Megsemmisítette a Donald Trumpra kiszabott félmilliárd dolláros bírságot a bíróság

Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.

„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.

Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.

A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.

A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.

Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.

– írja az amerikai Law360 jogi szakportál.

A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.

Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.

Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.

Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.

Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.

Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.

Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.

A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.

A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,

A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.

Úgy látja,

A képviselő szerint az orosz beavatkozás ténye egyre nyilvánvalóbb, bár ebben nincs semmi meglepő. Állítja, az ellenzék elfogadta, hogy ilyen játékszabályokkal is vállalja a meccset, és szerinte a győzelem nem is lehetetlen. Hadházy posztja végén egy üzenetet fogalmazott meg.

– írta a képviselő.

Az elmúlt napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások befolyásolásától. A felhívás előzménye a VSquare oknyomozó portál cikke volt, amely európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, a Kreml egy háromfős, GRU-hoz köthető csapatot küldött a budapesti orosz nagykövetségre Orbán Viktor hatalmon tartásának segítésére. A budapesti orosz nagykövetség ezt hivatalosan tagadta, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté pedig valótlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket.