HÍREK
A Rovatból

Megjelentek az újabb lazító intézkedésekről szóló kormányrendeletek

Megszűnik a kijárási tilalom, nem lesz kötelező maszkot viselni közterületen, 200 főig lehet lakodalmakat tartani 5 millió beoltott elérése után - mutatjuk a részleteket.


Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy ha már 5 millió ember be lesz oltva a koronavírus ellen Magyarországon, a járvány miatt bevezetett korlátozások nagy része megszűnik. Ugyanakkor egyes enyhítések továbbra is csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkoznak.

A kormany.hu oldalon már péntek este ismertették a változásokat, az időközben megjelent friss Magyar Közlönyből pedig a részletek is kiderültek.

E szerint az 5 millió beoltott elérése után (ez várhatóan a hosszú hétvégén meglesz):

- megszűnik a kijárási tilalom

- nem lesz kötelező zárási időpont az üzleteknek, vendéglátóhelyeknek és más helyszíneknek

- nem lesz már kötelező maszkot viselni közterületen, ugyanakkor minden olyan helyen továbbra is kötelező a maszk használata, ahol védettek és nem védettek zárt térben találkozhatnak, így a tömegközlekedés során és az üzletekben történő vásárláskor is

- a bevásárlóközpontokban továbbra is be kell majd tartani a másfél méteres távolságot és kötelező lesz a maszkviselés is

- szabadon lehet sportolni a közterületeken, akár egyénileg, akár csapatban

- magán- és családi rendezvényeket legfeljebb 50 fő részvételével korlátozás nélkül meg lehet tartani, a lakodalmakon pedig maximum 200 fő részvételével lehet korlátozások nélkül mulatni

- szállodában vagy étteremben tartott magán- és családi rendezvény esetében a szálloda vagy a vendéglátóhely üzemeltetője köteles gondoskodni a résztvevők elkülönítéséről

- egyéb zárt térben tartott rendezvényeken csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni

- egyéb szabadtéri rendezvényt legfeljebb 500 fővel lehet korlátozás nélkül megtartani, 500 fő felett viszont már csak védett személyek vehetnek részt

- a zenés-táncos rendezvényeket csak védettségi igazolvánnyal lehet látogatni

- a 16-18 évesek védett személyek felügyelete nélkül is mehetnek például étterembe, moziba, ha van védettségi igazolványuk.

Az esküvőkre, temetésekre vonatkozó szabályok

- lakodalomban legfeljebb 200 fő vehet részt, más családi esemény vagy magánrendezvény esetén pedig az 50 fős létszámkorlát érvényes

- lakodalomban, családi esemény vagy magánrendezvény zenés, táncos rendezvény is lehet.

- ha vendéglátó üzletben tartják, abban az esetben a vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedéseket kell alkalmazni

- amennyiben a rendezvény céljára az egész vendéglátó üzletet kibérelik, vagy ott biztosítható a résztvevők elkülönítése a többi vendégtől, akkor a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet rajta és az elkülönített részen nem kötelező a maszkviselés sem

- ugyanez az érvényes szabályozás a szállodai rendezvényeknél is, azonban a védettségi igazolás nélküli személyek a szálláshelyet az esemény végén kötelesek elhagyni, kivéve, ha egyébként jogszerűen tartózkodnak a szálláshelyen.

- a védelmi intézkedés betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, helyszínének üzemeltetője, vagy a helyszínnel rendelkezni jogosult köteles gondoskodni

- a szállodában vagy étteremben tartott magán- és családi rendezvény esetén is az üzemeltető köteles gondoskodni a magánrendezvényen résztvevők elkülönítéséről

- a házasságkötés szertartása – mindegy, hogy egyházi, vagy polgári - , illetve a temetés nem minősül rendezvénynek, így nem esik korlátozás alá, a lakodalom kivételével

- ha a polgári házasságkötésre „külsős” helyen, azaz nem házasságkötő teremben, a polgármesteri hivatalban, vagy vallási tevékenység céljára használt helyiségben kerül sor, akkor a lakodalomra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni

- az egyházi házasságkötés és a temetés, mint a vallási közösség szertartása esetén a védelmi intézkedéseket az egyházak határozhatják meg.

A nagyobb rendezvények előírásai

- a kulturális eseményeket – a zenés táncos rendezvény kivételével -, a sportrendezvényeket, valamint a zárt térben tartott rendezvényeket, illetve a szabadban tartott nagyobb (500 főt meghaladó résztvevő által látogatott) rendezvényeket a koronavírus ellen védettek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak látogathatják

- a szabadban tartott kisebb (500 résztvevőnél kevesebb fő) rendezvény bárki által látogatható.

- mindezek alól kivételt képeznek a zenés, táncos rendezvények, amelyek életkortól és helyszíntől függetlenül kizárólag a koronavírus ellen védettek által látogathatóak.

- a zenés, táncos rendezvény helyszínén – a videoklip forgatáson, vagy más felvételen statisztaként történő közreműködés kivételével – beoltatlan személy is foglalkoztatható, de a fellépők kivételével a zenés, táncos rendezvényen végig köteles maszkot viselni

- nem minősül zenés-táncos eseménynek az a kulturális esemény, amely az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartottként az adott művészet céljára rendelt helyszínen zajlik előre megváltott ülőhelyekkel, és a néző az előadás alatt a székében köteles tartózkodni.

- ha az 500 főnél több résztvevős szabadtéri rendezvény sportfesztivál, ott versenyzőként a koronavírus ellen nem védett, de a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló is szerepelhet (sportrendezvény az olyan verseny vagy mérkőzés, amelyen versenyzőként kizárólag a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló vehet részt, sportfesztivál az olyan sportesemény, amelyen a szabadidős sportoló is)

Az egyéb rendezvényekre vonatkozó intézkedések

A sportrendezvénynek, kulturális eseménynek, családi eseménynek, magánrendezvénynek, sportfesztiválnak, zenés, táncos rendezvénynek nem minősülő úgynevezett egyéb rendezvényekre, beleértve a gyűléseket is, az alábbiak az előírások:

- ha szabadtéren tartják, az ott foglalkoztatottakon kívül 500 főnél kevesebben vannak jelen, akkor ott a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet. Amennyiben ennél több személy van jelen, – a sportfesztivál kivételével – akkor kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő 18 évnél fiatalabb személy vehet részt.

- ha zárt térben tartják, – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt rajta.

- az egyéb rendezvényen foglalkoztatott személy számára – kivéve a fellépőket – a maszkhasználat szabályait a rendezvény szervezője vagy a rendezvény helyszínének vezetője határozza meg

- ha a rendezvényen foglalkoztatott személy – ide szintén nem értve a fellépőket –, a koronavírus elleni védettséget a rendezvény szervezője felé nem igazolja, köteles a rendezvény befejezéséig maszkot viselni.

A gyűlések, tüntetések szabályai

- ha a gyűlésen 500 főnél kevesebben vannak jelen, a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet rajta

- ennél több résztvevőnél kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet a helyszínen.

- a spontán gyűlés tilos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: