Miért ilyen drága most minden? Mutatjuk a számokat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez azt is jelenti, hogy az infláció ismét kilépett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elfogadhatónak tartott 2-4 százalékos sávból, írja a hvg.hu.
Az áremelkedés havi szinten is érezhető volt: novemberről decemberre 0,5 százalékkal nőttek az árak. A legutóbb ilyen magas éves inflációt 2023 decemberében mértek.
Az áremelkedés nem minden termékkategóriát érintett egyformán. A szolgáltatások 6,8%-kal drágultak, az élelmiszerek esetében 5,4%-os áremelkedést tapasztaltunk. Az alkoholos italok és dohányáruk ára 4,3%-kal nőtt, az egyéb termékek (pl. üzemanyag, gyógyszerek, háztartási eszközök) esetében 3,8%-os volt drágulás. De emelkedett a ruházatok (2,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,6%) ára is, miközben a háztartási energia 0,5%-kal olcsóbb lett.
A szakértők szerint több tényező is hozzájárult az árak emelkedéséhez. Az élelmiszerárak újabb ugrásában szerepet játszik a "bázishatás", vagyis hogy 2023 végén az árak csökkentek, így most egy alacsonyabb szintről induló összehasonlítás okoz nagyobb arányszámokat. Emellett az üzemanyagárak és a forint tartós gyengülése is nagy szerepet játszik az inflációs nyomás fenntartásában.
A KSH adatai szerint egy év alatt a liszt 36,2%-kal, a tojás 21,9%-kal, a tej 19,5%-kal, a vaj és vajkrém 16,4%-kal drágult. Ugyanakkor néhány termék ára csökkent: a száraztészta 7,1%-kal, a margarin 3%-kal, a cukor pedig 2,6%-kal lett olcsóbb.
Havi szinten novemberről decemberre is nőtt az átlagos élelmiszerár: 0,4%-kal. A tojás ára ebben az időszakban 10,4%-kal, a vaj és vajkrém 6,9%-kal drágult, míg a liszt 4,4%-kal olcsóbb lett.
A legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak, köztük is kiemelkedő a járműjavítás (+10,5%), a lakáskarbantartás (+8,9%), a lakbér (+12,6%), a testápolási szolgáltatások (+8,7%), az autópályadíjak és a parkolás (10,4%).
A tartós fogyasztási cikkeknél mutatkozik meg leginkább, hogy a forint értéke gyengébb, mint egy éve. Például a használt autók ugyan még mindig olcsóbbak (-4,8%), de ez már nem tudja ellensúlyozni az általános drágulást, amit az új autók (+5,3%) és más termékek áremelkedése okoz.
A KSH módszertana szerint a háztartási energiaárak 0,5%-kal csökkentek. Ez azonban annak köszönhető, hogy a számítás figyelembe veszi, mennyien fütenek kevesebbet a kedvezményes rezsihatár alatt. Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexében azonban már más számítást használnak 2025-től.
Az MNB becslései szerint a 2025-ös infláció 3,3-4,1% között alakulhat, de a kormány optimistább, és 3,2%-os éves áremelkedéssel számol. Az év elején azonban az inflációkövető adóemelés miatt további drágulásra lehet számítani, ami a jegybank szerint 0,3 százalékponttal növeli majd az inflációt.
