HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.


Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.

Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.

„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”

Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.

A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A gödi Samsung-gyár ügyében emberölés gyanúja miatt is nyomozhatnának a szakértő szerint
Egy ügyvéd szerint a közveszély okozása és a hivatali visszaélés gyanúja is fennállhat a súlyos mérgezések miatt. A felelősség ugyanis nemcsak a céget terhelheti, hanem akár az engedélyeket kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatalt is.


Akár a gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja is felmerülhet a gödi Samsung-gyár ügyében, ahol a rendőrség már nyomoz a súlyos mérgezések miatt. A gyárban a rákkeltő anyagok koncentrációja akár 510-szeresen is meghaladhatta az egészségügyi határértéket.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt folyik. Ez könnyebben bizonyítható, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, súlyos esetekben akár hárommal. Egy akkumulátorgyári ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint azonban más, súlyosabb bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.

„Ez olyan, mint egy klasszikus Agatha Christie-regény, amelyben az elkövető apránként mérgezi meg a családját” – mondta a 24.hu-nak Litresits András ügyvéd.

Szerinte ha a munkáltató tudott arról, hogy a dolgozóit tartósan a határérték több százszorosának teszi ki, az elvben felveti a gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúját. Ehhez nem kell halálos áldozat, a kísérlet is büntetendő.

Az ügyvéd szerint a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhet az engedélyeket kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatal munkatársaival szemben.

Ha pedig a hatóságok „jobb tudomásuk ellenére nem állították le a gyárat, akkor az akár a közveszély okozása bűncselekmény is lehet” – szögezte le.

Az ügyvéd szerint a felelősség nemcsak a céget terhelheti.

„Nemcsak a munkáltató, vagyis a Samsung vezetése tehető felelőssé a sajtóhírek alapján fennálló tényállás szerint, hanem akár a Pest Vármegyei Kormányhivatal is, ha bizonyítható módon tudtak erről, és ennek ellenére nem tettek semmit”

– jegyezte meg.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal korábban egy közleményben reagált a Telex akkugyáras cikkére, szerintük a sajtóban megjelentek valótlanságokat tartalmaznak, és „a Samsung-gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „orbitális hazugságnak” nevezte az állításokat, és beperelte a lapot.

A Telex cikke szerint a kormányüléseken is felmerült a gyár bezárása, de végül elvetették ezt a megoldást, és határidőt adtak a problémák megoldására, ami csak ideiglenes javulást hozott. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón kijelentette, hogy „soha semmilyen környezetszennyezést, vagy egészségre káros kibocsátási értéket nem mértek a gyár környékén”, és a gyáron kívül, annak közvetlen közelében sem volt soha semmilyen szabálytalanság, határérték-átlépés. Azt is tagadta, hogy bármilyen titkosszolgálati vizsgálat indult volna a gyár szennyezése kapcsán.

A Kúria február 3-án újra hatályossá tette a gyár egységes környezethasználati engedélyét, amelyet egy bíróság korábban visszavont. A gyárat korábban már négyszer is megbírságolták munkavédelmi hiányosságok miatt, legutóbb a legmagasabb, 100 millió forintos tételre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az MSZP elnöksége azt javasolja, ne induljanak a 2026-os választáson
„A kormányváltás jelöltjeit támogatjuk 2026-ban. Új baloldalhoz egy új rendszeren keresztül vezet az út” – írják közleményükben. Céljuk, hogy a választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.


A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy

a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”

Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük

„nem elég csak győzni, az eltorzított választási rendszer miatt az elérhető legnagyobb arányban kell győzni minden választókerületben.”

A párt közleménye szerint ennek értelmében négy jelöltet már meg is neveznek, akiket támogatnak: Budapest 8-as választókerületében Kunhalmi Ágnest, Budapest 14-es választókerületében Vajda Zoltánt, Budapest 16-os választókerületében Dr. Hiller Istvánt, Csongrád-Csanád megye 1-es választókerületében pedig Szabó Sándort. A többi választókerületben arra kérik támogatóikat, szavazzanak a kormányváltás érdekében. Azt írják, a választási kampányban

azért fognak mozgósítani, „hogy a 2026-os választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.”

A párt állítja, hogy a választás után is ott lesznek, „hogy képviseljük saját baloldali programunkat, érvényesítsük azt a kormányváltás utáni időszakban, és számon kérjük az új kormányon a szolidaritás, az emberség, az esélyteremtés értékeit.” A poszt szerint ha 2026-ban kormányváltás lesz, utána haladéktalanul új választási rendszer kidolgozását kell megkezdeni.

A mostani bejelentés éles fordulatot jelent a párt korábbi stratégiájához képest. 2025 novemberében még arról számoltak be, hogy 102 egyéni körzetben indítanak jelöltet és országos listát is állítanak. 2026 januárjában Komjáthi Imre pártelnök a sajtóértesülésekre reagálva még azt mondta, nincs olyan döntés, hogy az MSZP ne indulna a választáson, és a végleges stratégiáról a február közepi kongresszus fog határozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.


„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.

Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.

A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,

nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.

A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.

A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.

Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.

Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”

Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk