Mi történne a Földdel, ha eltűnnének az emberek?
Mivel járna, ha a Földön élő hétmilliárdnyi ember egyik pillanatról a másikra eltűnne a bolygóról? Egyrészt katasztrofális következményei lennének, hiszen tűzvédelem nélkül maradt városok minden bizonnyal tűzvészek martalékává válnának, másrészt a mesterségesen felduzzasztott folyók sok helyütt elöntenék a településeket és az utakat. Ugyanakkor a milliárdszám tartott haszonállatok kiszabadulnának az elektromos védelem nélkül maradt objektumokból - de ez még csak a kezdet.
A részletes számvetést ebben a videóban nézhetitek meg, a fordítást alatta találjátok!
A videót az AsapSCIENE nevű Youtube-csatornán jelentette meg a csatornát működtető két kanadai alkotó, Mitchell Moffit és Gregory Brown. Ahogy többi videójukban, ebben is tudományos igénnyel dolgozták fel a témát, miközben a komolyságot vicces, rajzos illusztrációkkal oldják. Azok kedvéért, akik nem értenek angolul, lefordítottuk a videó szövegét.
A folyók felduzzasztásától a légkör összetevőinek megváltoztatásáig, az emberek nagy hatást gyakoroltak a Földre. De mi történne, ha hirtelen eltűnnénk? Az első pár hét kaotikus lenne. Órákon belül az erőművek kifogynának az üzemanyagból és leállnának. Ahogy a lámpák lekapcsolnának, és a villanypásztorok kifogynának az áramból,
több mint 1,5 milliárd tehén, közel 1 milliárd sertés és több mint 20 milliárd csirke törne ki a fogságból,
éhezve. Emberek nélkül, akik etetnék őket, ezeknek a jószágoknak a többsége éhen halna vagy az ugyancsak élelem nélkül maradt másfél milliárd kutya és körülbelül ugyanennyi macska eledelévé válna. Természetesen rengeteg divatos fajta kevésbé alkalmas arra, hogy a vadonban túléljen, valószínűleg harcedzettebb társaik maradnának életben. És akkor még nem beszéltünk a farkasokról, prérifarkasokról és vadmacskákról. Azoknak az állatoknak, amelyek az emberektől függenek, mint a patkányok és a csótányok, drasztikusan csökkenne a számuk. Néhány közülük, mint a test- és fejtetű, kihalna.
A városokban sok híres körút folyóvá változna.
A metróalagutak elektromos szivattyúk nélkül hamar megtelnének vízzel. Más utcákat pedig gyomok és indák borítanák be, később pedig még nagyobb növények és fák. De mielőtt ez megtörténne, a legtöbb várost a tűz tüntetné el. Sok ház, különösen a külvárosokban még ma is fából épül. Tűzoltók nélkül pedig egyetlen villám is elég lenne, hogy egy egész külváros porig égjen. Vidéken a faépületeket, ha nem a tűz, akkor a termeszek bontanák le néhány évtized alatt. Száz év múlva a legtöbb faépület eltűnne, de egy idő után hasonló sorsra jutnának az acélból készült házak, autók és hidak is. Az acél fő alkotóeleme a vas, ami folyamatos karbantartás nélkül reakcióba lépne a levegő oxigénjével, és rozsdává alakulna.
Pár száz év múlva, azoknak a vadállatoknak a száma, amelyek nem haltak ki az emberek idejében, ugyanakkora lenne, mint az emberek megjelenése előtt volt. De az élőhelyük örökre megváltozna. Ausztráliában tevék kóborolnának, míg Észak-Amerikában több tucat Európából áthozott énekes madár továbbra is szaporodna. Még az is lehetségessé válna, hogy a világ néhány részén állatkertekből szabadult fajok új vadpopulációt hoznának létre. Így előfordulhatna, hogy az Észak-Amerika prérijein oroszlánok, Dél-Amerika folyóiban pedig vízilovak élnének.
A világűrben örökre megmaradnának a rádió- és tévéadóink, műholdjaink és telefonjaink által létrehozott elektromágneses hullámok.
Ha valami biztosan túlélne minket a Földön, az a szemetünk.
A kémiai kötések, amelyek összetartják a műanyagokat vagy a vulkanizált gumi ellenáll a legtöbb emésztő enzimnek, amelyeket baktériumok termelnek. És a fémekkel ellentétben a műanyag nem rozsdásodik. Ezek a műanyag részecskék bekerülnének a folyókba és óceánokba, végül üledékké állnának össze. Több százmillió évvel később az ide érkező földönkívüli geológusok meglepődnének, hogy az üledékes kőzetekben szénalapú részecskék vannak, amelyek korábban gumikerekek vagy bevásárlószatyrok összetevői voltak.
Az, hogy valami túlél-e, nagyrészt a körülményeken múlik. A sivatagban minden sokkal tovább maradna fent. Nedvesség hiányában nem lenne rozsdásodás és lebontó élőlények. Bár a széndioxid szintje néhány ezer év múlva visszaállna egyensúlyi állapotába, a szerves vegyi anyagok és a sugárzó anyagok hatása nagyon sokáig kitartana.
Nehéz megjósolni, hogy a jövő földönkívüli paleontológusai mit mondanának rólunk. Hogyan magyaráznák meg a műanyag-imádatunkat vagy azt, hogy a földtörténet „időszámítását” alapul véve egy szempillantás alatt kitörtünk Afrikából, hogy meghódítsuk a Föld összes lakható részét. Egy biztos: csodálkoznának, hogy ha annyira sokáig sikeresek voltunk, hogyan tűnhettünk el olyan hirtelen.
Ha elgondolkodtató volt, nyomj egy lájkot!
