Mészáros Lőrinc nagyon elhúzott Csányi Sándortól a leggazdagabbak listáján

„Nem volt ezzel semmi probléma” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája YouTube-műsorban arról a tolmácsolási hibák okozta botrányról, ami Orbán Viktor múlt pénteki moszkvai látogatása után robbant ki.

A miniszterelnök november 28-i találkozóján a tolmács több alkalommal is mást fordított, mint amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott. Az ügyről Németh Balázs kérdezte Szijjártót. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a tolmáccsal kapcsolatos ügyről „érdemes-e beszélni, vagy azt megfejteni, hogy ott pontosan mi történt?”

Független sajtótermékek részletes elemzései szerint a fordítás során több fontos részlet is megváltozott vagy kimaradt. Putyin eredeti mondata, miszerint „Nézeteink… nem feltétlenül esnek egybe”, a magyar fordításban úgy hangzott el, hogy „Az együttműködésünk… jól működik”.

Az esetről szombaton Nyíregyházán Menczer Tamást is megkérdezték. A Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: „Megkérdeztem, mi történt, azt mondták, nem hallotta jól, amit az orosz elnök mondott. Az is lehet, ami minden emberrel előfordulhat, hogy rossz napja volt”.

A szóban forgó tolmács régóta dolgozik magas szintű kormányzati eseményeken, és megbízható szereplőnek tartják: részt vett már korábbi Orbán–Putyin találkozókon és Gorbacsov temetésén is - emlékeztet a 444.hu.

Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.

Október végére Magyarország több pénzt fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, mint amennyit onnan kapott, amire a 2004-es csatlakozás óta nem volt példa. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az év első tíz hónapjában 609 milliárd forint tagdíjat utalt a magyar állam Brüsszelbe, miközben mindössze 589 milliárd forint uniós támogatás érkezett a költségvetésbe – írta meg a Népszava.

A támogatások elapadását az Európai Bizottság és a magyar kormány között évek óta tartó jogállamisági vita indokolja. Brüsszel szerint a források visszatartásának oka a bírói függetlenség hiánya, a közbeszerzések körüli versenyproblémák, a korrupció és a migrációs szabályok figyelmen kívül hagyása. A kormány ezzel szemben politikai alapú büntetésről beszél. A Tanács 2022 decemberében függesztette fel a Magyarországnak járó kohéziós források egy részét, majd 2023 decemberében az igazságügyi reformok nyomán feloldotta egy körülbelül 10 milliárd eurós csomag zárolását. A Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország a legtöbb ajánlás terén nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt. Michael McGrath igazságügyi biztos a helyzetet így értékelte: „Mélyen kiábrándító, hogy nem tudunk további előrelépésről beszámolni a tavalyi ajánlások terén.”

A hiányzó uniós pénzek komoly terhet rónak a magyar költségvetésre. Az év végére a deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint elérheti az 5055 milliárd forintot. Eközben az államadósság kamataira fordított kiadás idén megközelítheti a 4000 milliárd forintot, ami jelentősen meghaladja a fél évtizeddel ezelőtti, ezer milliárd forint alatti szintet. A helyzetet a nemzetközi hitelminősítők is figyelik: a Moody’s Magyarország államadósság-besorolását „Baa2” szinten tartotta, de a kilátás továbbra is „negatív”, ami leminősítés lehetőségét vetíti előre.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is egyértelművé tette álláspontját a kérdésben. „Abban a pillanatban, hogy Magyarországnak előnyösebb, hogy kívül van, mint belül, akkor ki kell lépni” – jelentette ki egy fórumon, hozzátéve, hogy amíg pénzügyileg megéri, addig marad az ország uniós tag.

Az év végi mérleget még befolyásolhatja, ha az utolsó két hónapban érkeznek további támogatások, mivel újabb tagdíjbefizetés már nem várható idén. A végső számok a decemberi költségvetési beszámolóból derülnek majd ki.

Úgy toboroznak orvosokat és mentőtiszteket egy három hónapos csádi misszióra az Országos Mentőszolgálat állományából, hogy közben a budapesti ellátáshoz naponta kell mentőegységeket átvezényelni vidékről. Az ügyre Kunetz Zsombor egészségügyi elemző hívta fel a figyelmet vasárnap délutáni Facebook-posztjában, amelyben „teljesen agyamentnek” nevezte a csádi missziót.

A poszthoz csatolt egy képernyőfotót is egy belső emailről, amely szerint a Külügyminisztérium és a Hungary Helps által szervezett misszióba orvosok, mentőtisztek, mentőtechnikusok és mentőszakápolók jelentkezését várják. A feladatuk civil betegek és sérültek ellátása lesz konténerkórházakban.

Az Országos Mentőszolgálat a 444.hu megkeresésére reagálva közölte, hogy a magyar mentők régóta részt vesznek önkéntes alapon nemzetközi humanitárius missziókban, és néhány önkéntes távolléte nem okoz fennakadást a hazai ellátásban. A budapesti mentőhiány pótlására bevezetett vidéki átvezénylésekről Győrfi Pál szóvivő korábban azt mondta, az egy „igazságosabb, tervezhetőbb rendszer”, amelyben „pontosan lehet tudni”, mikor kell a vidéki egységeknek a fővárosban szolgálniuk.

Az ENSZ becslései szerint Csádban idén mintegy 7 millió ember szorul segítségre a szomszédos Szudánból érkező menekülthullám, az élelmezési válság és a túlterhelt egészségügyi rendszer miatt. Az egészségügyi misszió nem azonos azzal a katonai szerepvállalással, amelyre az Országgyűlés 2023 végén adott felhatalmazást egy legfeljebb 200 fős kontingens Csádba küldésére. Azt a missziót a csádi elnök júniusban leállította.