Mi történhetett? Orbán Viktor telefonon tárgyalt Zelenszkijjel
A magyar miniszterelnök és az ukrán elnök áttekintették a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, írja az MTI a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása alapján.
Havasi Bertalan közleménye szerint a megbeszélés során áttekintették a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez.
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij megegyeztek abban, hogy a kétoldalú konzultációkat folytatni fogják, áll a közleményben.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, írja az MTI a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása alapján.
Havasi Bertalan közleménye szerint a megbeszélés során áttekintették a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, hogy ki lesz a Tisza Párt külügyi területért felelős vezetője – Magyar Péter azt is elárulta, mikor mutatja be
Magyar Péter péntek reggel a Facebookon jelentette be, hogy szombaton megnevezi pártja külügyi felelősét. Ezzel a lépéssel a Tisza Párt a gazdasági szakértő, Kapitány István után újabb kulcspozíciót tölt be.
„Szombaton bemutatom a Tisza külügyi területért felelős vezetőjét. Óriási feladatok várnak rá” – jelentette be Magyar Péter péntek reggel a Facebookon. Vagyis pártja hamarosan megnevezi, ki lehet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kihívója.
A Tisza Párt elnöke a leendő szakember legfőbb feladatának a „valódi magyar szuverenitás helyreállítását” jelölte meg.
Magyar Péter a pénteki bejegyzésében a csatlakozó szakemberekre utalva úgy fogalmazott: „Megtisztelő, hogy sorra csatlakoznak az ország legismertebb szakemberei a rendszerváltáshoz.” Hozzátette azt is: „És ez az igazolási időszak még tart.”
A bejelentés egy hónapok óta tartó, ütemezett csapatépítésbe illeszkedik.
A Tisza Párt a 2024. júniusi EP-választások után kezdte meg a szakmai stábjának összeállítását, a meghirdetett nyílt pályázatokra több ezer jelentkezés érkezett. A párt a kiválasztott szakértőket ősz óta folyamatosan mutatja be a nyilvánosságnak.
A mostani bejelentést megelőzően már több kulcsterület felelősét is megnevezték. A gazdaságfejlesztési és energetikai területet Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke vezeti. A társadalompolitikáért Bódis Kriszta, az agráriumért Bóna Szabolcs, az egészségügyért Hegedűs Zsolt, a sportért Kulcsár Krisztián, a honvédelemért pedig Ruszin-Szendi Romulusz felel. A párt alelnöke és turisztikai szakértője Forsthoffer Ágnes, a költségvetési és adópolitikáért Kármán András, míg a programalkotásért és a kormányzati felkészülésért Tanács Zoltán felel.
„Szombaton bemutatom a Tisza külügyi területért felelős vezetőjét. Óriási feladatok várnak rá” – jelentette be Magyar Péter péntek reggel a Facebookon. Vagyis pártja hamarosan megnevezi, ki lehet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kihívója.
A Tisza Párt elnöke a leendő szakember legfőbb feladatának a „valódi magyar szuverenitás helyreállítását” jelölte meg.
Magyar Péter a pénteki bejegyzésében a csatlakozó szakemberekre utalva úgy fogalmazott: „Megtisztelő, hogy sorra csatlakoznak az ország legismertebb szakemberei a rendszerváltáshoz.” Hozzátette azt is: „És ez az igazolási időszak még tart.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dánia területi integritása „alapvető kérdés” az Európai Unió számára – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután Donald Trump azzal fenyegetett, hogy akár katonai erővel is megszerzi Grönlandot.
Az Európai Unió „teljes támogatást” nyújt Dániának Trump fenyegetésével szemben, és készen áll megvédeni a nemzeti szuverenitás és a területi integritás elveit, ahogyan Oroszország ukrajnai inváziója után is tette
– mondta Costa az Euronews-nak adott interjújában.
„Ezek azok az alapvető elvek, amelyek miatt támogatjuk Ukrajnát. Ezek azok az alapvető elvek, amelyek miatt elítéljük a határsértéseket a Kongói Demokratikus Köztársaságban” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke. Hozzátette:
„Nem szabad felhagynunk ezen elvek védelmével akkor sem, amikor az Európai Unió egyik tagállamának területi integritása forog kockán.”
Trump nem zárta ki a gazdasági kényszerítés és a katonai erő bevetését sem Grönland megszerzésére, a hétvégén pedig ráerősített terjeszkedési programjára. „Úgy gondolom, meglesz” – mondta újságíróknak.
„Nem igazán tudom, milyen jogcímen tart rá igényt Dánia, de nagyon barátságtalan lépés lenne, ha nem engednék, hogy ez megtörténjen, mert ez a szabad világ védelmét szolgálja.”
Válaszul Mette Frederiksen dán miniszterelnök gyors, rövid európai körútra indult, hogy megerősítse a politikai egységet. A kormányfő jelezte, hogy nyitott az Amerikával való katonai kapcsolatok elmélyítésére, de ragaszkodik ahhoz, hogy a Dán Királyság részét képező, széles autonómiával rendelkező sziget nem eladó.
Egy új felmérés szerint a grönlandi felnőttek 85 százaléka ellenzi Trump terveit. Bár Grönland nem tagja az Európai Uniónak, különleges hozzáférést élvez az uniós forrásokhoz, a grönlandiak pedig uniós polgárnak számítanak és szabadon mozoghatnak. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy katonai agresszió esetén Grönlandra is kiterjedne a szerződésekben rögzített kölcsönös védelmi záradék.
„Grönland a Dán Királyság területének része. Dánia szuverén állam. Dánia határozza meg a saját érdekeit, és az Európai Unió támogatni fogja Dániát”
– mondta Costa. Hozzátette: „Nem fogunk találgatásokba bocsátkozni. Természetesen abban reménykedünk, hogy ez a helyzet nem fajul konfliktussá, és ha konfliktus alakul ki, baráti módon rendeződik, ahogyan az szövetségesek között illő.”
Dánia területi integritása „alapvető kérdés” az Európai Unió számára – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután Donald Trump azzal fenyegetett, hogy akár katonai erővel is megszerzi Grönlandot.
Az Európai Unió „teljes támogatást” nyújt Dániának Trump fenyegetésével szemben, és készen áll megvédeni a nemzeti szuverenitás és a területi integritás elveit, ahogyan Oroszország ukrajnai inváziója után is tette
– mondta Costa az Euronews-nak adott interjújában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán Antalék 4 milliárd forintot költöttek a „Tisza-adós” nemzeti konzultációra
A kormány Balásy Gyula cégeinek több mint 400 milliót, a Digitális Magyarország Ügynökségnek pedig 3,6 milliárdot fizetett. A kifizetések egy olyan kampányhoz kötődnek, amelynek alapállítását a bíróság valótlannak ítélte.
Közel 4 milliárd forint közpénzt emésztett fel az a nemzeti konzultáció, amelyben a kormány öt kérdésben kérte ki az emberek véleményét az Index által a Tisza Pártnak tulajdonított „adóemelési tervekről”. A nyomtatási és postázási költségeket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hozta nyilvánosságra a kormány hivatalos honlapján, az adatokból pedig kiderül, hogy a megbízások jelentős részét ismét kormányközeli cégek nyerték el.
A tájékoztatás szerint a „Nemzeti konzultáció az adóemelésekről” című küldemények összeállítását, a borítékok előállítását és a kiküldést a Digitális Magyarország Ügynökség végezte, bruttó 3 593 279 079 forintért. A nyilatkozatot, a miniszterelnöki levelet és a kérdőívet Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyomtatták ki bruttó 401 152 360 forintért.
A konzultáció nyomdai és postai költségei így összesen 3 994 431 439 forintra rúgtak
– számolta össze a hvg.hu. A kormányzati kommunikáció szerint a konzultációra több mint 1,6 millió válasz érkezett, Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig kijelentette: „A magyar emberek véleménye kötelező érvényű a magyar kormányra nézve.”
A konzultáció alapjául szolgáló „Tisza-adó” narratívát a Tisza Párt következetesen tagadta. Magyar Péter, a párt elnöke úgy fogalmazott: „Orbán Viktor propagandalapja, az Index már nyáron brutális adóemelésekről hazudozott egy hamisított dokumentumra hivatkozva.”
A vita jogi útra terelődött, miután a Tisza Párt tavaly szeptemberben helyreigazítási pert indított az Index ellen. Az eljárás első fokon a lapnak adott igazat, azzal érvelve, hogy csak véleményt közöltek. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság decemberben hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasított. A megismételt elsőfokú eljárás januárban a Tisza Pártnak adott igazat, és helyreigazításra kötelezte az Indexet. A lap szolgálati közleményben reagált, szerintük a bíróság érthetetlen módon változtatta meg a per eredményét.
A most közzétett közel 4 milliárd forintos összeg csak a nyomdai és logisztikai költségeket fedi, a teljes kampányköltség – beleértve a médiavásárlásokat és egyéb kommunikációs feladatokat – ennél magasabb lehet.
Közel 4 milliárd forint közpénzt emésztett fel az a nemzeti konzultáció, amelyben a kormány öt kérdésben kérte ki az emberek véleményét az Index által a Tisza Pártnak tulajdonított „adóemelési tervekről”. A nyomtatási és postázási költségeket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hozta nyilvánosságra a kormány hivatalos honlapján, az adatokból pedig kiderül, hogy a megbízások jelentős részét ismét kormányközeli cégek nyerték el.
A tájékoztatás szerint a „Nemzeti konzultáció az adóemelésekről” című küldemények összeállítását, a borítékok előállítását és a kiküldést a Digitális Magyarország Ügynökség végezte, bruttó 3 593 279 079 forintért. A nyilatkozatot, a miniszterelnöki levelet és a kérdőívet Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyomtatták ki bruttó 401 152 360 forintért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán az EU-csúcs után: „Greenland” ügye már nem feszít, oltani próbálják a tüzet, nem hevíteni
A miniszterelnök szerint a sziget sorsáról szóló kérdés „már nem volt olyan forró krumpli” az uniós megbeszélésen, mint két nappal korábban. Úgy látja, ez egy NATO-ügy, a katonai szervezet pedig jó munkát végzett a konfliktus elsimításában.
Orbán Viktor csütörtökön késő este, az európai uniós csúcstalálkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, miről tárgyaltak az EU-s országok vezetőivel. Ahogy megírtuk, rögtön azzal kezdte, hogy „atombomba jellegű mellberúgás” érte, amikor elétettek egy olyan dokumentumot, amelynek pontos tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra.
A miniszterelnököt „Greenlandről”, azaz magyar megnevezéssel Grönlandról is kérdezték. Mivel a riporter az ország nevének angol megfelelőjét használta kérdésében, a kormányfő is így nevezte azt a szigetet, amelyet Donald Trump meg akar szerezni, és ezt egyre komolyabb fenyegetésekkel teszi egyértelművé. Orbán szerint ebben a vitában „határozottan nagy különbségek voltak” a véleményekben.
„Szerencsére Greenland –, vagy ahogy az amerikai elnök mondta keresetlenül, az a darab jég – dolga elég gyorsan nyugvópontra jutott, hiszen végülis már nem feszít. Megállapodtak abban, hogy vámok nem lesznek, katonai beavatkozás nem lesz, és mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt. Tehát a tüzet oltani próbálják, nem pedig hevíteni. Ezért ez most már nem volt olyan »forró krumpli«, forró ügy, mint amikor összehívták ezt a megbeszélést.”
Hozzátette, hogy ugyanakkor volt olyan vezető, aki nagyon határozottan azt az álláspontot erősítette, hogy együtt kell működni az Egyesült Államokkal, és meg kell találni a közös hangot. Míg mások a kormányfő szerint azt mondták, hogy „ha ez egyszer megtörtént, megtörténhet holnap is, meg holnapután is”, amire pedig fel kell készülni. (Itt minden bizonnyal az USA Venezuelai akciójára gondolt.) Orbán szerint „nagyon izgalmasan sokszínű és hasznos” volt ez a vita.
A dán televízió riporterének kérdésére azt is hozzáfűzte, hogy
a grönlandi kérdés szerinte nem EU-s ügy, hanem NATO-ügy. Szerinte a katonai szervezet jó munkát végzett, jól kezelte a helyzetet.
„Úgy gondolom, most már könnyebb dolguk lesz, mint két nappal ezelőtt” – jegyezte meg a dán riporternek.
Orbán Viktor csütörtökön késő este, az európai uniós csúcstalálkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, miről tárgyaltak az EU-s országok vezetőivel. Ahogy megírtuk, rögtön azzal kezdte, hogy „atombomba jellegű mellberúgás” érte, amikor elétettek egy olyan dokumentumot, amelynek pontos tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra.
