HÍREK
A Rovatból

Megjött a szakvélemény a debreceni akkugyár ügyében: rengeteg hiányosságot tártak fel a szakértők, csúszhat a termelés megkezdése

A hatásterület kijelölésével, a vízfelhasználással, a forgalommal és az élővilágra gyakorolt hatással kapcsolatban is problémák merültek fel. Az is lehet, hogy új környezethasználati engedélyt kell kiállítani, ami jelentősen elhúzná a projekt kezdetének időpontját.


Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.

A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.

A bírósági per egyik fő kérdése a gyár hatásterülete. Az engedélyben szereplő adatok szerint ezen a területen belül senki sem él, a civilek azonban azt állítják, hogy az érintett terület valójában sokkal nagyobb, és ők is a hatásterületen belül laknak. A bíróság tavaly elrendelte egy független szakértői vizsgálatot, amelyet a civilek finanszíroztak.

A vízfelhasználással kapcsolatban készült szakvélemény szerint az engedély nem tartalmazza a vízbázis pontos dokumentációját, és azt sem vizsgálta, hogy a gyár vízigénye milyen hatással lehet a környezetre. A szakértő szerint az engedély csupán annyit rögzít, hogy a vizet a Debreceni Vízmű biztosítja, de a kitermelés módját és következményeit nem elemezte.

A szakvélemény szerint az sem derül ki az engedélyből, hogy mi lesz a gyár napi 320 köbméternyi tisztított szennyvizének pontos sorsa, és milyen hatással lesz a térség vízháztartására az, hogy a gyár napi több ezer köbméter vizet párologtat majd el.

A dokumentum szerint ezt is figyelembe kellett volna venni a hatásterület meghatározásakor.

Az ügyben készült másik szakvélemény az élővilágra gyakorolt hatásokat vizsgálta. A szakértő megállapította, hogy a környezethasználati engedély nem tér ki a zajkibocsátás, a világítás és a talajvízváltozások élővilágra gyakorolt hatására. A szakvélemény szerint a gyár közvetett hatásai akár több kilométeres távolságban is érezhetők lehetnek.

A szakértők szerint a hatósági engedély a gyár működésével járó közúti forgalmat sem vizsgálta megfelelően. Az üzemhez kapcsolódó folyamatos kamionforgalom zaj- és környezeti terhelést jelent a környező településeknek, és hatással lehet az ingatlanok értékére is. A szakvélemény szerint az engedély pontosan rögzíti a hulladékkezelés szabályait, de a hulladékszállítás részletei hiányoznak belőle.

A bírósági eljárás következő lépése, hogy a felek véleményezik a szakvéleményeket. A civileket képviselő ügyvéd, Halász Árpád szerint az engedély olyan mértékben hiányos, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie, és új eljárásra van szükség. Ha ez megtörténik, a gyár csak egy új engedély birtokában kezdheti meg a működését.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az ügyben azt közölte, hogy a bírósági eljárás miatt nem tud nyilatkozni, álláspontját a tárgyalásokon képviseli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.


„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.

A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.

„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”

– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.

Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.

„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.

„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”

– mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.

Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rosszul kért bocsánatot a tiszásokat zaklató fideszes aktivista, az ügyvéd azonnal lecsapott a trükközésre
Az aktivista a bocsánatkérésből kihagyta, hogy jogellenesen járt el. A sértettek képviselője szerint elfogadhatatlan a magyarázkodása.


Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.

A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”

Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.

Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.

A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.

A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor egy fontos dolgot elfelejtett megemlíteni az Ukrajnát támogató tervről, amikor beszámolt az uniós vezetők egyeztetéséről
A kormányfő arról a tervről egyáltalán nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására.


„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.

A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.

„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”

- fogalmazott a kormányfő.

Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására

– szúrta ki a Telex.

Egy szeptemberi uniós javaslat szerint ugyanis

mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.

A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.

A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.

Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Jól van, akkor jövőre megtoljuk” – Lilu visszaszólt Németh Balázsnak, aki szerint idén nem volt Pride Budapesten és Pécsen sem
„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot” - fogalmazott a műsorvezető.


Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy

„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”

Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.

„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot: 2025-ben nem is volt Pride! Jól van, akkor jövőre megtoljuk, hátha eljut hozzá is”

– írta korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében a műsorvezető.

Június 28-án több tízezres tömeg vonult végig a fővárosban a 30. Budapest Pride felvonuláson, amelyről a nemzetközi sajtó is tudósított. Az eseményt a rendőrség utólag tiltott gyülekezésnek nevezte. Pécsett október 4-re hirdették meg a felvonulást, amit a rendőrség előzetesen megtiltott, és a Kúria is helybenhagyta a döntést. A tiltás ellenére a baranyai megyeszékhelyen is több ezren vettek részt a meneten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk