„Megszakad a szívem” – levél a kurd harcosoknak egy amerikai katonafeleségtől
Elképzelni sem tudom, hogy min mehetnek keresztül most a családjaitok. Elképzelni sem tudom a félelmüket. Elképzelni sem tudom, mert az elmúlt 17 évben azért harcoltatok, hogy segítsetek nekünk távol tartani az ellenséget, és tudom, hogy ez titeket is veszélybe sodort. Megszakad a szívem.
Ahonnan én jövök, ott az adott szó jelent valamit. A tisztelet és a becsület a mindenünk, ahogy tudomásom szerint nektek is. Éppen ezért szívszorító azt olvasni a lapokban, hogy a hazám, az Egyesült Államok magára hagyta a kurdokat.
Az ilyen borzalmas döntések nemcsak az embereket sodorják szörnyű veszélybe, hanem megnehezítik katonáink helyzetét is a török-szír határon. Nem is olyan régen a férjem még ott szolgált, azon a határon, és el sem tudom képzelni, mit érezhetnek most a bajtársak családjai.
És ez nemcsak a biztonságról szól. Elképzelhetetlen érzés lehet az amerikai katonáknak hallani az egykori szövetségesek segélykérő hívásait, és hogy ezekre már nem adhatnak választ. Ahogy abba is szörnyű belegondolni, hogy Putyinhoz vagy az Aszad-rezsimhez kell támogatásért fordulnotok, mert nem számíthattok arra többé, hogy Amerika betartja az ígéreteit.
Aggódom a biztonságotokért és a családjaitok épségéért is. Nyugtalansággal tölt el a régió bizonytalansága, és az is, hogy ez mit jelenhet a jövőre nézve. Ugyancsak aggódom a több ezer ISIS katona miatt, akiket oly kemény munkával juttattunk börtönbe, akiknek az őrzését fel kell adnotok, hogy magatokat védjétek. Elképzelni sem tudom a veszélyt, amit mindez most ránk nézve jelenthet. Látom a férjem arcát, ahogy nézi a nap végén a híreket. Az egyetlen dolog, ami eszembe jut az, hogy ezt az egészet sajnálom.
Azért írtam most a családom nevében, hogy köszönetet mondjak nektek mindenért, amit értünk tettetek. Köszönjük a barátságotokat, azt, hogy betartottátok az ígéreteitek, és mellettünk harcoltatok, hogy évről évre ott voltatok. Köszönöm, hogy biztonságban volt a férjem veletek, majd épségben visszatérhetett a családjához. Őszintén imádkozom azért, hogy egyszer ti is hazatérhessetek a saját feleségetekhez, gyerekeitekhez. Köszönöm a családjaitoknak a nélkületek hozott áldozatokat, amik azért születtek, hogy ez a szövetség létrejöhessen.
Imádkozom, hogy egyszer visszatérjünk az oldalatokra, újra mellettetek álljunk, hogy ez az egész ne legyen hiábavaló.
Mindörökké tisztelettel,
Egy hálás feleség"
A levelet angol nyelven, eredeti formájában a CNN honlapján lehet elolvasni.
