HÍREK
A Rovatból

Mi történhet valójában a koronavírus-járványt eltitkoló országokban?

Észak-Korea és Türkmenisztán hivatalosan egy esetet sem jelentett, Tanzániában pedig imával gyógyítják a koronavírust.
Fotó: MTI/EPA/KCNA - szmo.hu
2021. március 05.



Az elmúlt évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napra pontos tájékoztatást kapott a világ országaitól a koronavírus-járvány alakulásáról. Ezek az információk kulcsfontosságúak a betegség elleni küzdelemben és a hiteles tájékoztatásban. Három ország azonban úgy döntött, hogy fittyet hány az átláthatóságra, de az is lehet, hogy éppen így próbálja leplezni a probléma valós mértékét, írja a CNN.

A kelet-afrikai Tanzánia legutóbb májusban frissítette az országra vonatkozó Covid-19 adatokat. Addig 21 halálos áldozat mellett 509 fertőzöttet azonosítottak. Még ennél is rózsásabb a helyzet Türkmenisztánban, ahonnan az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint "a mai napig nem jelentettek Covid-19-eseteket a WHO-nak".

A leggyanúsabb azonban Észak-Korea, ahol hivatalosan eddig szintén nem bukkant fel a járvány. Ugyanakkor Kim Dzsongun országa lakosainak csak töredékét tesztelte, ráadásul egyik szomszédja éppen az a Kína, ahonnan a koronavírus világhódító útjára indult 2019 végén.

A fenti három helyen kívül további 14 országról nem tudni semmit, de ezek jellemzően olyan apró, szigetvilági területek (pl. Kiribati, Tuvalu, Szent Ilona-sziget stb.), ahol egy korai zárás jó eséllyel tényleg megakadályozta a vírus bejutását.

De vajon mi történhet valójában a három nagyobb országban, ahonnan kevés információ szivárog ki a járvány valós mértékéről?

Tanzánia

Az 58 millió lakosú afrikai ország elnöke többször is nyilvánosan lebecsülte a világjárványt. John Magufuli többek között

arra biztatta a lakosokat, hogy imával űzzék el a koronavírust, egy másik esetben pedig alternatív gyógymódokat javasolt a fertőzötteknek.

Az ország elutasítja a koronavírus elleni vakcinák beszerzését is, mert a vezetők szerint ezek a készítmények "veszélyesek" és "nem tesznek jót" az embereknek.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy napokon belül 180 fokos fordulat következik be a tanzániai vezetés álláspontjában, miután az elmúlt hetekben két magas rangú tisztviselő is tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az országban kritikus a tesztelés és a kontaktszemélyek szűrése, ezért sürgette az egészségügyi szakembereknél az oltásokkal kapcsolatos nemzeti álláspont felülvizsgálatát.

A WHO az elmúlt hetekben kétszer is felszólította Tanzániát, hogy mihamarabb kezdjék el az adatszolgáltatást.

Az utóbbi időben ugyanis több külföldre utazó tanzániai állampolgárról derült ki, hogy már fertőzötten ültek repülőgépre.

Legutóbb két, az Egyesült Királyságba repülő tanzániainál azonosították a vírus dél-afrikai mutációját, ami lényegesen fertőzőbbnek számít az eddig terjedőknél, ráadásul a korábbi fertőzés vagy oltás miatt kialakult antitestek sem reagálnak jól a mutánsra.

A WHO felhívása után az ország elnöke egy templomban azt mondta, hogy az emberek készítsenek maguknak maszkokat, mert az importált arcmaszkok nem biztonságosak. Aki elkapta a vírust, próbálja magát gőz belélegzésével vagy egyéb helyi gyógymóddal kúrálni, és továbbra is mindenki bízzon a koronavírus elleni imákban.

Szakértők szerint több kockázata is van annak, ha egy ország nem transzparens egy ilyen krízis esetén. Tanzánia vezetése most könnyen veszélybe sodorhatja a szomszédos Kenyát és Ruandát, ahol már eddig is komoly lépéseket tettek a pandémia visszaszorítására. De annak is fennáll az esélye, hogy egy eddig ismeretlen mutáció alakul ki az országban, ami kontrollálatlan terjedésbe foghat eleinte csak a határokon belül, majd később akár globálisan is.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: