HÍREK
A Rovatból

Mi történik a Vatikánban most? Mi lesz Ferenc pápa halála után, hogy választanak új egyházfőt?

A pápaválasztás évszázadok óta változatlan szabályai szerint indul újra a folyamat, amely a katolikus egyház jövőjét határozza meg.


Ferenc pápa halála után megkezdődött a katolikus egyház egyik legfontosabb folyamata: új egyházfőt választanak. A pápaválasztás szigorú szabályok szerint zajlik, és több évszázados hagyományokra épül, írja a New York Post.

A Vatikánban most a „sede vacante”, vagyis az „üres szék” időszaka van érvényben. Ez a kifejezés arra utal, hogy a Szent Péter trónja jelenleg betöltetlen. Az elhunyt pápa teste ravatalon fekszik, zajlanak a búcsúszertartások, közben pedig a háttérben megkezdődik az előkészület az új pápa megválasztására.

A katolikus egyház vezetését ebben az időszakban ideiglenesen a bíborosok testülete, a bíborosi kollégium veszi át.

Ennek élén a kamerlengo, vagyis a kamarás áll – jelenleg Kevin Farrell ír származású bíboros. Ő felügyeli a Vatikán működését, az államigazgatást és a pénzügyeket. A feladatai közé tartozik az is, hogy hivatalosan megállapítsa Ferenc pápa halálát, lezárja a pápai lakosztályokat és megszervezze a temetést.

A pápaválasztó konklávét a Ferenc pápa halálát követő 15–20 napon belül hívják össze.

A bíborosok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze, ahol titoktartási esküt tesznek, és bezárkóznak, amíg nem döntenek az új pápa személyéről. A szavazás ideje alatt nem hagyhatják el a Vatikánt, és teljesen el vannak zárva a külvilágtól – sem telefonhoz, sem internethez, sem újsághoz nem férnek hozzá. A konklávé ideje alatt a Casa Santa Marta vatikáni szálláshelyen laknak.

Jelenleg 138 bíboros vehet részt a választásban, mivel csak azok szavazhatnak, akik még nem töltötték be a 80. életévüket. A választási folyamat titkos,

naponta kétszer tartanak szavazást. A bíborosok minden szavazás előtt imádkoznak, majd az „Eligo in Summum Pontificem” feliratú szavazólapot egy aranykehelybe helyezik.

Ha egyik jelölt sem kapja meg a kétharmados többséget, a szavazólapokat egy kályhában elégetik. Ha fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből, az azt jelzi, hogy még nem sikerült új pápát választani. Ha három napon belül nem születik döntés, egy napra felfüggesztik a szavazásokat, majd újraindul a folyamat.

Amikor valamelyik jelölt megszerzi a szükséges szavazatszámot, a szavazólapokat olyan adalékkal égetik el, hogy fehér füst szálljon fel – ez jelzi, hogy megszületett a döntés.

A kápolnában megkérdezik az új pápát, elfogadja-e a tisztséget, és milyen nevet választ. Ezután elfoglalja a trónt, és a bíborosok egyenként hűséget esküsznek neki.

Nem sokkal később a Szent Péter-bazilika erkélyén megjelenik a fődiakónus, aki bejelenti az új egyházfő nevét. Ő maga is kilép a balkonra, ahol első alkalommal köszönti a híveket és áldást ad a jelenlévőkre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nincsenek szavak, TISZA 70% Fidesz 23%
A Tisza Párt elnöke egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben értékelte a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket. A politikus a példátlan arányok mellett a soha nem látott felelősséget is hangsúlyozta.


Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint

ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”

- fogalmazott.

Magyar bejelentette, hogy a cselekvés ideje is eljött, szavai szerint „Május 9-én kezdődik a valódi szolgálat.” Egyik korábbi posztjában egy felhívást is közzétett, amelyben arra kérte a támogatóit, hogy csatlakozzanak hozzá egy közös eseményen: „Találkozzunk szombaton, és lépjünk be közösen a rendszerváltás kapuján!” A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy számára a nemzet érdeke a legfontosabb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij: Magyarország visszaadta a lefoglalt ukrán pénzt és aranyat
Az ukrán elnök szerint a magyar hatóságok szerdán visszaszolgáltatták az Oschadbank márciusban lefoglalt készpénzét és aranyát. A 27 milliárd forint értékű vagyon visszatartása miatt Kijev korábban állami banditizmussal vádolta Magyarországot.


Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette be Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.

Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.

„Ma visszaadták az Oschadbank azon pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket az idei év márciusában foglaltak le a magyar különleges szolgálatok” – közölte az ukrán elnök, aki szerint a magyar fél márciusban jogellenesen tartotta fogva a pénzszállítókat.

Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vert, miután Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy írásos válaszában jelezte: egy uniós tagállam ilyen lépése egy EU-csatlakozásra váró ország állami bankjával szemben már az Európai Unió monetáris stabilitásátés az euró nemzetközi szerepét is érintheti.

A történet március elején kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Terrorelhárítási Központ közreműködésével feltartóztatott két ukrán páncélautót. A hatóságok lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, valamint előállították a konvoj hétfős ukrán személyzetét. A NAV akkor azt közölte, pénzmosás miatt nyomoznak. Az ukrán fél azonnal tiltakozott, az Oschadbank jogi lépéseket helyezett kilátásba, Andrij Szibiha akkori ukrán külügyminiszter pedig azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy „gyakorlatilag túszul ejtették” a bank alkalmazottait.

Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank pénzszállító csapatának egyik tagja azt állította, hogy a fogva tartása alatt akarata ellenére ismeretlen injekciót kapott, amitől rosszul lett és kórházba került.

Kuznyecov egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a TEK fegyveresei folyamatos pszichológiai nyomást gyakoroltak rájuk. A VSquare oknyomozó portál forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a művelet egy politikai célokat szolgáló titkosszolgálati akció lehetett.

„Köszönöm mindenkinek az ukrán csapatban, aki küzdött az igazságos döntésért, és megvédte államunk és népünk érdekeit” – tette hozzá az ukrán elnök az UNN ukrán hírügynökség tudósítása szerint.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid találkozott Lázár Jánossal, megkezdődött az átadás-átvétel előkészítése a minisztériumban
Vitézy az Építési és Közlekedési Minisztériumot veszi át Lázár Jánostól, amelynek a neve a Tisza-kormány alatt Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz. Megkezdődött az átadás-átvétel.


„A mai napon találkoztunk Lázár János leköszönő építési és közlekedési miniszterrel, megkezdtük az átadás-átvétel előkészítését” – jelentette be Vitézy Dávid leendő közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon.

Vitézy Dávid az Építési és Közlekedési Minisztériumot veszi át Lázár Jánostól, amelynek a neve a Tisza-kormány alatt Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz. A kinevezése után a Telexnek adott interjúban

arról beszélt Vitézy, hogy Lázár János mindent magához vont, és az volt az ügyek intézésben a fő szempontja, hogy a hatalmi, politikai játszmákban előre jusson.

Röviden csak úgy jellemezte az előző miniszter tevékenységét: „elképesztő rombolás”, elmondása szerint „felperzselt földet” talál most a tárcához tartozó területeken. A Lázár-féle tárcának szerinte annyi problémás ügye van, hogy ezek feltárásához nem kell külön előásni semmit, a Budapest–Belgrádtól kezdve a Mészárosék-féle autópálya-koncesszióig rengeteg minden eleve tudható. Ezeket át kell nézni és ha kell, akkor újragondolni.

Vitézy a felkérésről korábban azt írta:

„továbbra is szakember szeretnék maradni. Olyan, akinek a politika nem cél, hanem eszköz: hiszek abban, hogy az a helyes, ha nem csak beszélünk arról, mit kéne máshogy csinálni, hanem ha lehetőség adódik, meg is mutatjuk”.

Vitézy 2022 májusában kapott először kormányzati pozíciót, közlekedési államtitkár lett, azonban miután a terület Lázár Jánoshoz került, Vitézy Dávid lemondott. 2024-ben főpolgármesternek indult, néhány száz szavazattal kapott ki Karácsony Gergelytől. Az elmúlt két évben a Fővárosi Közgyűlésben vezetette a Podmaniczky Mozgalom frakcióját.

A távozó építési és közlekedési miniszter is beül a parlamentbe, de csak egy évre. Ezzel kapcsolatban Lázár János korábban azt írta, ő vissza akarta volna adni a „politikai közösségének” a listán szerzett mandátumát, de a „közösségem azonban azzal a feladattal bízott meg, hogy vegyem fel a mandátumot, és vegyek részt az újjáépítésben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – durván kiosztotta a NER-milliárdost a parlamentből kieső fideszes politikus
Szatmáry Kristóf, a Fidesz 20 év után parlamentből kieső képviselője, egy posztban tette fel a kérdést Balásy Gyuláról. A NER-vállalkozó korábban bejelentette, hogy cégeit és vagyonának egy részét az államnak adja.


„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésében Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.

Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.

A politikus számon kérte a vállalkozón a közös munkát: „Hol volt ez az ember, amikor dolgozni kellett? Hol volt, amikor szembe kellett nézni a választókkal?”

Szatmáry szerint a milliárdos vállalkozó most „elérzékenyülten, minden sztereotípiát megerősítve coming outol”, és a fideszes közösségre hivatkozik, miközben szerinte semmi köze hozzájuk.

Balásy Gyula neve az elmúlt években a kormányzati kommunikációs és plakátkampányok egyik legfőbb kedvezményezettjeként vált ismertté. A G7 számításai szerint cégcsoportjából 2017 óta nagyjából 92 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, miközben sorra nyerték a milliárdos állami megbízásokat.

Balásy hétfőn, a Kontrollnak adott interjúban könnyeivel küszködve jelentette be, hogy felajánlja az államnak a kommunikációs tevékenységet végző cégcsoportját, valamint a vagyonkezelőkben lévő pénzei jelentős részét is. Döntését azzal indokolta, hogy ezek a feladatok „jobb helyen” vannak az államháztartásban.

A bejelentés után a Fidesz holdudvarából egymásnak ellentmondó reakciók érkeztek. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a választáson nem szerzett parlamenti mandátumot, egyenesen a „Balásy-jelenséget” tette felelőssé a kudarcért.

Menczer egyértelműen fogalmazott: „A Balásy Gyulákat már nem bírtuk el.”

Ezzel szemben Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője „jó előre eltervezett államcsínyről” írt, amelynek célja egy kormányközeli nagyvállalkozó megfélemlítése.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a NER-es közpénzfelhasználás szimbólumának nevezte Balásyt, és a rendszer összeomlásának jeleként értékelte a bejelentést, miközben az elszámoltatás elkerülhetetlenségét hangsúlyozta.

Szatmáry Kristóf személyes helyzete is hozzájárulhatott a kemény hangvételhez. A korábban szorosnak számító, XVI. kerületi központú választókerületében súlyos, több mint harminc százalékos vereséget szenvedett a Tisza Párt jelöltjétől, és mivel a Fidesz országos listáján sem kapott befutó helyet, 20 év után távozik az Országgyűlésből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk