Mennyit ér valójában egy Hős utcai lakás?
Hiába kerülnek lehetetlen helyzetbe a lebontásra ítélt Hős utcai házak lakosai, az önkormányzat nem hajlandó a felajánlott 4-5 millió forintnál többet fizetni a lakásokért. Ahogy abból sem engednek, hogy felhúzzák a kerítést a telep köré, holott sok lakos szerint ennek egyenes következménye lesz, hogy a telepet végképp elborítja majd a szemét. A kőbányai önkormányzat közmeghallgatást tartott, de a polgármester és a helyiek teljesen elbeszéltek egymás mellett.
A Hős utcai házak sorsa meg van pecsételve, egy év múlva lebontják őket, mindenkinek költözni kell. Csak az a kérdés, hogy hova mennek 4-5 millió forintból a lakástulajdonosok, egy civil egyesület szerint az önkormányzat hosszú távon a hajléktalanságba hajszolja őket. A kőbányai közmeghallgatáson jártunk, ahol egymásnak feszültek az indulatok.
Budapest egyik leghírhedtebb nyomortelepe felszámolás alatt áll, a Hős utca 15/A-B alatt álló épületegyüttesben közel 600 ember él. A környék leginkább a droghasználókról híresült el, miközben a ház tele van olyan lakosokkal is, akik csupán elszenvedői a rossz szomszédságnak. Amitől a két, igen nagy tekintélyt parancsoló intézmény, a szintén szomszédos Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség sem tudta eredményesen megvédeni őket, hiszen
az utóbbi időszakban bevetett fokozott rendőrségi jelenlét sem volt képes gátat vetni a drogterjesztésnek.
A kőbányai önkormányzat már évek óta szerette volna lebontani a két rossz hírű épületet, és ehhez tavaly decemberben érkezett meg a 2,2 milliárd forintos állami segítség – az önkormányzat ennyi pénzt kapott a telep felszámolására.
Bár az épületeket egy év múlva lebontják, addig is körbeveszik a telepet egy kerítéssel, hogy így próbálják távol tartani a drogkereskedőket. Az október 25-i közgyűlésen döntöttek arról, hogy 10 millió forintos kerítést építenek fel portaszolgálattal, ahol a biztonsági őrök a jövőben minden esetben igazoltatnák a beérkező személyeket. A két épületből álló nyomortelep végnapjai is ismertek,
a jelenlegi tervek szerint 2019 decemberére bontják el a Hős utcát
– nyilatkozta korábban egy interjúban Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere.
Közmeghallgatás közlekedési lámpával
Nagy érdeklődés fogadta a csütörtök délután öt órakor kezdődő közmeghallgatást a Kulturális Központban, a terem csaknem megtelt a kőbányai lakosokkal. A terem közepére felállított közlekedési lámpa egészen addig kordában tudta tartani a felszólalókat, amíg terítékre nem került a Hős utcai telep. Ekkor viszont elszabadult a pokol, keményen egymásnak feszültek a felek: az önkormányzat és a lakosok.
A Hős utca 15. 2015. november 20-án I Fotó: Magócsi Márton
Egy kisebb csoport kifejezetten a Hős utcába tervezett kerítés és beléptetési rendszer miatt jelent meg, az ő érdekeiket a Kontúr Egyesület vezetője, Urbanovszky Zsuzsanna, illetve az egyesület két másik önkéntese képviselte, és a meghallgatáson két Hős utcai lakó is jelen volt. Sokan a munka, illetve a fásultság miatt nem vettek részt, egyesek pedig nem szerettek volna nyíltan konfrontálódni az önkormányzattal, mert féltek, hogy ezzel elveszítik az alkupozíciójukat – mondta el lapunknak Urbanovszky Zsuzsanna.
“Rajtuk a stigma, rajtuk a bélyeg”
A polgármester egy rövid történeti visszatekintéssel kezdte, amelyben elmondta, hogy a nyomortelep problémájának a megoldásával 2010 óta foglalkoznak. Kovács Róbert szerint a probléma gyökerei egészen a múlt század közepéig nyúlnak vissza, amikor is olyan körülmények formálódtak, amik a “normális életvitelt folytató emberek számára” elfogadhatatlanok. A polgármester azért ismeri ilyen régóta, s közvetlen közelről a helyzetet, mert 1984-ben kezdett el dolgozni a közeli iskolában. A telep helyzetének rohamos hanyatlása szerinte akkor kezdődött, amikor az elődeik privatizálták a lakásokat, hiszen amíg önkormányzati bérlemények voltak, addig rendben lehetett tartani az épületeket. Kovács Róbert beszámolt arról is, hogy a Hős utcai fiatalok régebben nagy számban a MÁV-telepen lévő iskolába jártak, de olyannyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy az iskolát bezárták, és azóta is “Rajtuk a stigma, rajtuk a bélyeg”.
A polgármester ezután ismertette, hogy állnak jelenleg a lakók és az önkormányzat közötti egyezkedések. Elmondta, hogy 2010 óta nem adnak bérbe önkormányzati lakást az épületegyüttesben, és a szanálás jelenleg is folyamatban van. Az általa ismertetett állapotok szerint már kevesen élnek önkormányzati bérleményben, számukra máshol keresnek megoldást.
A saját tulajdonú lakások felvásárlását is elindították, jelenleg 122 lakás van magántulajdonban,
40 tulajdonossal pedig rövidesen adásvétel, vagy ingatlancsere útján rendezik a helyzetet. A polgármester megemlítette, hogy akikkel nem jutnak egyezségre, azokra a kisajátítás vár.
Menjenek a szabadpiacra!
Minden kétséget kizáróan a legnagyobb vitát a Hős utcai házak értékbecslése generálta az este folyamán. Kovács Róbert megemlítette, hogy vannak, akik szerint a lakásokért ajánlott összeg kevés, a polgármester viszont azzal érvelt, hogy elemzések szerint 75 ezer forint egy négyzetméter a Hős utcában, ezzel
ez a rész Budapest legolcsóbb területe.
Ez az összeg pedig 25-30 négyzetméteres lakásokkal felszorozva két millió forint körüli vételárakat eredményezne, az önkormányzat viszont ennél jóval magasabb összeget ajánl. Független értékbecslőktől kértek anyagot, akik szerint egy lakás a Hős utcában 3-5 millió forintot ér.
Mihály Bulcsú, az egyesület önkéntese megkérdezte a polgármestert, hogy ő hol venne lakást 4-5 millió forintból. Azzal érvelt, hogy, hogy a szabadpiaci árak itt azért nem érvényesek, mert a Hős utcaiaknak muszáj elhagyniuk az otthonukat. A polgármester ennek ellenére azt javasolta, hogy próbálják a szabadpiacon értékesíteni a lakásukat, és akkor nem kell a “gonosz önkormányzattal” egyezkedni. Azokkal a lakókkal pedig, akikkel nem tudnak megállapodni, a kisajátítási eljárásban fognak találkozni.
Szeméthegy
Az egyik lakos arról faggatta a polgármestert, hogy tényleg felhúzzák-e a terep köré a kerítést. Szerinte kerítés egyenes következménye lesz, hogy a telepet végképp elönti majd a szemét. Szerinte az, hogy csak egy bejárata lesz az épületnek a Zách utca felől, azt fogja eredményezni, hogy még több szemét fog felhalmozódni. Elmondása szerint,
már így is méteres magasságban áll a hulladék,
ha körbekerítik őket, még kevésbé fogják kivinni a szemetet az érintett lakók.
A polgármester szerint senkinek nem tartanak pisztolyt a fejéhez, most is megtehetnék a lakók, hogy leviszik a szemetet. Állítása szerint a kerítés csupán tíz millió köröli összegbe fog kerülni. A polgármester továbbá azzal érvelt, hogy régen is volt kerítése az Hős utcának, s hozzátette, hogy Kőbányán szinte minden normális társasháznak van kerítése. Megemlítette, hogy számos lakos kérte, hogy húzzanak fel kerítést, akiket zavar, hogy a Hős utcába érkező idegenek benyitnak a lakásaikba, és emiatt nem érzik a gyerekeiket biztonságban.
Urbanovszky Zsuzsanna is, aki az egyesületével négy éve képviseli az ott lakókat, az önkormányzat szemére vetette, hogy túl drágán szállíttatták a szemetet. “Hiányos és zavaros információi vannak” – reagált a polgármester az egyesület által felvetett kérdésekre. Elmondta, hogy “a Hős utcaiak oly mértékben halmoztak fel szemetet, ami közegészségügyi veszélyt jelentett, ezért a többi kőbányai érdekében elvitette azt, miközben ez nem az önkormányzat dolga lett volna.”
A Hős utca szeptemberben I Fotó: Végh László
A másik, magántulajdonnal rendelkező lakos felszólalásából kiderült, korábban megígérték neki, hogy harminc napon belül meg fogja tudni, hol kaphat cserelakást, de azóta sem keresték meg.
A polgármester tudomása szerint a kollégák szinte mindenkivel beszéltek. Volt, akivel adásvételben állapodtak meg, magántulajdont önkormányzati bérleményre cseréltek, illetve vegyes konstrukcióra is volt már példa, amely során a bérlemény mellett bizonyos tartozásokról is megállapodnak.
A magántulajdonosok jelentős része magas tartozásokkal rendelkezik, nem csak közüzemi, hanem 10-15 milliós jelzáloghitelekről is szó van.
“Aki ebből politikai kérdést, szabadságharcot, ideológiai, világnézeti harcot folytat, az Kőbánya fejlődését veszélyeztetni, minden egyéb gondolat ezzel ellentétes” – zárta rövidre ezt a témát a polgármester, alaposan eleresztve a füle mellett azt a kérdést, hogy vajon milyen ideológiára utal.
