Minden eddiginél pontosabb adat jött ki a magyarok átlagfizetéséről
Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a KSH - írja a Népszava. Ebből kiolvasható: az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg.
Az eddig évről évre kiadott kereseti statisztikákkal szemben az volt a kritika, hogy a hivatalos átlagbéradatok egy megszépített képet festenek a hazai kereseti viszonyokról, a kisebb cégeknél dolgozók ugyanis kevesebbet keresnek, mint a nagyobb vállalatok alkalmazottai, így több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzzák az átlagot. Az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg.
A medián az a szám, amit a vizsgált halmaz tagjait sorba állítva a középsőre igaz, így közel áll ahhoz, amit a köznapi nyelvben "átlagkeresetnek" szoktunk mondani.
Az új, kis cégeket is számításba vevő adatok a havi gyorstájékoztatókban még mindig nem szerepelnek, váratlanul megjelentek viszont a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban. Itt az látszik, hogy az idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek.
Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér.
A Népszava hozzáteszi: bár az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről.
