Menczer Tamás Magyar Péternek: Szafariról, zebrákról meg letolt gatyáról hallucinálsz?

„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.

– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.

Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.

A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:

A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.

A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.hu Della podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.

A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.

Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.

Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.

A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.

A vádakat Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő is értékelte az ATV Start című műsorában. Szerinte szakmai szempontból kizárt, hogy egy volt vezérkari főnököt be tudnának szervezni egy külföldi titkosszolgálat számára.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kocsis Máté által megfogalmazott gyanú igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját is megkérdőjelezné. Kérdés lenne, miért nevezték ki Ruszin-Szendit, és miért nem távolították el korábban, ha bármi felmerült volna ellene.

Kiss-Benedek azt is elmondta, hogy Ruszin-Szendi rendszeresen részt vett a NATO katonai bizottságának ülésein, ahol bizalmas információkat tárgyaltak. Ilyen megbeszélésekre szerinte nem hívtak volna meg senkit, akivel szemben bármilyen gyanú létezne.