A nőgyilkosságok áldozataira emlékeztek szombaton délután Budapesten, a Néma Tanúk Felvonulásán. Az egyes esetek felkavaró történetek szerepelt a felvonulás nevét is adó piros nőalakokon - a Néma Tanúkon.
A résztvevők a Wesselényi utca - Erzsébet körút - Oktogon - Andrássy út útvonalon vonultak a Hősök terére, ahol a beszédeket követően mécseseket gyújtottak az áldozatokért. A meneten azokról a nőkről emlékeztek meg, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerünk, egyéb férfi családtagjuk, vagy egy általuk visszautasított férfi ölt meg. Továbbá azokról a gyerekekről is, akiket az elmúlt év során párkapcsolati erőszakkal összefüggésben öltek meg.
„Az áldozatoknak joguk lett volna az élethez, a biztonsághoz: hatékony védelmet kellett volna kapniuk a bántalmazójukkal szemben és szakszerű segítséget.
Az illetékes hatóságoknak, intézményeknek kötelessége lett volna ezt a védelmet és segítséget biztosítani. Az államnak kötelessége lett volna, hogy meghozzon minden szükséges jogi és egyéb intézkedést a hatékony és szakszerű fellépéshez, a további erőszakos cselekmények megelőzéséhez” - írták a szervezők.
A szombati menetet a 16 Akciónap keretében tartották meg, amelyet 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között szervezik.
Képeink az eseményről.
A nőgyilkosságok áldozataira emlékeztek szombaton délután Budapesten, a Néma Tanúk Felvonulásán. Az egyes esetek felkavaró történetek szerepelt a felvonulás nevét is adó piros nőalakokon - a Néma Tanúkon.
A résztvevők a Wesselényi utca - Erzsébet körút - Oktogon - Andrássy út útvonalon vonultak a Hősök terére, ahol a beszédeket követően mécseseket gyújtottak az áldozatokért. A meneten azokról a nőkről emlékeztek meg, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerünk, egyéb férfi családtagjuk, vagy egy általuk visszautasított férfi ölt meg. Továbbá azokról a gyerekekről is, akiket az elmúlt év során párkapcsolati erőszakkal összefüggésben öltek meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hódmezővásárhelyi Promenád24 portál egy hosszú névsort tett közzé, amely a 444 szerint a Tisza Párt alkalmazásából kiszivárgott adatokat tartalmazhat.
A lap úgy tudja, a lista a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületből származó személyek neveit tartalmazza, összesen 1148-at.
A nevek települések szerint is fel vannak bontva: Hódmezővásárhelyről 518, Makóról 303, Algyőről 67, Székkutasról 28, Marosleléről 32, Csanádpalotáról pedig 24 tiszás szerepel a felsorolásban.
Orbán Viktor a hét elején közölte, hogy a történtek miatt összehívta a nemzetbiztonságért felelős kormánytagokat. A miniszterelnök szerint az adatbázis vizsgálata alapján „az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködtek”. Úgy fogalmazott: az adatok ukrán kézbe kerülése „súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent”, ezért elrendelte az ügy alapos kivizsgálását.
A kormány és a Tisza Párt is nemzetbiztonsági ügyként kezeli a történteket. A kormány szerint ukrán érintettség áll fenn, míg a Tisza Párt orosz támadásokra utal, de egyelőre nem mutattak be ezzel kapcsolatos bizonyítékot.
A portál a következő felütéssel kezdte a névsor közzétételét: „Lássuk a neveket!” A Promenád24 a nevek mellé munkahelyeket, pozíciókat és megjegyzéseket is társított.
A lap később aggodalmát fejezte ki az adatokat érintő személyek miatt, és azt tanácsolta, tegyenek feljelentést az applikáció tulajdonosa és a szivárogtatás felelősei ellen.
A 444 megemlíti, hogy a Promenád24 korábbi tulajdonosa és ügyvezetője Bada János volt, aki korábban Lázár János évfolyamtársa volt a gimnáziumban. A portált működtető cégben korábban közösen is érdekeltek voltak, a Zafír Média Kft.-n keresztül. Bada benne volt annak a batidai vadászkastélyt működtető cégnek a vezetésében is, amely Lázárhoz köthető, de 2024-ben kilépett belőle, és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatója lett. A kiadó céget jelenleg a testvére vezeti.
A portál korábban is országos figyelmet kapott. 2022-ben például azért, mert cikkekben bírálta Navracsics Tibort, amiért találkozott Márki-Zay Péterrel. Tavaly szeptemberben Márki-Zay arról írt, hogy a helyi rendőrkapitány, Szabó Zsolt öngyilkos lett, miután hat nappal korábban egy névtelen lejárató cikk jelent meg róla a Promenád24-en. A polgármester szerint a rendőrkapitány ezután felajánlotta lemondását, de felettesei ezt nem fogadták el.
Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy szerinte nem egyszerű szivárgás történt, hanem adatlopás.
Elmondása szerint az informatikai rendszerüket hónapok óta érik támadások, amelyek nagy részét sikerült visszaverniük, „annak ellenére, hogy olyan nemzetközi hálózatokkal állnak szemben, amik érdekeltek az Orbán-kormány hatalomban tartásában”. A Tisza Párt elnöke szerint a támadások célja az volt, hogy megakadályozzák a jelöltállítási folyamatot, de ezt végigviszik.
A hódmezővásárhelyi Promenád24 portál egy hosszú névsort tett közzé, amely a 444 szerint a Tisza Párt alkalmazásából kiszivárgott adatokat tartalmazhat.
A lap úgy tudja, a lista a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületből származó személyek neveit tartalmazza, összesen 1148-at.
A nevek települések szerint is fel vannak bontva: Hódmezővásárhelyről 518, Makóról 303, Algyőről 67, Székkutasról 28, Marosleléről 32, Csanádpalotáról pedig 24 tiszás szerepel a felsorolásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki nem hódol be, ne számítson pénzre” – Polgármesterek vádolják a fideszes képviselőt, aki szerint az egész hiteltelen és megmosolyogtató
A rábaközi Kóny és Babót polgármestere szerint falujukat kivéreztetik, mert nem álltak be a sorba. Útfelújítás helyett csak elutasítást és üres ígéreteket kapnak.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos a felvetésekre úgy reagált, hogy azokat politikai indíttatású, hiteltelen és megmosolyogtató támadásoknak tartja.
A képviselő részletesen felsorolta, hogy szerinte Kónyba közel 400 millió, míg Babótra 271 millió forint érkezett a Magyar Falu Programból, egyebek mellett iskolaépületre, óvodaudvarra, orvosi rendelőre és helyi vállalkozások támogatására.
Aller Imre szerint azonban ezek a támogatások más alapokból származnak, az iskolát pedig már 2012-ben állami fenntartásba vették.
A polgármester hangsúlyozta, a kónyiak felújított járdákat és utakat szeretnének, de a fogászati rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítására beadott pályázatukat is háromszor utasították el.
Aller szerint a Versenyképes Járások Program egyeztetéseire meg sem hívták. „Egy polgármester megkérdezte, a legnagyobb falu miért nincs itt?! Az volt a válasz, hogy Kónnyal nem foglalkoznak” – emlékezett vissza.
A kónyi polgármester úgy érzi, a Fidesz kétharmados győzelmeivel a választókerületi elnök egyre magabiztosabb lett, és megjelent az a felfogás, hogy amelyik település nem hódol be, az ne számítson forrásra.
„Kötcsén is elhangzott, semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve – ugyanez megy kicsiben is” – mondta. Szerinte a helyzet odáig fajult, hogy kijelentheti: „a kónyi önkormányzatnak nincs országgyűlési képviselője”. Az elhidegülést egy 2010-es hangfelvétel-botrányra vezeti vissza, amikor feljelentést tett egy felvétel miatt, amelyen helyi jelöltek arról beszélgettek, hogyan lehetne megakadályozni az újraválasztását fideszes politikusok segítségével, a felvételen pedig Gyopáros és Áder János neve is elhangzott. Bár a Fidesz elhatárolódott, Aller szerint lejárató kampány indult ellene, és évekbe telt, mire a bíróság neki adott igazat.
Gyopáros Alpár a kritikákra azzal is reagált, hogy 2022-ben a választókerületben rekordmagas, 71,22 százalékos támogatottsággal választották meg,
és ez a bizalom arra ösztönzi, hogy minden erővel szolgálja a térségben élőket, függetlenül a polgármesterek pártszínétől. „Nem polgármestereket képviselek, hanem a településeken élő embereket” – írta, és ígéretet tett, hogy rendületlenül dolgozik tovább a kónyiakért és a babótiakért is.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lenullázta magát a közpénzmilliárdokból épült karcagi Sámándob, már a rezsire sem futja
Tavaly még Rúzsa Magdi koncertjére tódult a nép, idén azonban kong az ürességtől a méregdrága épület. A legnagyobb bevételt egy esküvő hozta, a jegyeladásból egyetlen fillér sem jött be.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Az épület már a nyitóévet is veszteséggel zárta: 2024-ben a bevétel 66,2 millió volt, a kiadás viszont elérte a 77,5 millió forintot. Ebben az évben nagy sikert hozott a Munkácsy-kiállítás, amelyre 9160 jegyet váltottak, de az azt követő, Kazahsztán nomádjai című tárlatra már csak 139-en voltak kíváncsiak.
Nem hozta meg a várt sikert a Magyarok Világszépe Szépségverseny sem, hiába próbálta meg Fásy Ádám a sámántematikát belecsempészni a rendezvénybe.
A széthúzott macaronra hasonlító épület a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már a megépítése körül is botrányok voltak. Az alkotók akkor elhatárolódtak tőle, és nem vállaltak felelősséget „annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért”. A világkiállítás után a milánói bíróság le is foglalta az épületet, mert a magyar állam nem fizette ki az olasz kivitelezőket. Két terv volt a hazahozatalára: vagy karcagi sztyeppemúzeum, vagy szombathelyi egészségközpont lett volna belőle.
Végül
az állam újabb és újabb pénzeket tolt a projektbe. 2019-ben például újabb milliárd ment a Sámándobba,
amely a Telex cikke szerint ezzel hivatalosan is megerősítette, hogy sámáni szellemben képes kapcsolatban lépni a közpénzt eltüntető transzcendenciákkal. Az átadáskor Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az épület „a helyiek szellemi központjaként szolgál majd”. A miniszter azt is elmagyarázta, miért éppen Karcagra került a létesítmény: „a kunok, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Szerinte ez jó alkalom lenne arra, hogy a felek találkozzanak, megvitassák nézeteiket, és a nyilvánosság előtt beszéljenek arról, merre és hogyan kormányoznák az országot.
„Tisztában vagyok vele, hogy miniszterelnök-jelöltek között nagyon rég nem volt vita, de azt is tudom, hogy ez nincs rendben így. Ahogy azt is tudom, hogy ennyire kiélezett is régen volt a helyzet” – fogalmazott Pintér Bence a közösségi oldalán.
A meghívóban azt is jelezte, hogy a vita szabályait és levezetőjét a résztvevők közösen határozhatják meg. Emellett javaslatokat is tett a lehetséges témákra.
Elsőként a helyi önkormányzatiság kérdését ajánlotta:
„Az elmúlt időszak helyi választásai és egyeztetései megmutatták, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti viszony semmiképpen sem maradhat úgy, ahogy az elmúlt 15 évben azt kialakították.
A Tisza Párt önkormányzatokhoz való hozzáállásáról, konkrét terveiről pedig igencsak keveset tudunk. Éppen ezért elsőként javaslom a helyi önkormányzatiság kérdéskörét megvitatni.”
Másodikként a magyar külpolitika és külgazdaság jövője szerepel a javasolt vitatémák között.
Pintér a hivatalos meghívót már elküldte, és november 10-ig várja a válaszokat, illetve az esetleges további témákat. Magyar Péter már jelezte, hogy elfogadja a felkérést.
„Elfogadom Pintér Bence győri polgármester meghívását az Orbán Viktorral november 15-én folytatandó élő vitára a magyarokat valóban érdeklő problémákról. A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát. Miniszterelnök Úr?” – reagált Magyar.
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
