HÍREK
A Rovatból

Megnyitottak a szavazókörök – Íme a legfontosabb tudnivalók

A vészhelyzet idején lejárt személyivel is lehet szavazni, a választási iroda hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételi adatokról.


Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 243 szavazókörében az országgyűlési képviselő-választáson és az úgynevezett gyermekvédelmi kérdésekről rendezett népszavazáson. Este hét óráig mintegy 7,7 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.

Szavazni csak személyesen lehet.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.

Fontos tudnivaló, hogy a vasárnapi választáson elfogadják a veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat is.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből több mint 231 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.

A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban – akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson – nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra.

Azok a jelöltek indulhattak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 663 egyéni jelölt indul, közülük 34 független. A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást.)

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.

Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot és a kék szegélyű népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás szavazólapjának az átvételét és az országgyűlési választásét. A választópolgár dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha a választópolgár csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírása után megkapja a másik szavazólapot is.

Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólapok és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti – a népszavazási szavazólapon az "igen" vagy a "nem" feletti – körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a "bekarikázás", "besatírozás", "kipipálás", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.

Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.

A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.

Az április 3-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.

Listát állított az országgyűlési választásra (a roma kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, a roma kivételével minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én.

Vasárnap tartják a kormány által kezdeményezett úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást is. Az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást. A négy kérdés úgy szól: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”, „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”.

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított három évig kötelező.

A szavazás megkezdése előtt az összes szavazókörben valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák – köztük a mozgóurna – üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a műanyag urna fedelét az alsó részre illeszti és két oldalon plombával lezárja, a papírurnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez. A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – a szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnákat a szavazás folyamán végig látja a bizottság, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak a mozgóurnákban. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban – a szavazás 6 órai megkezdéséig – a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter külön kérésre végül posztolt egy ellenérvet is az EP-képviselőségével kapcsolatban
Szerinte egy „nyomos ellenérv” van. Hétfő estig lehet szavazni, hogy beüljön-e az Európai Parlamentbe a TISZA Párt alelnöke.


Korábban foglalkoztunk Magyar Péter Facebookon meghirdetett szavazásáról, ami hétfő reggeltől este nyolcig tart a párt honlapján, és arról szól, felvegye-e a politikus az EP képviselő mandátumot.

A tét nagy, hiszen jelenleg Magyar Péter viszi hátán a pártot, és mindenki a pártépítést várja a Tisza Párttól, amit jelenleg egy személyben Magyar Péter testesít meg a nyilvánosság előtt.

Továbbá Magyar korábban azt ígérte, hogy a mandátumot nem veszi fel, itthon építi a pártot.

Korábbi cikkünkben, az idézett hozzászólások között hangsúlyosan jelent meg, hogy a kommentelők egy része azt nehezményezi Magyarnak, hogy az általa a szavazást segítő érvek között csupa olyat írt, mely a mandátum felvétele mellett szól. A Tisza-párti politikus így egy „ellenérvet” is toldott a korábbi, egyoldalú érvelés mellé:

„Sokan kérdezik, hogy mik az ellenérvek.

Szerintem egy nyomos ellenérv van, hogy sokan nem szeretnétek, hogy kimenjek, mert láttatok rossz példákat.

Talán már az eddigi tevékenységünkkel is bebizonyítottuk, hogy mindent másképp csinálunk, mint sokan mások. Ha kell, napi 24 órát dolgozunk, ha kell esőben, ha kell napsütésben, ha kell a legkisebb faluban, ha kell Brüsszelben, ha kell, egy platós autóról, ha lehet, a köztévében. Én maradok, aki voltam és elfogadom a többség döntését. A képviselőség nem a pénzről és nem is a munka elkerüléséről szól. Pont ellenkezőleg.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Így áll most Magyar Péter szavazása arról, hogy kimenjen-e Brüsszelbe EP-képviselőnek
Fél 12-ig már több mint 50 ezren mondták el a véleményüket. Szavazni este 8-ig lehet, Magyar azt ígérte, hogy elfogadja majd a többség döntését.


Hétfő délelőtt fél 12-ig már több, mint ötvenezren szavaztak a TISZA Párt honlapján arról, hogy Magyar Péter felvegye-e az Európai Parlamenti mandátumát - írta a politikus a szavazást bejelentő bejegyzése alatt egy kommentben.

A párt alelnöke hétfőn reggel indított szavazást a kérdésről. A reggeli bejegyzésében hosszasan sorolta az érveket az EP-képviselősége mellett. Ezután

a hozzászólások között komoly vita alakult a kérdésről, és többen hiányolták az ellenérveket.

Később Magyar ezt egy kommentben pótolta, szerinte mindössze egy ellenérv van: hogy sok rossz példát láthattunk az elmúlt években.

„Talán már az eddigi tevékenységünkkel is bebizonyítottuk, hogy mindent másképp csinálunk, mint sokan mások” - írta Magyar, aki szerint a képviselőség nem a pénzről és nem is a munka elkerüléséről szól - pont ellenkezőleg.

Azóta a TISZA párt honlapján már az is láthatóvá vált, hogy áll a szavazás. Ezek szerint

a válaszadók 75.57 százaléka küldené őt ki Brüsszelbe, 24.43 százalékuk szerint pedig nem kéne felvennie az EP-képviselői mandátumát.

Szavazni eset 8 óráig lehet, és ahogy Magyar ígérte: elfogadja majd a többség döntését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
60 milliós búcsúpénzt kap a rekorder fideszes Európai Parlamenti képviselő, de Cseh Katalinnak is jár 25 millió
Minden hivatalban töltött év után egy havi tiszteletdíj jár nekik, amit átmeneti ellátás címen kapnak meg. 63 éves kortól pedig európai nyugdíjat is kapnak.


Az Európai Parlament elég bőkezűen bánik a távozó képviselőivel: minden hivatalban töltött év után egy havi tiszteletdíj jár nekik, amit átmeneti ellátás címen kapnak meg. Minimum hat hónapnyi illetmény viszont minden képviselőnek jár, tehát azoknak is, akik csak egy ciklust, azaz öt évet húztak le Brüsszelben.

Jelenleg 10 377 euró a képviselői fizetés, így egy öt évet szolgáló képviselő 62 262 euróval (majdnem 25 millió forinttal) gazdagodik.

Hét magyar képviselő is van, akik most búcsúznak az EP-től, írja a 24.hu: Hidvéghi Balázs (Fidesz), Trócsányi László, volt igazságügyi miniszter (Fidesz), Tóth Edina (Fidesz), Rónai Sándor (DK), Ara-Kovács Attila (DK), Cseh Katalin (Momentum), Donáth Anna (Momentum) és Gyöngyösi Márton (Jobbik).

Járóka Lívia, aki fideszes és már húsz éve EP-képviselő, de 2014-ben kimaradt az EP-ből, akkor tíz havi végkielégítést kapott. 2017-ben tért vissza Pelczné Gáll Ildikó lemondása után, ezért most hét havi búcsúpénzre számíthat, ami 72 368 euró (majdnem 30 millió forint).

Három EP-képviselőnk két ciklust, azaz tíz évet dolgozott az EP-ben, nekik már 103 770 euró, azaz 41 millió forint jár: az MSZP-ből a ciklus közben kilépő Ujhelyi István, valamint a fideszes Bocskor Andrea és Deli Andor.

A fideszes Kósa Ádám, az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál, 2009-ben került be az EP-be, így neki 155 655 euró jár, hozzávetőleg 61,5 millió forint.

Az ex-EP-képviselők ráadásul 63 éves koruktól európai nyugdíjat is kapnak, minden teljes év után a havi tiszteletdíj 3,5 százalékát.

A most távozók közül Trócsányi László és Ara-Kovács Attila máris jogosultak erre koruknál fogva, nekik havi 1816 euró (720 ezer forint) jár, ami háromszorosa a magyar átlagnyugdíjnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ifjabb Mészáros Lőrinc balesetet szenvedett egy romániai raliversenyen
Két autó ütközött össze egy navigációs hiba miatt. Mészáros Lőrinc fia több sérülést is szenvedett, de nem súlyosak.


Az NSM Motorsport által szervezett Baja Satu Mare 2024 ralibajnokságot három szakasz után szombaton félbeszakították, miután két autó összeütközött.

Az egyik autóban ifjabb Mészáros Lőrinc, Mészáros Lőrinc fia, ült.

A thecheckeredflag.co.uk szerint a balesetet egy navigációs hiba okozta. A jelentések szerint az autók letértek a pályáról.

Az egyik pilótának fájt a bal lába, de eszméleténél volt, és visszautasította az orvosi segítséget, mondván, hogy Magyarországra akar menni.

Ovidiu Domide, a szervező klub elnöke megerősítette a BIHOREANUL által közölt információkat, miszerint a sérült pilóta ifjabb Mészáros Lőrinc, aki Pál Erik másodpilótával versenyzett.

A román sajtó értesülései szerint a balesetben érintett két autó pilótái és másodpilótái a szervezők és saját csapatuk segítségével elhagyták a pályát. Ifjabb Mészáros Lőrincet később a nagyváradi sürgősségi kórházba szállították. A BIHOREANUL információi szerint

„több sérülése is van, de nem súlyosak”, és „a kórházban marad”.

Korábban arról is szó esett, hogy ifjabb Mészáros Lőrincnek saját orvosi csapata van a helyszínen, ezért valószínűleg nem veszi igénybe a romániai kórházi szolgáltatásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET: