátásba helyezte a villamosenergia-export leállítását is Ukrajna felé, bár ettől végül elállt.

Az ügyben megszólalt António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki együttműködésre szólította fel Magyarországot.

„Írtam a miniszterelnöknek, hogy Magyarország megsérti a méltányos és nyílt együttműködés elvét. Felhívom Magyarországot az együttműködés mielőbbi megkezdésére a megoldás érdekében, az Európai Tanács december 18-án elfogadott döntésének szellemében”

– közölte.

A Barátság vezeték egyik ukrajnai létesítményét január 27-én érte orosz csapás a Lviv megyei Brody térségében, ezután állt le a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit. A leállás nyomán Budapest jelezte, hogy blokkolhatja az EU 20. szankciós csomagját és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. A vita beárnyékolja az európai vezetők kijevi látogatásait a háború negyedik évfordulóján. A helyzetre reagálva Szlovákia is felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott rendkívüli villamosenergia-segítséget. Bár a horvát JANAF vezeték alternatívát jelenthet nem orosz kőolaj szállítására, korábban már voltak viták a kapacitásáról és a szállítási költségekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk
A kormányfő szavaira (Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene) csípős választ adott a lelkész. Szerinte a tartozás abból fakad, hogy a miniszterelnök óriási kárt okozott nekik.


Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"

A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.

"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"

– közölte Orbán Viktor.

Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:

Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.

A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.

A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.

A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.


Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.

Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.

A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.

A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít

– írta a 444.hu.

Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk