A magyarok kétharmada bíróság elé állítaná Orbán Viktort a Medián friss felmérése szerint
A HVG számára készült friss kutatás szerint a teljes társadalom kétharmada támogatná, hogy a volt miniszterelnök ellen jogi eljárás induljon. A Tisza Párt támogatottsága közben a teljes népességben 61 százalékra nőtt, míg a Fideszé 21 százalékra esett vissza.
A magyarok kétharmada bíróság elé állíttatná Orbán Viktort, miközben a Tisza Párt támogatottsága tovább erősödött a választások óta – derül ki a hvg.hu számára április 27. és május 2. között készített friss Medián-kutatásból.
A felmérés szerint
ha most vasárnap tartanának egy újabb választást, a teljes szavazókorú népesség 61 százaléka a Tiszára szavazna, míg a Fidesz mellett már csak 21 százalék tartana ki. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Tisza támogatottsága eléri a 70 százalékot.
A közhangulat is látványosan javult: a válaszadók 63 százaléka szerint az ország jó irányba halad, és mindössze 23 százalék borúlátó.
Az április 12-i választásokat követően a „győzteshez húzás” jelensége nemcsak folytatódik, hanem erősödik is. A kutatás szerint a választók emlékezetében a Tisza győzelme még nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában volt: a felidézett Tisza–Fidesz arány 62:24, míg a tényleges belföldi listás eredmény 56:36 volt.
Az elszámoltatás iránti társadalmi igény a kutatás szerint rendkívül erős: a teljes társadalom kétharmada szeretné, ha Orbán Viktor bíróság előtt adna számot a tetteiről.
A választási vereség után a Fideszben komoly változások indultak: a párt több meghatározó politikusa, köztük Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos sem vette át parlamenti mandátumát. A leköszönő miniszterelnök szűkszavúan nyilatkozott: „Úgy látom, hogy máshol van rám szükség”.
A Medián szerint a Tisza Párt szavazóinak 88 százaléka támogatná a jogi eljárást, de még a megmaradt Fidesz-szavazók nyolcada is ezen a véleményen van. A válaszadók 28 százaléka szerint nem lenne helyes eljárást indítani.
Miközben Orbán Viktor megítélése romlik, Magyar Péteré erősödik. A felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka tartja alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, a képességeiben teljesen megbízók aránya pedig a választás óta megduplázódott.
Ezzel párhuzamosan Orbán Viktort utólag már csak 39 százalék tartja inkább alkalmasnak, 59 százalék pedig visszatekintve elégedetlen vele.
A magyarok kétharmada bíróság elé állíttatná Orbán Viktort, miközben a Tisza Párt támogatottsága tovább erősödött a választások óta – derül ki a hvg.hu számára április 27. és május 2. között készített friss Medián-kutatásból.
A felmérés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Újabb Fidesz-közeli vállalkozó követheti Balásy Gyula példáját
A Népszava értesülése szerint egy másik, Fideszhez köthető üzletember is kiugrást fontolgat. Az információjukat két nappal azután tették közzé, hogy Balásy Gyula bejelentette, cégeit az államnak adja, miután a hatóságok zárolták a számláit.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
A vállalkozó a cégcsoport értékét 80 milliárd forintra becsülte, és azzal indokolta lépését, hogy a hatóságok zárolták a bankszámláikat. Az RTL szerint a dolgozók fizetése késett, kedden délután azonban elkezdték folyósítani a béreket.
A rendőrség kedden közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A közlemény szerint az eljárás része annak a rendezvényszervező cégcsoportnak az ügyletvizsgálata is, amelyről a sajtóban a cégvezető maga beszélt. A hatóságok pénzösszegeket foglaltak le és bankszámlákat zároltak. Emellett egy másik büntetőeljárás is zajlik a cégcsoport túlárazottnak vélt szerződései miatt.
A bejelentés után több üzleti partner is lépett: a Kifli.hu és a Használtautó.hu is jelezte, hogy befejezi az együttműködést a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Kifli.hu politikai semlegességre hivatkozott, a Használtautó.hu pedig egy korábbi belső döntéssel indokolta a lépést.
Balásy cégei az elmúlt években az állami kommunikációs piac meghatározó szereplőivé váltak, és szinte monopolhelyzetet alakítottak ki.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint egy papírcetlivel elég igazolnia „Fásy Zsülikének, vagy Mága Zotyónak”, hogy az NKA-milliók célját megvalósította
Molnár Áron bírálta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásainak elszámolási gyakorlatát. A színész szerint egy egyszerű nyilatkozat helyettesíti a részletes szakmai beszámolót, ami ellentmond az NKA hivatalos szabályzatának.
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Szerinte ez egy olyan nyilatkozat, „aminek a kitöltésében még gondolkodni sem kell, csak a kipontozott részeket kell kitölteni.” Molnár rámutat, a támogatottaknak nem szükséges bemutatniuk az elkészült alkotást, legyen az film vagy bármi más.
Ehelyett elég ezt az egy dokumentumot benyújtani, amin például „lenyilatkozza pl. Fásy Zsülike, vagy Mága Zotyó, hogy a támogatási célt megvalósította.”
A színész azt is kifogásolta, hogy százmillió forintot is meghaladó közpénz elköltését követően a kedvezményezettnek „még a létrehozott produkciót, filmet sem kell beküldenie az NKA-nak, mint szakmai beszámolót.” Ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Általános Szerződési Feltételei előírják, hogy a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást is be kell nyújtaniuk.
„Hankó Te ezt nem tudtad? Vagy szándékosan hallgattad el az ATV-s interjúban, mint ahogy sok mást is?”
Molnár Áron emlékeztet a Zenei Kör Művészeti Kft. ügyére is, ami 2026 február közepén lett létrehozva és az NKA hivatalos listája alapján 500 millió forintot kapott márciusban. Szerinte ennél a félmilliárdos támogatásnál is „ugyanez a nyilatkozat lesz a bizonyíték, mint »szakmai beszámoló«”.
A színész azonnali és radikális változást sürget.
„Ezt a működést azonnal be kell szüntetni és egy átlátható, szigorú elszámoltatást kell bekérni minden egyes miniszteri támogatás szakmai beszámolójához” – követeli.
A posztban az NKA és az NKTK vezetését, valamint a minisztert is megszólítja, mondván, „ne nézzen minket hülyének, hogy ezekről nem tudtak.” Szerinte az eddigi megszólalások nem voltak megnyugtatóak, és „sajnos csak a felelősséghárításról szólt.” Bejegyzését egy ígérettel zárja:
Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.
„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha nem akar gondot, ne induljon a pályázaton” – Balásy Gyula minisztériumi fenyegetéssel, mondvacsinált kizárásokkal uralta le a reklámpiacot szakmabeliek szerint
Fenyegető minisztériumi telefon a beadási határidő előtt, kizárások „aránytalanul alacsony árra” hivatkozva, és több tízezer soros Excel-táblák, amelyekkel a kisebb cégeknek esélyük sem volt. Reklámszakmai források szerint ilyen és ehhez hasonló módszerekkel uralta le az állami kommunikációs piacot Balásy Gyula cégbirodalma.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
A központosított keretszerződésekre kiírt közbeszerzéseket több tízezer soros Excel-táblázatokban tették közzé, amelyekben több tízezer tételre kellett árajánlatot adni. A források szerint érdemben csak az a szereplő tudott pályázni, amelyik előre felkészült egy ekkora ártábla kitöltésére.
A kisebb cégeket gyakran mondvacsinált indokokkal zárták ki, a leggyakoribb indok az „aránytalanul alacsony ár” volt, még akkor is, ha azt beszállítói árakkal támasztották alá. Egyikük egy ennél is durvább esetről számolt be:
„Előfordult olyan eset is, amikor már be sem tudtuk adni az elkészült ajánlatunkat, mert a benyújtási határidő előtt tulajdonosunk telefonhívást kapott a minisztériumból, hogy ha nem akar más érdekeltségei kapcsán gondot, úgy ne is induljunk az eljárásban”
- mondta egyikük a lapnak.
Az iparágban régóta keringenek pletykák a túlárazásokról is. Ilyen volt például, hogy a Millenáris vagy a Várkert Bazár bérlésekor a szerződés előírta, hogy a technikát kötelezően a jóval drágább Visual Europe-tól kell beszerezni.
Más források arról beszéltek, hogy Balásyék tízezer baseballsapkát adtak el az államnak darabonként több tízezer forintért, miközben a valós beszerzési költségük legfeljebb pár száz forint lehetett.
A források szerint az is gyakori volt, hogy a megrendelt reklámkampányok a valóságban jóval kisebb volumenben valósultak meg, mint ahogy az a szerződésekben szerepelt.
A szakmai források szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az állam hatékonyan tudná működtetni a cégcsoportot, amely szerintük jelenlegi formájában alkalmatlan több száz állami szereplő igényeinek kiszolgálására. A valódi kérdés az, hogy az átvétellel nyilvánosságra kerülnek-e azok az ártáblák és teljesítési igazolások, amelyekből kiderülhet a túlárazások valós mértéke.
A túlárazásokról nemcsak piaci pletykák, hanem belső, állami forrásból származó információk is napvilágot láttak. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Facebookon írta meg, milyen küzdelmet jelentett számára, hogy állami cégvezetőként kikerüljön a New Land–Lounge keretszerződés alól. Példaként említette, hogy egy rutin PR-cikkért majdnem négyszer annyit, egy 164 oldalas kiadvány szerkesztéséért pedig közel hatszor annyit kellett volna fizetniük a keretrendszerben, mint a piacon. „Az egészben a legborzasztóbb az volt, hogy minden legális volt és jogszerű. (...) Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú” – fogalmazott.
A Korrupciókutató Központ egy korábbi jelentése szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott 254 közbeszerzésből 253-at verseny nélkül ítéltek oda, ami extrém korrupciós kockázatot jelzett.
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának
A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.
„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.
Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.
„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"
- fogalmazott.
A politikus szerint a feladat kettős.
„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”
Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.
Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
