Megkezdődött az iráni válaszcsapás: Izraelben zúgnak a szirénák, ballisztikus rakéta-támadás alatt állnak
Alig kezdődött el az Egyesült Államok és Izrael közös támadása Irán ellen, ők máris válaszoltak. Ballisztikus rakétákat indítottak észak-izraeli területek ellen.
Szirénák szólalnak meg Jeruzsálemben és környékén, valamint Izrael északi és déli részén, egy iráni ballisztikus rakétatámadás közepette- írja a Times of Israel. A környéken tartózkodó izraelieket arra kérték, hogy menjenek biztonságos óvóhelyekre, és maradjanak is ott, amíg más tájékoztatást nem kapnak.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a légvédelmi rendszerek dolgoznak a rakéták elfogásán.
„Jelenleg az izraeli légierő a fenyegetések elfogására koncentrál, és szükség esetén csapásokat mér a fenyegetésekre” – közölte a hadsereg.
Az iráni Forradalmi Gárda megerősítette, hogy megkezdték „az első kiterjedt rakéta- és dróntámadási hullámot” Izrael ellen. Közleményükben azt írják, hogy a támadások „válaszul szolgálnak az ellenség Iszlám Köztársaság elleni agressziójára”.
A Magen David Adom mentőszolgálat közlése szerint egyelőre nem érkezett jelentés sérültekről. Az irániak legalább két rakétát lőttek ki, az egyik állítólag nyílt terepen csapódott be, a másikat elfogta a Vaskupola védelmi rendszere.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közben közölte, hogy újabb ballisztikus rakétaindítást észleltek Iránból.
Megszólalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki héber nyelvű videóüzenetében arról beszélt, a hadműveletet azért indították, hogy „megszüntessék az Iszlám Köztársaság jelentette egzisztenciális fenyegetést”, és „megteremtsék a feltételeket” ahhoz, hogy az irániak megváltoztassák sorsukat.
„Nem szabad megengedni, hogy ez a gyilkos terrorrezsim olyan nukleáris fegyverekkel vértezze fel magát, amelyek lehetővé tennék számára, hogy az egész emberiséget fenyegetse” – mondta Netanhaju, hozzátéve:
„közös fellépésünk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a bátor iráni nép a saját kezébe vegye a sorsát.”
Az izraeli miniszterelnök azt is elárulta, hogy az Irán ellen indított hadművelet neve: 'az oroszlán üvöltése'.
Szirénák szólalnak meg Jeruzsálemben és környékén, valamint Izrael északi és déli részén, egy iráni ballisztikus rakétatámadás közepette- írja a Times of Israel. A környéken tartózkodó izraelieket arra kérték, hogy menjenek biztonságos óvóhelyekre, és maradjanak is ott, amíg más tájékoztatást nem kapnak.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a légvédelmi rendszerek dolgoznak a rakéták elfogásán.
„Jelenleg az izraeli légierő a fenyegetések elfogására koncentrál, és szükség esetén csapásokat mér a fenyegetésekre” – közölte a hadsereg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Június 7-től jön a bértranszparencia: a magyar cégek 75 százaléka és a dolgozók fele is irtózik tőle
Az EU bértranszparencia-irányelve a nemek közti, Magyarországon 17,8%-os bérszakadékot csökkentené. A cégeknek 2027-től jelenteniük kell a béradatokat, a toborzás pedig teljesen átalakul.
Június 7-ig kell a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is átültetnie a nemzeti jogba az EU bértranszparencia-irányelvét, miközben a hazai cégek háromnegyede és a munkavállalók több mint fele sem támogatná, hogy a fizetések mindenki számára nyilvánosak legyenek. A szabályozás legfőbb célja, hogy a nők és a férfiak ugyanazért vagy azonos értékű munkáért azonos fizetést kapjanak. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az EU-ban a nemek közti bérszakadék átlagosan 12 százalék volt, Magyarországon pedig 17,8 százalék.
A Profession.hu és a PwC Magyarország kutatásából kiderült, hogy a cégek 15,5 százaléka egyáltalán nem hallott még a bértranszparencia-irányelvről, és csak minden tizedik van tisztában annak részleteivel.
„A cégek 75 százaléka azt mondta, hogy nem támogatná a bérek átláthatóságát: ennek elsődleges okaként tízből nyolc munkaadó a felmerülő feszültséget jelölte meg, 45 százalékuk a bérek megállapításának rugalmasságát félti, 38 százalékuk szerint pedig a béradatok nyilvánossága versenyhátrányt jelenthet a munkatársaik megtartásában. Meglepő, de a munkavállalók körében sem egyértelmű a támogatottság: 51 százalékuk ellenzi a bérek nyilvánosságát.
Ők elsősorban magánügyként tekintenek a fizetésekre, és az átláthatóság bevezetésével a rosszindulatú folyosói pletykáktól, romló munkahelyi légkörtől tartanak leginkább” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője.
A félelmek jelentős része azonban tévhiteken alapul, ugyanis a direktíva nem egyéni béreket kér számon, hanem objektív, átlátható bérstruktúrát. „A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket. A bérek kapcsán a munkavállalóknak ahhoz lesz joguk, hogy tájékozódjanak arról, hogy az ő bérük hol helyezkedik el a velük egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak átlagbéréhez képest, tehát egyéni béreket nem, csak összesített átlagokat fognak látni” – mondta Gönczi Gyöngyi, a PwC HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapat vezetője.
A szabályozás a toborzási folyamatot is átalakítja:
a cégek a jövőben nem kérdezhetnek rá a jelöltek aktuális vagy korábbi fizetésére, és még az állásinterjú előtt tájékoztatniuk kell őket az adott pozícióban elérhető bérsávokról. „Tapasztalataink szerint a fizetések feltüntetése átlagosan 20-25 százalékkal több jelentkezőt hozhat, de vannak olyan szektorok, ahol ez akár az 50-60 százalékot is eléri”
– emelte ki Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója.
A felmérésből az is kiderült, hogy sok vállalat a fluktuációtól és az álláskeresés fellendülésétől tart. A szakértők szerint ez a folyamat megelőzhető a megfelelő munkavállalói edukációval, a bizonytalanság ugyanis gyakran az információhiányból fakad: minden tizedik munkavállaló szerint a bérezési rendszere összetett, és nem kapott elég tájékoztatást annak értelmezéséhez. A cégeknek sietniük kell, az első, nemek közti bérkülönbségről szóló jelentést ugyanis 2027. június 7-ig kell benyújtaniuk a legalább 150 főt foglalkoztatóknak, amihez már az idei év adatait is figyelembe kell venni.
Június 7-ig kell a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is átültetnie a nemzeti jogba az EU bértranszparencia-irányelvét, miközben a hazai cégek háromnegyede és a munkavállalók több mint fele sem támogatná, hogy a fizetések mindenki számára nyilvánosak legyenek. A szabályozás legfőbb célja, hogy a nők és a férfiak ugyanazért vagy azonos értékű munkáért azonos fizetést kapjanak. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az EU-ban a nemek közti bérszakadék átlagosan 12 százalék volt, Magyarországon pedig 17,8 százalék.
A Profession.hu és a PwC Magyarország kutatásából kiderült, hogy a cégek 15,5 százaléka egyáltalán nem hallott még a bértranszparencia-irányelvről, és csak minden tizedik van tisztában annak részleteivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robbanások Teheránban: Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt
Izrael szerint ez még csak megelőző akció, amelynek célja az államukat fenyegető veszélyek elhárítása. Az Egyesült Államok is részt vesz a műveletben, egy amerikai tisztviselő szerint „nem kis csapásokkal”. Izraelben közben különleges veszélyhelyzetet hirdettek, miközben országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
Több robbanás történt Teheránban szombat reggel, miután Izrael bejelentette, hogy megelőző akciót indított Irán ellen.
Az izraeli kormány ezzel párhuzamosan országos különleges veszélyhelyzetet hirdetett, miközben országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A CNN meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a műveletben, de a Pentagon ezt egyelőre nem kommentálta. Az egyik tisztviselő szerint az amerikai csapások jelenleg katonai célpontokra összpontosulnak, a másik pedig azt mondta, a művelet célja az iráni katonai fenyegetés kezelése és az amerikai erők védelme. Az egyik forrás „nem kis csapásokról” beszélt.
A légicsapások Teherán több pontját érték, a város felett füstoszlopok emelkedtek a magasba.
Az első jelentések a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei hivatalának környékéről érkező detonációkról szóltak.
Az iráni hatóságok a támadást követően ideiglenesen lezárták az ország légterét.
Israel Katz izraeli védelmi miniszter szerint a művelet „megelőző csapás” volt, amelynek célja, hogy „elhárítsa az Izrael államát fenyegető veszélyeket”.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a szirénákat proaktív módon, a lakosság felkészítése érdekében szólaltatták meg egy esetleges iráni válaszcsapásra.
– figyelmeztetett korábban Eszmail Baghaei iráni külügyi szóvivő a The Guardian tudósítása szerint.
A különleges veszélyhelyzet rendkívüli jogosítványokat ad az izraeli hadseregnek és a polgári hatóságoknak a lakosság védelmében. Ennek értelmében korlátozhatják a gyülekezéseket, felfüggeszthetik az oktatást és a nem létfontosságú munkahelyek működését. A jogalapot egy 1951-es polgári védelmi törvény biztosítja, a döntést rövid időn belül a kormánynak és a parlament illetékes bizottságának is jóvá kell hagynia.
A támadás pontos célpontjairól, a károk mértékéről és az esetleges áldozatok számáról egyelőre nincsenek hivatalos, összesített adatok.
Az izraeli katonai akcióra éppen akkor kerül sor, amikor amerikai és iráni tisztviselők egy, az iráni nukleáris programot korlátozó megállapodásról tárgyalnak – írja a BBC.
A tárgyalások a jövő héten folytatódnak, és bár Irán engedményeket tett, Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy „nem volt különösebben elragadtatva” a megbeszélések alakulásától.
Trump, aki korábban már megfenyegette Iránt, elrendelte a Közel-Keletre irányuló legnagyobb amerikai katonai felvonulást a 2003-as iraki invázió óta, de nem indokolta meg részletesen, miért van most szükség katonai lépésekre. Irán erre válaszul megfogadta, hogy egy támadásra erővel felel.
Tavaly júniusban Izrael már indított támadást Irán ellen, ami a 12 napos háborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok végül csatlakozott a konfliktushoz, és iráni nukleáris létesítményeket vett célba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég arra figyelmeztetett, hogy Irán ballisztikus rakétái veszélyt jelentenek országára, és ellenez egy olyan megállapodást, amely kizárólag Irán nukleáris programjára összpontosít.
Irán elutasítja a tárgyalást ballisztikusrakéta-programjának korlátozásáról és a térségbeli szövetségeseinek – köztük a gázai Hamásznak, a libanoni Hezbollahnak, iraki milíciáknak és a jemeni húsziknak – nyújtott támogatás beszüntetéséről. Teherán szerint ezek a követelések sértik a szuverenitását.
Több robbanás történt Teheránban szombat reggel, miután Izrael bejelentette, hogy megelőző akciót indított Irán ellen.
Az izraeli kormány ezzel párhuzamosan országos különleges veszélyhelyzetet hirdetett, miközben országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A CNN meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a műveletben, de a Pentagon ezt egyelőre nem kommentálta. Az egyik tisztviselő szerint az amerikai csapások jelenleg katonai célpontokra összpontosulnak, a másik pedig azt mondta, a művelet célja az iráni katonai fenyegetés kezelése és az amerikai erők védelme. Az egyik forrás „nem kis csapásokról” beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Méteres hó és 135 km/h-s szél: bombaciklon bénította meg az USA keleti partvidékét
Több mint 650 ezer otthon maradt áram nélkül, és rengeteg iskolában szünetelt a tanítás. Massachusetts egyes részein több mint egy méter hó esett, amire évek óta nem volt példa.
Hófúvás bénította meg az USA északkeleti részét vasárnap és a hét elején, miután a Hernando nevű téli vihar heves havazással és viharos széllel csapott le a térségre. New York Citytől Portlanden át Bostonig több városra is hóviharriasztást adtak ki – írta a The Guardian.
Több mint 10 ezer járatot töröltek, számos államban bezártak az iskolák, a vihar csúcsán pedig több mint 650 ezer otthon és vállalkozás maradt áram nélkül.
A vihar vasárnap gyorsan erősödött. Massachusetts és Rhode Island partjainál 113 km/h-s, a New York állambeli Montauk Pointnál pedig 135 km/h-s széllökéseket mértek. Hétfőre több helyen, köztük a Central Parkban és a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren is 38 centiméter fölé emelkedett a hóréteg. Voltak települések, ahol több mint hat órán át folyamatosan havazott, Massachusetts egyes részein és a New York-i Long Islanden pedig a 76 centimétert is meghaladta a hó. Rhode Islanden hétfő estére 96 centiméter gyűlt össze, a massachusettsi Fall Riverben pedig 104 centimétert mértek, ami 2016 óta az egyik legjelentősebb hóviharnak számít.
A vihart a szakértők „bombaciklonként” jellemezték.
A kifejezés a „bombagenezis” szóból ered, ami azt jelenti, hogy egy mérsékelt övi vihar rendkívül gyorsan erősödik, központi légnyomása pedig 24 órán belül legalább 24 millibárral zuhan. A Hernando esetében a nyomás kevesebb mint 12 óra alatt nagyjából 40 millibárral esett.
A robbanásszerű fejlődést az okozta, hogy a párás, enyhe atlanti levegő és a Kanadából érkező, jóval hidegebb kontinentális légtömeg találkozott. Az erős hőmérsékleti kontraszt felpörgette a vihar örvénylését, a bőséges nedvesség pedig intenzív havazást okozott. A rendszer egyes részein a kissé melegebb levegő miatt nehezebb, vizesebb hó esett, ami szintén hozzájárult a hatalmas mennyiséghez.
A legrosszabb körülmények a hét közepére enyhültek, de a gyengébb havazás, havas eső és ónos eső csütörtökön és pénteken is kitartott. A súlyos időjárásnak legalább két halálos áldozata volt.
Eközben egy szokatlanul lassan mozgó időjárási rendszer napok óta tartó özönvízszerű esőzést okoz Közép-Ausztráliában, eláztatva az Északi Terület, Dél-Ausztrália, Queensland és Új-Dél-Wales hatalmas részeit. A makacs, alacsony nyomású rendszerhez köthető tartós esők és zivatarok a hét eleje óta sújtják a térséget. A queenslandi Nappa Merrie-ben szerdán 24 óra alatt több mint 165 milliméter csapadék hullott, ami rendkívüli mennyiség egy olyan régióban, ahol egy teljes év alatt esik 100-200 milliméter. A rendszer várhatóan legalább szombatig az ország belseje felett marad, ami növeli a további heves esőzések és az újabb áradások kockázatát a már telített területeken.
Hófúvás bénította meg az USA északkeleti részét vasárnap és a hét elején, miután a Hernando nevű téli vihar heves havazással és viharos széllel csapott le a térségre. New York Citytől Portlanden át Bostonig több városra is hóviharriasztást adtak ki – írta a The Guardian.
Több mint 10 ezer járatot töröltek, számos államban bezártak az iskolák, a vihar csúcsán pedig több mint 650 ezer otthon és vállalkozás maradt áram nélkül.
A vihar vasárnap gyorsan erősödött. Massachusetts és Rhode Island partjainál 113 km/h-s, a New York állambeli Montauk Pointnál pedig 135 km/h-s széllökéseket mértek. Hétfőre több helyen, köztük a Central Parkban és a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren is 38 centiméter fölé emelkedett a hóréteg. Voltak települések, ahol több mint hat órán át folyamatosan havazott, Massachusetts egyes részein és a New York-i Long Islanden pedig a 76 centimétert is meghaladta a hó. Rhode Islanden hétfő estére 96 centiméter gyűlt össze, a massachusettsi Fall Riverben pedig 104 centimétert mértek, ami 2016 óta az egyik legjelentősebb hóviharnak számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztó januári mérleg: minden születésre több mint két haláleset jutott
A Központi Statisztikai Hivatal szerint januárban 2,8 százalékkal csökkent a születésszám 2025-höz képest. A 7,4 százalékkal kevesebb halálozás ellenére is 5845 fővel lettünk kevesebben.
Januárban több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek: 6216 újszülöttre 12 061 haláleset jutott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss, előzetes adataiból, amelyeket az MTI tett közzé. A népesség természetes fogyása így 5845 fő volt a hónapban, ami javulást jelent a 2025 januári 6627 fős csökkenéshez képest.
Az év első hónapjában 2,8 százalékkal, vagyis 180-nal kevesebb gyermek jött a világra, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma 7,4 százalékkal, 962 fővel csökkent. A teljes termékenységi arányszám, amely azt becsüli, hogy egy nő élete során hány gyermeknek adna életet, 1,34-re mérséklődött a tavaly januári 1,35-ről.
A csecsemőhalálozási arány ugyanakkor kedvezőtlenül alakult: ezer élveszületésre 4,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 2,5 ezrelékpontos emelkedés az előző év azonos időszakához képest.
Ezzel szemben a házasságkötések száma jelentősen, 31 százalékkal nőtt: januárban 2100 pár kelt egybe, 497-tel több, mint egy évvel korábban.
Ha az elmúlt tizenkét hónapot (2025. február és 2026. január között) vizsgáljuk, 71 820 gyermek született, ami 7 százalékos csökkenést jelent a megelőző időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban 123 238-an haltak meg, 4 százalékkal kevesebben. A házasságkötések száma ezalatt 1,3 százalékkal, 47 097-re emelkedett.
Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Tavaly történelmi mélypontra süllyedt a születések száma, és a januári adatok is ebbe a tartósan negatív tendenciába illeszkednek. Európai összehasonlításban az unió teljes termékenységi rátája 2023-ban 1,38 volt, míg a népesség fenntartásához szükséges szint 2,1 körül mozog. A magyarországi lakosság száma 2025 elején 9,54 millió fő körül alakult, és az előrejelzések szerint a csökkenés a következő évtizedekben is folytatódik.
Januárban több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek: 6216 újszülöttre 12 061 haláleset jutott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss, előzetes adataiból, amelyeket az MTI tett közzé. A népesség természetes fogyása így 5845 fő volt a hónapban, ami javulást jelent a 2025 januári 6627 fős csökkenéshez képest.
Az év első hónapjában 2,8 százalékkal, vagyis 180-nal kevesebb gyermek jött a világra, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma 7,4 százalékkal, 962 fővel csökkent. A teljes termékenységi arányszám, amely azt becsüli, hogy egy nő élete során hány gyermeknek adna életet, 1,34-re mérséklődött a tavaly januári 1,35-ről.
A csecsemőhalálozási arány ugyanakkor kedvezőtlenül alakult: ezer élveszületésre 4,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 2,5 ezrelékpontos emelkedés az előző év azonos időszakához képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
