HÍREK
A Rovatból

Menesztette belügyminiszterét a brit kormányfő, David Cameron külügyminiszterként tér vissza

Suella Bravermant azután menesztette a belügyminiszteri tisztségből Rishi Sunak, hogy egy heves indulatokat kiváltó cikket írt a palesztinpárti tüntetésekről. Helyére James Cleverly eddigi külügyminisztert nevezte ki, az így megüresedett pozíciót kapta meg a korábbi miniszterelnök.


Menesztette hétfőn a belügyminiszteri tisztségből Suella Bravermant Rishi Sunak brit miniszterelnök. Utódjaként James Cleverly eddigi külügyminisztert, a külügyi tárca élére pedig - általános meglepetésre - David Cameron volt miniszterelnököt nevezte ki.

A döntés közvetlen előzményeként heves belpolitikai viták robbantak ki Braverman múlt heti cikke körül, amelyben a volt belügyminiszter azt írta, hogy a londoni rendőrség "kivételez" a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek elleni tiltakozó megmozdulások résztvevőivel.

A The Times című konzervatív napilapban megjelent írás közlése után nem sokkal kiderült, hogy Braverman nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyeket a miniszterelnöki hivatal kért előzetesen a cikk nyelvezetében, vagyis olyan tartalmú írást jelentetett meg, amelyet a Downing Street nem hagyott jóvá. Suella Braverman ezzel megsértette a nyilvános miniszteri megnyilvánulásokat szabályozó protokollt.

Londonban eddig öt egymást követő szombaton tartottak hatalmas demonstrációkat a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A most szombati tüntetés volt messze a legnagyobb: a rendőrség becslése szerint a részvevők száma meghaladta a 300 ezret.

A rendőrségre óriási politikai nyomás nehezedett a szombaton - a háborús halottak hivatalos nagy-britanniai emléknapján - tartott tüntetés betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban erre nem volt hajlandó, többször is kijelentve, hogy ennek jogi küszöbe "rendkívül magas".

A Konzervatív Párt jobbszárnyán különösen népszerű Suella Braverman a The Timesban múlt csütörtökön közölt cikkében úgy fogalmazott: Rowley álláspontja "azt az érzetet kelti", hogy a rendőrségi vezetők kivételeznek a palesztinpárti tüntetőkkel. Braverman írása szerint ugyanis az agresszivitásba torkolló szélsőjobboldali és nacionalista demonstrációkra a rendőrség nagyon helyesen kemény választ ad, és "a baloldal által kedvelt, politikai kötődésű kisebbségi csoportokkal összehasonlítva" keményen lép fel a futballszurkolókkal szemben is, "jórészt szemet huny azonban", amikor "a palesztinpárti népség" tanúsít szinte ugyanilyen magatartást.

A most szombati palesztinpárti demonstráció idején ellentüntetők is az utcára vonultak és több helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard beszámolója szerint az ellentüntetés résztvevői jórészt szélsőjobboldali csoportokhoz kötődtek; nem egyet közülük korábban futballhuliganizmus miatt ítéltek el.

Az ügyből hatalmas belpolitikai vihar támadt, és Rishi Sunak miniszterelnökre az elmúlt napokban mind erősebb nyomás nehezedett Suella Braverman menesztése végett.

A hétfőn végrehajtott kormányátalakítás legnagyobb meglepetést keltő mozzanataként Rishi Sunak kormányfő David Cameron volt miniszterelnököt nevezte ki külügyminiszterré.

Cameron 2010 és 2016 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjeként, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás után lemondott, egyben visszaadta alsóházi képviselői mandátumát is. Cameron a referendum előtt azért kampányolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

Külügyminiszteri kinevezése azzal vált lehetővé, hogy III. Károly király a kormány előterjesztésére bárói rangra emelte, így Cameron elfoglalhatja helyét a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A törvényerejű brit politikai szokásjog megköveteli ugyanis, hogy a miniszteri rangú kabinettagok a törvényhozás alsó- vagy felsőházának tagjai legyenek.

Az újkori brit politikatörténetben eddig egyetlen példa volt arra, hogy egy volt miniszterelnök külügyminiszterként térjen vissza a kormányba. Alec Douglas-Home, aki 1963 októberétől egy évig állt az akkori konzervatív párti kormány élén, 1970 és 1974 között Edward Heath kormányában töltötte be a külügyminiszteri tisztséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.


Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.

Videónk a temetésről:

@szeretlekmagyarorszag.hu

Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A búcsúztatáson elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.

Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:

„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.

Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.

„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”

„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.

Karácsony Gergely, Budapest polgármestere azt mondta, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:

„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.

„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.

Fotósunk képeit a temetésről alábbi cikkünkben nézheted meg:

Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.

Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.

Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.

Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: A Fidesz egyik fellegvárában komoly különbséggel veri a TISZA a kormánypártot
A felmérés szerint a TISZA jelöltje, Rápli Róbert hat százalékponttal vezet a fideszes Vámos Zoltán előtt a Szombathely környéki körzetben. Ez a 2022-es, 50 százalékos Fidesz-győzelemhez képest jelentős elmozdulás.


Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.

A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint

a biztos szavazó pártválasztók körében Magyar Péter pártja 53 százalékon áll, míg a kormánypárt 40 százalékon.

Az összes válaszadó körében a Tisza Párt 44, a Fidesz 35 százalékos támogatottsággal bír.

Nemcsak a pártok, de az egyéni jelöltek versenyében is a Tisza Párt áll jobban:

jelöltjükre, Rápli Róbertre 37 százalék szavazna, míg a fideszes Vámos Zoltánra 31. A függetlenként induló Czeglédy Csaba 15 százalékon áll.

Magyar Péter a közösségi oldalán a 2022-es országgyűlési választás adataival vetette össze az eredményeket, rámutatva, hogy míg akkor a Szombathely központú körzetben a Fidesz 52–37 arányban győzött, addig a mostani mérés 53–40-es Tisza-vezetést mutat. A választókerületet 2014 óta a fideszes Hende Csaba képviselte, aki 2022-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg, tíz százalékponttal megelőzve az akkor közös ellenzéki jelöltként induló Czeglédy Csabát.

Hende Csaba azonban már nem indul, miután 2025-ben alkotmánybíróvá választották, így a Fidesz új jelölttel, Vámos Zoltán Vas vármegyei főispánnal vág neki a küzdelemnek. A Tisza Párt jelöltje a körzetben Rápli Róbert, egy szombathelyi szakgimnázium igazgatója.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán titokban mozgósított Mezőtúron, édesanyja szülővárosa 145 milliót kapott a kormánytól
Orbán Viktor egy zárt körű aktivistagyűlésen adott kampányutasításokat Mezőtúron. A miniszterelnöki látogatás napján a kormány egyedi döntéssel ítélt meg a városnak támogatást.


„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.

A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.

Kifejtette, hogy bár a Fidesznek saját mérései szerint tavaly szeptemberben még „utcahosszal” volt előnye a választókerületben, a helyzet mára kiélezettebbé vált.

„Nekünk a társadalmi többségünk megvan. A kérdés az, hogy el tudjuk-e őket vinni választani” – hangsúlyozta, és az utolsó két hétben fokozott terepmunkára, kopogtatásra és a támogatók név szerinti megkeresésére buzdította az aktivistákat.

A mozgósítási felhívás a helyi politikai vezetőkre is kiterjedt. Orbán Viktor elmondta, mit kért a város polgármesterétől: „A polgármester úrtól itt is elmondom, azt kértem, hogy nyíltan álljon be a jelöltünk mögé és támogassa a Zsoltot.”

A kampány fő üzeneteként a háborús veszélyt jelölte meg, mondván: „Európa masírozik a háború felé.” Arra kérte a hallgatóságot, hogy minél több embernek magyarázzák el, hogy a Tisza Párt háborúba vinné az országot. A Tisza Párt részéről korábban Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök a kormányzati vádakra reagálva úgy fogalmazott: „Sosem állítottam olyat, hogy bárki magyar katonákat küldene Ukrajnába.”

Orbán felhívta a támogatók figyelmét, hogy a választás annyira szoros, hogy akár egyetlen mandátumon is múlhat:

„A választásokon is úgy szereztünk mindig kétharmadot, hogy a különbség az ellenzék és közöttünk nem volt kétharmad, mert a választási rendszer, az olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.

Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben. A valóságos támogatottság, hogy hány ember állt ide és hány velünk szemben, az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”

A rendezvény végén a Telex újságírója megpróbálta megkérdezni a miniszterelnököt arról, hogy Lázár János honnan jutott hozzá a miniszter ellen tüntetők bűnügyi adataihoz, de Orbán Viktor nem válaszolt a kérdésre. Lázár János korábban azzal indokolta az adatok ismeretét, hogy „amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom.”

A miniszterelnöki látogatás napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 145 millió forint azonnali, pályázat nélküli támogatást ítélt meg Mezőtúrnak a városi sportcsarnok felújítására. A városból származik Orbán Viktor édesanyja, és a miniszterelnök is sok időt töltött ott gyerekkorában – erről egy pénteki Facebook-videójában mesélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: több százan búcsúztatták Tarr Bélát a Fiumei úti sírkertben
A hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt számos pályatárs, barát és tisztelője kísérte utolsó útjára. Ravatalánál Iványi Gábor, Karácsony Gergely és Szinetár Miklós is búcsúbeszédet mondott. Fotósunk képei a temetésről.


Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.

A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.

Képgaléria: Tarr Béla temetése

Fotókért kattints a képre!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk