Megkapják kártérítésüket a 2006-os zavargások utolsó áldozatai is
A kormány 2018-ban 120 embernek már kifizette a kártérítést, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat pedig kezdeményezte, hogy a maradék 53 ember is megkaphassa azt.
Egy kormányhatározat alapján 15 év után kártérítést kap a 2006-os Kossuth téri tömegoszlatás áldozatainak utolsó olyan csoportja, amely még nem részesült kárpótlásban - jelentette be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gaudi-Nagy Tamás felidézte, korábban a bíróság 173 ember esetében már megállapította, hogy jogsérelmet szenvedett, mert a rendőrség 2006. október 23-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téri tüntetést.
A kormány 2018-ban, megállapodás alapján, kifizette azon 120 ember fejenként 862 eurós kártérítését, akit sikerült felkutatni, ezt pedig jóváhagyta a Emberi Jogok Európai Bírósága. "Ugyanakkor az NJSZ kezdeményezte a maradék 53 ember kártérítését is, de az ő igényüket eljárási okokból nem sikerült érvényesíteni a strasbourgi bíróságon"
- tette hozzá az ügyvezető.
Az ügyvezető szerint az 53 jogsértettel szemben a „Soros és balliberális befolyásolás alatt álló strasbourgi bíróság” kettős mércét alkalmazott, amikor eljárási okokra hivatkozva elutasította kártérítési igényüket.
A kormányzati kártérítés kifizetése viszont azt mutatja: sikerült meggyőzni a kabinetet, hogy az áldozatok nem válhatnak a "strasbourgi önkény" áldozatává - fogalmazott.
Az 53 emberből 13-at sikerült megtalálni. Ők kaphatják meg a mostani határozat alapján a 862 eurós kártérítést, illetve arra kérik a többieket, hogy jelentkezzenek az [email protected], illetve a [email protected] e-mail címen - mondta.
Gaudi-Nagy Tamás azt hangoztatta, hogy a "balliberális oldalon" eluralkodott a 2006-os tömeges jogsértések tagadása.
Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje nem átallotta azt hazudni, hogy a 2006-os események során sokkal több rendőr sérült meg, mint tüntető
- mondta, majd hozzátette: a civilek közül legalább 200, a rendőrök közül 47 sérült meg súlyosan.
„Szintén közkeletű hazugság Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő, DK-elnök részéről, hogy több rendőr ellen indult eljárás, mint civillel szemben” - mondta Gaudi-Nagy Tamás.
Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke is arra kérte a sértetteket, hogy jelezzék kártérítési igényüket.
Egy kormányhatározat alapján 15 év után kártérítést kap a 2006-os Kossuth téri tömegoszlatás áldozatainak utolsó olyan csoportja, amely még nem részesült kárpótlásban - jelentette be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gaudi-Nagy Tamás felidézte, korábban a bíróság 173 ember esetében már megállapította, hogy jogsérelmet szenvedett, mert a rendőrség 2006. október 23-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téri tüntetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lengyel Tamás a TEDx-ről: Nem említhettem meg Vidnyánszky Attilát, de még Orbán Viktor nevét sem
A színész szerint az előadása előtt pár órával kapott egy ultimátumot a szervezőktől. Végül felengedték a színpadra, de csak bizonyos kompromisszumok árán.
Lengyel Tamás, a Loupe Színházi Társulás alapítója a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy cenzúrázni akarták a csütörtöki TEDx Liberty Bridge Women rendezvényen tartott előadását. A színész azt állítja, többek közt Orbán Viktor és Vidnyánszky Attila nevét sem mondhatta ki a Katona József Színház színpadán.
„Tegnap a TEDx Liberty Bridge Women színpadán nem mondhattam ki, hogy »Gyurcsány színésze«, »brüsszelita színház«, nem említhettem meg Vidnyánszky Attilát, de még Orbán Viktor nevét sem”
– kezdi bejegyzését.
Azt írja, a szervezők arra hivatkoztak, hogy a TEDx irányelvei tiltják a politikai uszító üzeneteket és a pártpolitikai agitációt. Azt is mondták neki, hogy ezekkel nemcsak az irányelveket sértené meg, hanem a szponzorokat is.
Lengyel felidézi, hogy már szeptemberben felkérték egy előadásra a Loupe társadalomformáló szerepéről, és előre jelezte, hogy a független színházi szcénáról nem lehet a jelenlegi struktúra érintése nélkül beszélni, ezért a beszéde éles és rendszerkritikus lesz. Elmondása szerint egy kisebb vita után abban maradtak, hogy a véleményszabadságnál nincs fontosabb.
„Ehhez képest a fellépés előtt 12 órával érkezett egy aláírás nélküli levél a szervezőcsapattól. Azt írták: a TED irányelveit megsértem, és két lehetőség van, vagy nem mondom el a beszédet, vagy ha mégis elmondom, akkor utána a TED kurátorai nyilvánosan elhatárolódnak tőlem. Én az utóbbit választottam. Ezután, a fellépés előtt mindössze 4 órával érkezett egy újabb, szintén aláírás nélküli levél. Lemondták a beszédemet, ha nem változtatok rajta, és nem kerül ki belőle minden kritikus, politikai utalás.”
A színész ennek ellenére elment a helyszínre, mert úgy érezte, ez a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, és szerette volna, ha a döntéshozók a szemébe mondják, hogy nem merik vállalni a beszédét.
„A hátam közepére kívántam az egészet, de azt gondoltam: nincs más választásom. Ha egy kevésbé megfélemlített országban szeretnék élni, ha azt szeretném, hogy a gyerekeimnek lehetőségük legyen egy boldog életre, akkor meg kell tudnom értetni, hogy amit mondok, az sem nem uszítás, sem nem pártpolitikai agitáció, hanem rendszerkritika.
A témámat pedig nem lehet a rendszer érintése nélkül körbejárni. Egyszerűen béna lenne függetlenként nem beszélni arról, hogy Pintér Béla, a Jurányi, a Kerekasztal és még sorolhatnám, miért nem kapott támogatást, mi miért döntünk úgy, hogy nem is pályázunk és mi egy valódi független színház feladata” – magyarázta a színész.
Végül, mint írja, felengedték a színpadra, de azzal a kéréssel, hogy a neveket hagyja ki, mert azok szerinte aktuálpolitikai utalások. Helyette azt javasolták, mondja azt: „tudjuk, ki...”.
„És ezt érzem a legabszurdabbnak. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Miért ne lehetne megemlíteni? Főként, ha az adott szövegben a hivatkozás még pozitív is”
– véli Lengyel Tamás.
Posztjában közzétette a beszédének teljes szövegét, és arra kérte követőit, mondják el, szerintük uszító-e, pártpolitikailag korteskedő-e. A bejegyzéshez egy videót is mellékelt, amelyben ezt mondja:
„Az öncenzúra olyan, mint egy járvány. Ha valaki megijed, akkor a másik, aki addig nem is gondolta, hogy lenne oka félni, azt érezheti, hogy talán mégis jobban teszi, ha nem szól.”
Lengyel Tamás, a Loupe Színházi Társulás alapítója a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy cenzúrázni akarták a csütörtöki TEDx Liberty Bridge Women rendezvényen tartott előadását. A színész azt állítja, többek közt Orbán Viktor és Vidnyánszky Attila nevét sem mondhatta ki a Katona József Színház színpadán.
„Tegnap a TEDx Liberty Bridge Women színpadán nem mondhattam ki, hogy »Gyurcsány színésze«, »brüsszelita színház«, nem említhettem meg Vidnyánszky Attilát, de még Orbán Viktor nevét sem”
– kezdi bejegyzését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trumpék 80 embert toloncolnak ki Ukrajnába, ahol azonnal a frontra küldhetik őket
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint
a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint
a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyosan részeg forgalomirányító miatt bénult meg a vasúti közlekedés a Budapest–Vác vonalon
Először csak rosszullétről szólt a hivatalos közlemény, ami óriási felháborodást keltett. A MÁV-vezér később ismerte be a döbbenetes valóságot a felelőtlen vasutasról.
Ahogy már írtunk róla, péntek délután komoly fennakadások bénították meg a forgalmat a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon. Az utasok eleinte csak annyit tapasztaltak, hogy a vonatok nem járnak, később azonban kiderült a döbbenetes ok: a gödi forgalmi szolgálattevő súlyosan ittas állapotban látta el a munkáját.
Az esetről Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója számolt be a Facebookon.
„A rosszullétet sajnos súlyos fokú ittasság okozta”
– írta, hozzátéve, hogy a rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújával előállította a vasutast, akit azonnali hatállyal felfüggesztettek. A vezérigazgató leszögezte:
„A MÁV-nál az ilyen esetekkel szemben zéró tolerancia van érvényben: aki mások biztonságáért felel, annak minden értelemben józanul kell viselkednie.”
A közlekedés 16 órakor indulhatott újra, a menetrend helyreállása azonban egészen kora estéig elhúzódott. Az utasok eljuttatására Dunakeszi és Vác között pótlóbuszokat szerveztek, és egy ideig a 300-as és 371-es Volán-járatokon is érvényesek voltak a vasúti jegyek. A káosz több járatot is érintett, a Nyugati pályaudvarról 17:40-kor Szobra induló G70-es vonatot törölték, a Prágába tartó Metropolitan EuroCity pedig a Blikk szerint 90-95 perces késéssel közlekedett.
Az eset rávilágít a MÁV működését övező általános problémákra is. Az elmúlt időszakban visszatérő téma volt a vasúttársaság késési statisztikáinak átláthatósága, valamint az elöregedett infrastruktúra és járműpark, amelyek gyakran okoznak üzemzavarokat a hálózaton.
Ahogy már írtunk róla, péntek délután komoly fennakadások bénították meg a forgalmat a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon. Az utasok eleinte csak annyit tapasztaltak, hogy a vonatok nem járnak, később azonban kiderült a döbbenetes ok: a gödi forgalmi szolgálattevő súlyosan ittas állapotban látta el a munkáját.
Az esetről Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója számolt be a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
November 17-én, hétfőn a rendszerváltás fontos állomásához érkezünk: bejelentjük a TISZA képviselő jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben – írta Magyar Péter a Facebookon.
„Orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért.
Fogadjátok őket nyitottsággal és bizalommal! Kérem a TISZA milliós közösségét, hogy minden körzetben álljon ki a jelöltek mellett és védje meg őket a hatalom aljas támadásaitól!”
November 17-én, hétfőn a rendszerváltás fontos állomásához érkezünk: bejelentjük a TISZA képviselő jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben – írta Magyar Péter a Facebookon.
„Orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
