Megtiltották, hogy bezárjanak vagy rövidebb ideig legyenek nyitva a benzinkutak
Ha egy benzinkút üzemeltetőjét szabálysértésen kapják, a bezárt kút 30 kilométeres körzetében kijelölnek egy másik üzemeltetőt, amely ideiglenesen átveheti a kutat.
Szombat este a Magyar Közlönyben megjelent a részletes szabályozás a november 15-től, hétfőtől érvényes 480 forintos üzemanyagár-befagyasztásról.
A rendelet szerint, ha a benzinkút az előző három hónapban forgalmazott benzint és gázolajat, erre a következő három hónapban is köteles, nem zárhat be magától. Viszont, ha két napnál tovább nem árulják a megjelölt üzemanyagokat, akkor kötelező üzemszünetet tartaniuk.
A jogszabály úgy fogalmaz: "köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat az Árrendelet szerinti termékekkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet".
Szabálysértés esetén első körben 100 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, ismételt jogsértésnél pedig egy naptól fél évig terjedő időszakra be is zárathatják az üzemeltető összes kútját.
A rendelet szerint a bezárt kutak 30 kilométeres körzetében ilyenkor kijelölnek egy másik üzemeltetőt az üzemanyag-ellátás biztosítására, az épület és a tárgyi eszközök is ideiglenesen a kijelölt szolgáltatóhoz kerülnek, amely árulhatja is a kúton található árukészletet.
Szombat este a Magyar Közlönyben megjelent a részletes szabályozás a november 15-től, hétfőtől érvényes 480 forintos üzemanyagár-befagyasztásról.
A rendelet szerint, ha a benzinkút az előző három hónapban forgalmazott benzint és gázolajat, erre a következő három hónapban is köteles, nem zárhat be magától. Viszont, ha két napnál tovább nem árulják a megjelölt üzemanyagokat, akkor kötelező üzemszünetet tartaniuk.
A jogszabály úgy fogalmaz: "köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat az Árrendelet szerinti termékekkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.
Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.
A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.
A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”
- fogalmazott a kormányfő.
Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására
mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.
A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.
A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.
Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”
Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.
„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot: 2025-ben nem is volt Pride! Jól van, akkor jövőre megtoljuk, hátha eljut hozzá is”
Június 28-án több tízezres tömeg vonult végig a fővárosban a 30. Budapest Pride felvonuláson, amelyről a nemzetközi sajtó is tudósított. Az eseményt a rendőrség utólag tiltott gyülekezésnek nevezte. Pécsett október 4-re hirdették meg a felvonulást, amit a rendőrség előzetesen megtiltott, és a Kúria is helybenhagyta a döntést. A tiltás ellenére a baranyai megyeszékhelyen is több ezren vettek részt a meneten.
Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”
Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor cáfolta a Fidesz választmányi elnökségét a jelöltállítással kapcsolatban
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
„A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről”
- írta válaszában Orbán Viktor.
A névsor nyilvánosságra hozatalának időpontja azonban továbbra sem ismert.
Idén elvileg Fidesz-tisztújítás is lett volna, de egy alapszabály-módosítással megoldották, hogy a tisztújító kongresszust elég legyen a 2026-os országgyűlési választás utáni 180 napon belül megtartani.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
