News here

HÍREK
A Rovatból

Megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát és államosítaná a járóbeteg-ellátást Pintér Sándor

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre.

Link másolása

Részletesen beszámolt a Medical Online arról az előterjesztésről, amelyet Pintér Sándor nyújtott be az egészségügy átalakításáról.

A belügyminiszter szerint az egészségügy átalakításánál nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

A dokumentumból kiderül, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Hangsúlyozzák azt is, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Hamarosan a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe.

Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) most felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Itt a döntés: ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Link másolása

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.

A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.

Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el.

Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hófúvás, szélvihar, hidegbetörés – ez vár ránk a hétvégén
Igencsak mozgalmas napoknak nézünk elébe, érdemes sűrűn nézni az előrejelzést.
Fotó: Demecs Norbi - szmo.hu
2022. december 07.


Link másolása

Mediterrán ciklon fog velünk bolondozni, rengeteg eső, viharos szél, hófúvás és nagy hőmérsékleti kontraszt lehet - írja az Időkép.

Aki szeret vidámparkba járni, élvezni fogja a hétvége időjárását is, ugyanis éppen olyan lesz, mintha egy hullámvasúton ülnénk majd.

Egy mediterrán ciklon fogja borzolni a kedélyeket, pénteken délkeleten akár 12-13 fokban lebzselhetünk, itt egész hétvégén enyhébb lesz az idő, míg északnyugaton vasárnap már napközben is fagypont közelében alakulhat a hőmérséklet.

Ugyan még mindig meglehetősen bizonytalan a helyzet, de a jelenlegi modellfutásokat kielemezve azért vegyünk sorra néhány érdekességet, mit is tartogat számunkra az időjárás ezen a hétvégén.

Mit tartogat nekünk a hétvége?

• Nagy hőmérsékleti kontraszt: pénteken 10-12 fokos külünbség is kialakulhat Sopron és Békéscsaba között.

• Rengeteg csapadék: hétfőig a decemberi havi átlagnál is több csapadék hullhat néhol (> 50 mm!).

• Szélvihar: vasárnap a Dunántúl északi felén 70-80 km/órás széllökések lehetnek, a Bakony és a Balaton térségében 90 km/órás feletti lökések sem kizártak.

• Végre jön hó is: hétfő estig a Bakonyban és az Északi-középhegységben akár 10 centit meghaladó hó is hullhat.

• Hófúvás, hótorlaszok: vasárnap a Dunántúlon, hétfőn északon jó esély lesz hófúvásra.

• Hidegbetörés: a magasabb légrétegekben vasárnap fagyos, 10-15 fokkal hidegebb levegő ömlik majd be északnyugat felől.

• Fejfájás: 10-12 hPa-os változás lesz a légnyomásban, ahogy a ciklon magja megközelít bennünket.

A mediterrán ciklonok az egyik legszeszélyesebb légköri képződmények, ezért mindenképpen érdemes lesz napról napra figyelni a friss előrejelzéseket, de az biztos, hogy az ország nem sok pontja fog szárazon maradni és végre egy igazi - oly régóta áhított - télies helyzetben lehet részünk - írják az előrejelzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin szerint növekszik az atomháború veszélye
Az orosz elnök a szerdai tévébeszédben az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetés miatt.

Link másolása

Vlagyimir Putyin az atomháború veszélyének emelkedésére figyelmeztetett szerdai tévébeszédében, írja a The Guardian. Az orosz elnök a Kreml emberi jogi tanácsának ülésén szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem őrült meg”, és nukleáris arzenálját pusztán védelmi elrettentésnek tekinti.

Putyin azt mondta, hogy az atomfegyverek „minden más atomországnál fejlettebb és modernebb formában” állnak az oroszok rendelkezésére. Ennek ellenére eszük ágában sincs „borotva módjára” használni ezeket a fegyvereket. Kijelentette, hogy „Ukrajna területi integritásának garanciája csak Oroszország lehet”, ami szerinte csak a szomszédos ország „új vezetőin múlik”.

Az orosz elnök az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta a növekvő nukleáris fenyegetettség miatt. A beszédben Putyin megismételte, hogy országa „szükség esetén minden eszközzel” meg fogja védeni magát és szövetségeseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: