SZEMPONT
A Rovatból

Megpróbáltunk Covid-oltást szerezni Budapesten, tragikomédia lett belőle

A regisztráció nem működött. Ezután egyik kórházból a másikba küldtek minket az oltás miatt, sehol nem jártunk sikerrel. Még a Népegészségügyi Központ portása is feltelefonált kedvünkért az illetékesnek, hiába.


A legutóbbi, december 4-10. közötti adatok alapján a influenzaszerű tünetekkel és légúti fertőzéssel orvoshoz forduló közel 300 ezer ember 41 százalékáról derült ki, hogy elkapta a koronavírust, míg az influenzát csupán valamivel töb mint a betegek 3 százalékánál mutatták ki. Ennél is jobban érzékelteti a helyzetet, hogy olvasóink beszámoltak olyan céges karácsonyi buliról, ahol a résztvevő 20-25 dolgozó közel fele néhány nap múlva a koronavírus-fertőzés tipikus tüneteit vagy rögtön pozitív Covid-tesztet produkált.

Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy egy újabb járványhullám érte el Magyarországot. Mivel a most terjedő Eris-variáns ellen még mindig a legjobb védekezés az oltás, ezért szerda reggel elhatároztuk, hogy szerzünk egyet a kormány által vásárolt, az új mutációk ellen is frissített 70 ezer Moderna-vakcinából.

Első lépésben megpróbáltunk időpontot foglalni valamelyik budapesti oltópontra az EESZT-n (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) keresztül. Legnagyobb meglepetésünkre azonban hiába adtuk meg a honlapon a TAJ-számot és a születési évszámot, a rendszer kizárólag a 3. és a 4. ismétlőoltás lehetőségét kínálta fel, az új Modernát nem, de

még az ismétlőoltásokhoz sem adott ki egyetlen időpontot sem. Többször, és több kollégánk is próbálkozott, egyikük még a nagymamáját is megkérte erre, hiába.

Senki sem járt sikerrel. Ekkor döntöttünk úgy, hogy inkább személyesen keressük fel az egyik nemrég újranyitott budapesti oltópontot.

Először a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében próbálkoztunk. Az egyik bejáratnál tanácstalanul néztek ránk, amikor az oltópont felől érdeklődtünk, majd azt javasolták, hogy inkább egy másik kapunál próbálkozzunk. Útközben egy szembejövő orvosnál is rákérdeztünk, tudja-e, hol adják be a koronavírus elleni oltásokat, de ő sem tudott segíteni. Végül a másik említett bejáratnál kiderült, hogy valójában nem is itt, hanem jó 500-600 méterrel arrébb, a Szent László Kórházban van az oltópont, amit keresünk.

Kisebb séta után a Szent László Kórházban már jó helyen kötöttünk ki, viszont a lehető legrosszabb időpontban. Mint kiderült, ezen az oltóponton csak keddenként adják be a vakcinát, de mivel a következő kedden karácsony lesz, legközelebb január 2-án lesz itt oltási nap. Azt javasolták, hogy ha mindenáron oltakozni akarunk a nap folyamán, sétáljunk át az innen pár száz méterre található Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetbe, hátha ott nagyobb sikerrel járunk. Ez szintén a három újranyitott fővárosi oltópont egyike, jöhetett az újabb baktatás.

Bő fél óra alatt immár a harmadik kórházba érkeztünk, ahol szintén nagyon készségesen próbáltak segíteni – mindhiába.

A Heim Pálban ugyanis a péntek az oltási nap, vagyis két nappal korábban jöttünk, mint a vakcina és a oltócsapat. Kiderült, hogy most már utcáról besétálva egyébként sincs sok esélyünk vakcinához jutni, mert csak annyit bontanak ki, ahányan előzetesen regisztráltak azon az EESZT-n keresztül, amivel mi néhány órával korábban hiába próbálkoztunk. Azt is elárulták, hogy két héttel ezelőtt senki nem jött koronavírus elleni védőoltás ügyében a megjelölt napon, a legutóbbi alkalommal azonban nagyjából már negyvenen tolongtak itt, akik kivétel nélkül az online felületen regisztráltak.

A kórházi információnál azt tanácsolták, hogy ha mindenképpen kell az oltás, akkor valahogyan oldjuk meg a regisztrációt az EESZT-n keresztül, vagy teljesen feleslegesen jövünk vissza pénteken, nem fogják beadni, mert nem lesz elég bontott oltóanyag.

Kész mázli, hogy a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetet és az egész rendsszert felügyelő Nemzeti Népegészségügyi Központot egyetlen zebra választja el egymástól, így útban a parkoló felé ide is beugrottunk, hátha tudnak segíteni az EESZT-vel kapcsolatos elakadásunkban, vagy abban, hogy hol juthatunk záros határidőn belül oltáshoz.

Egyik ügyben sem jártunk sikerrel. A szintén roppant segítőkész portás még egy illetékesnek is feltelefonált ügyünkben, akitől

azt a tanácsot kaptuk, hogy ha mindenképpen kell az oltás, akkor fáradjunk át a Szent László Kórházba. Ez az az intézmény, ahol kettővel ezelőtt próbálkoztunk. Az ördögi kör bezárult.

Ezek után utolsó reményünk a három újranyitott oltópontból a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház maradt.

Húsz percnyi autózás után az információnál kiderült, hogy náluk már legalább a napot eltaláltuk, ugyanis itt szerdánként van az oltónap, de

néhány perccel lecsúsztunk a vakcináról, amit 9 és 11 óra között adtak be. A jövő héten felesleges odamenni, mert majd csak januárban lesz erre legközelebb lehetőség, de egyébként is regisztrálni kellene az EESZT-n.

Amikor itt is elpanaszoltuk, hogy hiába próbálkoztunk online időpontfoglalással, azt mondták, hogy valószínűleg a rendszerrel lehet valami gond, mert nekik se működik a honlap. A lelkünkre kötötték, hogy mindenképpen fotózzuk le a hozzánk hasonlóan oltakozni vágyók számára rendszeresített és gondosan bebugyizott A4-es lapot, amin minden fontos információ szerepel a oltáshoz szükséges regisztrációhoz:

Mindezek alapján nincs könnyű helyzetben, aki a napokban akarja felvenni a Covid elleni védőoltást. A fix napok közül ugyanis több elmarad az ünnepek miatt, és csak januárban folytatódnak az oltások. Aki azonban az egyre gyarapodó esetszámok láttán úgy dönt, hogy nem akar várni két hetet, a fővárosban a Semmelweis Egyetem több oltópontján is megpróbálkozhat december 18-tól kezdődően.

Ehhez mindössze a személyi azonosító okmányokra, a lakcím- és TAJ kártyákra, valamint a Klinikai Központ honlapjáról letölthető nyomtatványok kitöltött és aláírt változatára van szükség, derül ki az egyetem honlapjáról.

Vagyis itt valamiért úgy tűnik, hogy nem kötelező a mindenhol máshol kőbe vésettnek látszó EESZT-regisztráció.

A többi oltóponttal kapcsolatban pedig ezt érdemes fejben tartani:

- a Szent László Kórházban keddenként 9-16 óra között adják be a koronavírus elleni védőoltást, de legközelebb majd csak januárban, a honlap szerint előzetes regisztráció nem szükséges;

– a Szent Imre Kórházban szerdánként oltanak, de idén már itt sem lehet vakcinához jutni, a honlapjuk ugyan nem írja, de személyesen azt mondták nekünk, hogy délelőtt 9 és 11 óra között adják be az oltásokat;

- a Heim Pál Gyerekkórházban és a Honvédkórházban péntekenként oltanak, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán minden hónap első pénteken adják be a Covid-elleni oltásokat, míg a Szent Rókus Kórházban egyelőre szünetel az oltópont.

Az EESZT (nem) működésével kapcsolatban írásban kerestük az NNK-t és a Belügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenésééig egyik helyről sem kaptunk választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: