HÍREK

Megöltek egy ellenzéki bloggert, mert bírálta a csecsenek vezetőjét Svédországban

A közösségi médiában már aznap elterjedt, hogy a 36 éves Abdurahmanovot megölték. A Csecsenföldet 2007 óta irányító Ramzan Kadirovot gyakran vádolják azzal, hogy emberrablások, kínzások és gyilkosságok fűződnek a nevéhez.

Link másolása

Megölték Svédországban Tumszo Abdurahmanov csecsen YouTube-bloggert, Ramzan Kadirov csecsen elnök kritikusát, aki 2015-ben hagyta el Oroszországot, és Svédországban kapott menedékjogot - jelentette hétfőn a Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió (RFE/RL) hírportálja.

Az RFE/RL orosz irodája Abdurahmanov kollégáitól szerzett tudomást arról, hogy a bloggert december 1-jén éjjel agyonlőtték.

A svéd hatóságok nem adtak ki közleményt a gyilkosságról.

Az 1ADAT elnevezésű csecsen ellenzéki Telegram-csatorna hétfőn szintén megerősítette, hogy az aktivistát megölték, a fivére, Muhammad Abdurahmanov pedig védelmet kapott a svéd biztonsági erőktől.

A közösségi médián már december 1-jén elterjedt, hogy a 36 éves bloggert megölték, de eddig nem lehetett megerősíteni a hírt.

A svéd illetékesek december 2-án arról tájékoztatták az RFE/RL-t, hogy nem tudnak Abdurahmanov hollétéről.

A bloggert 2020 februárjában már megpróbálták megölni. A svéd hatóságok akkor két, Csecsenföldről érkezett orosz férfit tartóztattak le a merényletkísérletben való részvételük miatt, és 2021 januárjában hosszú börtönbüntetést kaptak. Az egyik elítélt, Ruszlan Mamajev vallomásában elismerte, hogy a csecsen hatóságok megbízásából cselekedett, és gyilkosságért 50 ezer eurót ígértek neki.

A Csecsenföldet 2007 óta irányító Kadirovot gyakran vádolják azzal orosz és nemzetközi emberi jogvédő csoportok, hogy semmibe veszi az emberi jogokat, emberrablások, kínzások és gyilkosságok fűződnek a nevéhez.

Abdurahmanov november 30-án posztolt utoljára Telegram-csatornáján, és miközben rendszerint bejelentette, ha posztjait egy ideig szüneteltette, erre ezúttal nem került sor. Utolsó YouTube-videóját hetekkel ezelőtt töltötte fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat
A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ukrajna felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával
Továbbra is aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor a „senki földjének“ nevezte hazájukat.

Link másolása

Ukrajna kedden tiltakozott Magyarország nagyköveténél Orbán Viktor magyar miniszterelnök „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával – írja a Reuters.

Korábban a Mathias Corvinus Egyetem egy sajtóbeszélgetésén Orbán Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és az Oroszország elleni háború miatt Afganisztánhoz hasonlította.

Ukrajna a határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt Íjgyártó István nagykövetnek – közölte az ukrán külügyminisztérium.

„Az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatnak”

– fejezték ki aggályukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Novák Katalin szerint Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”
A köztársasági elnök arról is beszélt, Magyarország dolgozik azon, hogy minél inkább függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.

Link másolása

Novák Katalin kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására. Ennek kapcsán adott interjút a Corriere della Sera olasz napilapnak.

Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

„Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését” – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él.

Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”.

Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között.

Ugyanakkor szerinte az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie, de Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja.

Az ország pedig dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen.

Hangsúlyozta, az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

„Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem” – jelentette ki.

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követelik a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár.

Elmondta,

Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese.

Kérdezték arról, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival. Novák Katalin azt mondta, „számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt, igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, Novák Katalin azt mondta,

Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül. A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény.

A köztársasági elnök elmondta azt is, ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. „A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség!” - fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orbán Viktor 14 millió forintot spórolt össze tavaly a feleségével együtt
Ez a miniszterelnök most leadott vagyonnyilatkozatából derült ki.

Link másolása

Orbán Viktornak évek óta nem volt megtakarítása az éves vagyonnyilatkozatai szerint, tavaly azonban félre tudott tenni, nem is kis összeget:

a friss vagyonnyilatkozata szerint 14 millió forint megtakarítása van a feleségével, Lévai Anikóval közös számláján.

A miniszterelnök továbbra is felerészben tulajdonosa a nejével közös 12. kerületi lakásuknak, ezen kívül egy felcsúti ház van a tulajdonában. Nagy értékű ingósága, autója és céges érdekeltsége sincs. Mivel a tavaly leadott vagyonnyilatkozata szerint az előző évben visszafizették Lévai Anikóval a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelükből maradt 882 ezer forintos összeget, így tartozást sem vallott be a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: