prcikk: Megvétózta a magyar kormány az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Megvétózta a magyar kormány az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot

Emellett még három, hazánkat is érintő ügyben döntöttek volna kedden az uniós pénzügyminiszterek, de egyikben sem sikerült megegyezni.


Egyedüliként vétózta meg a magyar kormány az Ukrajnának szánt közös uniós segélycsomagot az uniós pénzügyminiszterek tanácsának keddi ülésén - írja a 24.hu. Hivatalos bejelentés még nincs az ügyről, de a kiszivárgott hírek szerint elnapolták a döntést.

Az Ecofin, vagyis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa kedden tartotta idei utolsó rendes ülését. Itt négy, Magyarországot érintő ügyet is tárgyaltak:

  • a Magyarország ellen zajló kondicionálási eljárásról,
  • a Magyarországnak járó helyreállítási pénzekről,
  • a globális minimumadó elfogadásáról
  • és az Ukrajnának szánt uniós segélyről.

    A négyből azonban egyetlen ügyről sem tudtak megegyezni.

    Az Ukrajnának szánt segély ügyében Varga Mihály pénzügyminiszter vétózott ismét, egyedüliként a 27 tagország képviselői közül.

    A kormány már korábban azt mondta, hogy nem támogatja a közös hitelfelvételt, ehelyett azt szeretnék, hogy ha az egyes tagállamokra eső részt mindenki a nemzeti költségvetésből fedezné, és azt kétoldalú megállapodások keretében juttatnák el Ukrajnának.

    A mostani magyar vétó azonban nem jelenti azt, hogy később ne tudnának megegyezni az ügyben, vagy ne tudnák azt Magyarország nélkül is továbbvinni.

    Arról is most kellett volna döntenie a testületnek, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján, a kondicionálási mechanizmus keretében befagyasszák-e a Magyarországnak járó költségvetési forrásokból 3000 milliárd forintot.

    Ezt a döntést a pénzügyminiszterek inkább a tagállamok állam- és kormányfőihez utalták - ahogy ezt sejteni lehetett.

    A koronavírus járvány hatásainak enyhítésére létrehozott Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzekről sem született döntés.

    Ahogy a globális minimumadóról sem. Azt is elnapolták. A magyar kormány ezt is ellenezte, mert ennek értelmében az összes tagállamban 15 százalékos effektív társasági adókulcsot vezetnének be, nálunk viszont 9 százalékos társasági adókulcs van, tehát adót kéne emelni.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Orbán Viktor Magyar Péterről: Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele, mert jobban ismerem
    A miniszterelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy szándékosan nem támadta személyesen a Tisza Párt vezetőjét a kampányban. Állítása szerint Varga Juditon keresztül sokkal többet tud róla, ezért is tartózkodott a durvább kijelentésektől.
    F. O. / Fotó: - szmo.hu
    2026. április 10.



    Orbán Viktor miniszterelnök 39 órával a választások előtt az ATV Mérleg című műsorában adott interjút. A kormányfő a beszélgetés elején azt mondta, nem ideges és nem feszült a kampányhajrában, és örül annak, hogy fél év alatt háromszor is eljutott a csatornába. A korábbi 15 éves távolmaradás utáni sűrűbb megjelenéseit a digitális tér kihívásaival magyarázta, ahol szerinte hangulatok és álhírek terjednek, ezért személyesen kell elmondania a gondolatait.

    A miniszterelnök elégedett a kampányával, úgy érzi, mindenhova eljutott és mindent elmondott, amit fontosnak tartott.

    „Elvégeztem, jól elvégeztem a melót. Úgy éreztem, hogy a választópolgárok is szerettek együtt lenni velem”

    – fogalmazott. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban szkeptikus, szerinte Magyarország gyorsan „amerikanizálódik”, ahol a mérések egy része már nem a helyzetet írja le, hanem befolyásolni akarja a választókat. Azt állította, a Fidesz saját mérései nem térnek el jelentősen a magabiztos győzelmet mutató amerikai kutatástól.

    Az interjúban kitért Magyar Péterre is, akivel – mint mondta – szándékosan nem foglalkozott személyesen a kampányban. Azt állította, jóval többet tud róla, mint ami a nyilvánosság előtt ismert.

    „Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele. Mert jobban ismerem. Hát a felesége az igazságügyi miniszterem volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a személyeskedés helyett a politikai ajánlatokról akart beszélni.

    Arra a kérdésre, hogy felhívná-e Magyar Pétert egy esetleges vereség esetén, kitérő választ adott: „Hiszen győzni fogunk, nem telefonálni fogok, engem fognak hívni.” Egyúttal

    megerősítette, hogy tiszteletben fogják tartani a választók döntését, és a hatalmat békésen átadnák, ahogy arra szerinte már korábban is volt példa.

    Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz kampánya a félelemre épült, Orbán Viktor úgy reagált: „A Fidesz kampány a valóság köré épült, és a valóság az riasztó.” Szerinte Európa a veszélyek korába lépett, háborús áremelkedések, energiaválság és brüsszeli szankciók sújtják a kontinenst. Állítása szerint a nehézségek ellenére Magyarország az egyetlen olyan ország, amely egyetlen fontos célját sem adta fel, és Európával ellentétben itt nem voltak megszorítások, sőt, adócsökkentés és minimálbér-emelés is történt.

    Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, a magyar érdek a béke, és hidegen hagyja, hogy ki győz.

    „Az ukránok, akik szerintem már régen elvesztették a háborút, előbb-utóbb beismerik, hogy a háború elveszett”

    – fogalmazott. Szerinte az Európai Uniónak is be kell látnia, hogy az orosz energia kizárása a piacról fenntarthatatlan. Ukrajna jövőjét egy Oroszország és Magyarország közötti ütközőállamként képzeli el, amelynek nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak, de stratégiai partnerségben áll Brüsszellel. A Barátság kőolajvezeték lezárását ukrán zsarolásnak tartja, amire a válasz az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolása.

    „Mi tovább bírjuk olajjal, mint őt pénzzel” – mondta a stratégiájáról.

    Az interjúban szóba kerültek a titkosszolgálati ügyek is. A miniszterelnök nem kommentálta azokat a híreket, melyek szerint a Tiszához köthető, korábban Brüsszelben dolgozó diplomaták a magyar titkosszolgálatnak dolgoztak volna. Az őt és Szijjártó Pétert érintő lehallgatásokkal kapcsolatban azt mondta, a Putyin elnökkel folytatott beszélgetései nyílt vonalon zajlanak, és nem tartalmaznak titkokat.

    Szerinte a lehallgatások mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, amelyek egy ukránbarát kormányt szeretnének Magyarországon.

    Azt állította, az igazságügyi minisztert bízta meg a magyar titkosszolgálatok védelmének megerősítésére irányuló javaslatok kidolgozásával.

    A bicskei kegyelmi üggyel kapcsolatban Novák Katalin és Varga Judit lemondását a Fideszen belüli generációváltási terv „megbicsaklásának” nevezte.

    „Ez egy nagy tervnek egy megbicsaklása volt, hogy elvesztettünk két nemzetközileg is elismert, tehetséges női politikust” – mondta.

    Azt állította, a kegyelmi ügyben nincsenek titkok, a köztársasági elnök hibázott, és vállalta érte a felelősséget.

    A kampány utolsó napjainak hangulatával kapcsolatban, amit sokan rendszerváltó hangulatként élnek meg, Orbán Viktor azt mondta, nem érti ezt az érzést.

    „Az ország legjobban látható szabadságharcosa én vagyok” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő az, aki harcol Magyarország szuverenitásáért a külső behatásokkal szemben.

    Orbán Wáberer György posztjáról is beszélt. Azt mondta, a megnyilvánulás meglepő volt a számára, szerinte „baj van a toronyban”, mert az üzletembernek arra van megbízása, hogy segítse a tokaj-hegyaljai gazdákat, majd pedig arról beszél, hogy ne igyunk bort, mert nem tesz jót az egészségnek.

    A csádi katonai misszióval kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, a terv meghiúsult, a parlamenti felhatalmazás lejárt, így

    „ez a misszió nem létezik”.

    A fia, Orbán Gáspár szerepét az ügyben komolytalannak nevezte, mondván, egy százados nem dönt missziókról. A honvédségből és más fegyveres testületekből kilépő, anomáliákról beszélő tisztek ügyét belső ügynek tekinti, amit a parancsnokoknak kell rendezniük.

    A gazdasági helyzetről szólva elismerte, hogy súlyos energia- és pénzügyi válság vár Európára, de szerinte a magyar gazdaság fel van készítve. A magas államháztartási hiányt azzal magyarázta, hogy „a magyar költségvetés fejnehéz”, az év elején többet költ, de az 5%-os éves hiánycélt tartani fogják. A választás utáni terveiről annyit árult el, hogy a kihívásokhoz igazodó, más szerkezetű kormányra lesz szükség.

    A következő négy évre tett ígéretei között szerepelt, hogy

    nem enged magyar katonát Ukrajnába, megvédi a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat, felépíti a 14. havi nyugdíjat, fenntartja a teljes foglalkoztatást, és növeli az ország energiafüggetlenségét

    Paks 2 befejezésével és Paks 3 elindításával. Arra a kérdésre, hogy nem fáradt-e bele a 16 év kormányzásba, azt válaszolta: „Ez egy szép munka, szép hivatás. Szeretem. És jó munka akkor is, amikor nehézségek vannak. Akkor a legszebb.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Ekkora volt a tömeg - drónfotókon a Hősök terén tartott Rendszerbontó Nagykoncert
    Százezres tömeg vett részt a Rendszerbontó Nagykoncerten, nemcsak a Hősök tere telt meg, de az Andrássy út és a Dózsa György út egy részén is álltak az emberek. Fotókon mutatjuk mindezt a magasból.


    Folyamatosan érkeztek az emberek a Hősök terére, majd miután az megtelt, sokan a Dózsa György úton és az Andrássy úton nézték a kivetítőket. A műsorvezető többször ki is próbálta, milyen az, ha csak az itt vagy ott állók kiáltanak fel hangosan, és mindenhonnan hatalmas hangerővel szólalt meg a tömeg.

    De nemcsak a kivetítős részeken, a környező utcákban és a Városligetben is rengetegen voltak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Pajor Tamás a Hősök terén: A jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra
    A Rendszerbontó Nagykoncerten a tömeg és a fellépők is egyértelmű politikai állást foglaltak a választás előtt két nappal. Az eseményen Krúbi egy erősen kormánykritikus dallal, Szabó Benedek pedig egy Európa-párti üzenettel lépett színpadra.


    Nagy tömeg előtt zajlik péntek este a Hősök terén a Rendszerbontó Nagykoncert, ahol a fellépő zenészek és a közönség is egyértelmű politikai üzeneteket fogalmazott meg. A tömegben olyan skandálások hangzottak el, mint a „vesztes Orbán” és a „Ruszkik, haza”. A Polgári Ellenállás mozgalom által szervezett esemény célja a választási részvétel növelése volt az április 12-i szavazás előtt.

    Pajor Tamás, a Neurotic egykori frontembere egy slammel kezdte a produkcióját.

    „Néhány évente meg kell kérnünk Orbán Viktort, hogy egyesítse a népet.”

    Ezt követően egy rövid beszédben a kormány legitimitását vonta kétségbe. „Az elmúlt napok hírei alapján a

    jelenlegi hatalom alapjaiban vesztette el a legitimitását a kormányzásra. Az emberi együttélés, a legősibb civilizációs normák alapjait ásta alá.

    Ezt a hatalmat el kell búcsúztatnunk április 12-én. Találkozzunk az urnáknál” – mondta, majd egy „Éljen a magyar Woodstock, szervusztok”-kal köszönt el.

    A legnagyobb hangrobbanást Krúbi és Beton.Hofi fellépése váltotta ki - írta a Telex.

    Krúbi nem a legismertebb slágereivel érkezett, hanem új, Magyar Tenger Kalózai című albumáról játszotta el az Államhajót.

    A dal egyértelműen a családtámogatások, az oktatás és az egészségügy helyzetét bírálja.

    A KFT Bábu vagy című dalát adta elő Laár András és a Mantraflow, de a zenész egy új versszakkal egészítette ki a szöveget. Indoklása szerint azért, hogy „optimistább legyen ahhoz a szomorúsághoz képest, ami idáig volt”. Az új rész így hangzik: „Leül a bábszínész, kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Mert véget ért a bábozás, s leül a bábszínész. Kinyílnak a bábszemek, a világ körbenéz. Azt hiszem, már elhiszem, az életed csak a tied. Nyisd ki a szemed.”

    Szabó Benedek, a Galaxisok énekese az európai elköteleződés mellett tett hitet.

    „Magyarország Európához tartozik, és ezt nem csak ma, hanem holnapután is meg fogjuk mutatni.”

    A Hétköznapi Csalódások azzal kezdte, hogy „vegyük vissza a nemzeti jelképeinket”, majd eljátszották Viktor című számukat, amelynek egyik sora szerint „Goodbye! Auf wiedersehen és főleg dasvidaniya, ahogy Viktor és gazdája, Putyin mondaná”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Balázs Péter: Orbán meséje a kisegérről és az oroszlánnak nevezett Oroszországról az alávetettség csúcsa
    A korábbi magyar külügyminiszter szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”


    „Ez a kisegér, egyszerűen szégyenletes. Az, hogy Orbán Viktor egy mesebeli helyzetet idéz fel, ahol ő a kisegér, Oroszország pedig a nagy oroszlán, az az alávetettség csúcsa” – így minősítette Balázs Péter volt külügyminiszter azokat a kiszivárgott beszélgetéseket, amelyek miatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, a magyar–orosz kapcsolatok ügyét az uniós állam- és kormányfők következő tanácsi ülésén napirendre tűzi. A volt EU-biztos azt mondta a Telexnek, hogy

    a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”

    A botrány kedden robbant ki, amikor a Bloomberg egy magyar kormányzati leirat alapján nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor egy tavaly októberi telefonbeszélgetés során bármiben felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyinnak, és felvetette egy amerikai–orosz csúcstalálkozó budapesti megszervezésének lehetőségét.

    Szerdán egy nemzetközi oknyomozó konzorcium (VSquare, FrontStory, Delfi Estonia, The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ) tett közzé újabb hangfelvételeket. Ezek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter uniós vitákról tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzá.

    A kormányoldal szerint a történteknek más az olvasata. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azzal magyarázta a Putyinnal folytatott beszélgetést, hogy Orbán Viktor előző nap Donald Trumppal is egyeztetett.

    A miniszterelnök a debreceni kampánygyűlésére menet egy görbeházai pihenőnél a kiszivárogtatásról feltett kérdésre mindössze annyit mondott: „Bűncselekmény.”

    Szijjártó Péter a róla készült újabb felvételeket „nyílt, durva, szégyentelen külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak” minősítette, amivel szerinte külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba.

    A leiratok szerint Orbán Viktor azt mondta Putyinnak, „bármiben segítségére lehetek, rendelkezésére állok.” A magyar kormányfő és az orosz elnök kapcsolatát a kisegér és az oroszlán meséjéhez hasonlította. A felvételek alapján Szijjártó Péter pedig többek között arról tájékoztatta Lavrovot, hogyan zajlanak a viták az uniós csúcstalálkozókon, és segítséget ígért szankciókkal sújtott személyek és cégek ügyében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a leiratok alapján pragmatikus és hatékony politikusnak nevezte Orbán Viktort.

    Balázs Péter szerint a magyar kormány viselkedése sértheti az Európai Unió alapszerződésének negyedik cikkelyét, a lojális együttműködés elvét, amely kimondja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti a közös célok megvalósítását.

    A bizalomvesztés már korábban éreztette a hatását, amikor Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter árulással vádolta meg Magyarországot, a Politico szerint pedig az EU már korlátozza is a Budapestnek szánt bizalmas információk körét.

    Az ügy a következő hetekben az Európai Unió legmagasabb szintjén folytatódik, ahol a tagállamok vezetői vitatják meg a magyar kormány és Moszkva kapcsolatának a szövetségre gyakorolt hatásait.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk