HÍREK
A Rovatból

Megint nem mentek el a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére

Az ellenzéki képviselők ezúttal Völner Pál és Sztojka Attila ügyéről kérdezték volna a kormányt és a szakszolgálatokat.


A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a romániai elnökválasztásról: Lecsapott az Orbán-átok
Árulás és bukás: Orbán a neved – tette hozzá a Tisza Párt elnöke, miután elbukott a szélsőjobb jelöltje a szomszédos ország voksolásán.


Ahogy vasárnap este mi is megírtuk, a vártnál nagyobb előnnyel, viszonylag simán nyerte Nicușor Dan a romániai elnökválasztást. A centrista, Európa-párti jelölt elsősorban Székelyföldön vert nagyot a szélsőjobb jelöltjére, az Orbán Viktor által is támogatott George Simionra.

Az éppen Nagyváradra gyalogló Magyar Péter is kommentálta a választás eredményét. Mint Facebook-bejegyzésében írta:

„Lecsapott az Orbán-átok. A magyargyűlölő román elnökjelölt csúfos vereséget szenvedett.”

Hozzátette: „A magyar miniszterelnök alig egy hete szembeköpte és elárulta az erdélyi magyar testvéreinket. Orbán azt a nyíltan magyargyűlölő Simiont támogatta, aki 2019-ben magyar sírokon ugrált és összetörte az uzvölgyi temető székelykapuját.”

„Árulás és bukás: Orbán a neved”

– írta a Tisza Párt elnöke.

Megjegyezte azt is: „Együtt örülünk az erdélyi magyarsággal. Jövő szombaton érkezik Nagyváradra az egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért menet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„A dugót látni fogják a megtévesztett fideszesek is” – Hadházy Ákos üzent a Kossuth téri tüntetés után
A független honatya a Mandiner tudósítására reagált, amely szerint „alig lézengtek” tegnap a Kossuth téren. Hadházy fotóval bizonyította az ellenkezőjét.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.

A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.

Hadházy szerint bár az épületből ki van tiltva, a lépcsőre még felmehetett.

A honatya becslése szerint a tér körülbelül kétharmad része zsúfolásig telt tüntetőkkel, ami hozzávetőlegesen 30-40 ezer ember jelenlétét feltételezi. Megjegyezte, hogy ha valaki „Rákay iskolába járt”, és egy fideszes eseményről kell írnia, ugyanezt a számot 300-400 ezresre taksálná a kormányközeli médiában.

A képviselő felidézte korábbi álláspontját: egy valódi demokráciában néhány ehhez hasonló megmozdulás is elég lenne a hatalom meghátrálásához. Hadházy azonban úgy látja, mivel szerinte már nem demokráciában élünk, ennél kitartóbb küzdelemre van szükség. Hangsúlyozta, hogy igenis lehetséges meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, de ehhez több kell, mint egyetlen vasárnapi tüntetés.

A bejegyzésében kitért a közlekedés akadályozásának fontosságára is. Kiemelte, hogy nem az autósok zavarása a cél, hanem a hatalomé.

Mint írta, egy látványos tüntetést könnyen elhallgat a propaganda, de egy közlekedési dugót már azok is észrevesznek, akik szerinte félre vannak vezetve.

A politikus szerint ezért tiltotta be „törvénytelenül” a rendőrség az Erzsébet hídon tervezett demonstrációkat. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi törvények értelmében egy tüntetés teljesen jogszerűen zavarhatja a forgalmat – ha elég résztvevő van, és a tömeg rálóg az úttestre, vagy nem fér el a járdán.

Végül felhívta a figyelmet a következő megmozdulásra is: kedden a megszokottól eltérő helyszínen, a Szabadság hídnál, a Fővám téren folytatják a tüntetést, a „putyini törvények” visszavonásáért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem tagadom, sírtam, de itt a legkeményebb férfi is sír” – 80 milliós óvadékkal szabadult az egykori rendőrségi szóvivő
Suha György azt állítja, koncepciós eljárás áldozata lett. A börtönben nyelvet tanított, és azt mondja, a rabok politikai fogolyként tisztelték.


Suha György 13 hónap után térhetett haza a családjához. Az egykori rendőrségi szóvivő és diplomata 80 millió forintos óvadékkal szabadult a börtönből, ahol angolt tanított, nyelveket tanult és fordított. Mint mondta, a Venyige utcai intézetben a rabok politikai fogolyként tekintettek rá, és ennek megfelelően tisztelték is.

„Nemcsak a napokat, az órákat is számoltam. Nem tagadom, sírtam, de itt a legkeményebb férfi is sír”

– mondta a Blikknek adott interjúban. Egy ideig magánzárkában volt, máskor az óbudai önkormányzat korrupciós ügyének gyanúsítottjaival osztozott a cellán. Elmondása szerint az őrök többsége emberségesen viselkedett, de maga a rendszer és a körülmények szerinte rettenetesek voltak.

Suha azt állítja, hogy egyetlen ember – B. János – vallomása alapján indult ellene az eljárás. B. János Burundi képviseletében dolgozott Bécsben, és Sierra Leonét képviselte konzulként Magyarországon. Suha szerint ez ellentétes volt a nemzetközi diplomáciai elvekkel, és mivel neki kellett közölnie a visszahívását, emiatt került célkeresztbe.

„Úgy tudom, az amerikaiak dolgoztak rá, mert kiderült, szlovén és német polgároknak kínált pénzért konzuli mentességet” – mondta Suha. Hozzátette, hogy B. Jánost végül Ausztriából hozták Magyarországra az amerikai és a magyar hírszerzés közreműködésével.

Suha úgy tudja, B. János vádalkut kötött, és az ő neve is bekerülhetett ebbe. A Blikk információi szerint a diplomata ezzel négy évre csökkentette büntetését, amelyből egy évet már letöltött, és még egy évet kell rács mögött töltenie, mielőtt kedvezménnyel szabadulhat.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Suha közreműködött diplomata konzuli címek kijárásában, és pénzt is elfogadott ezért. A hatóság befolyással üzérkedéssel és vesztegetéssel gyanúsítja, ami kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

„Nyolc pontban gyanúsítottak meg, nyolc tanút hallgattak meg, de senki nem tudott semmit a vádpontokról, nincs bizonyíték, sem tárgyi, sem személyi” – mondta. Állítása szerint az első fél évben senki nem szólt hozzá, és abban bíztak, hogy előbb-utóbb megtörik.

„A vádhatóság olyan, hogy végigviszi, amit kitalált, majd a bíróság a tárgyaláson mérlegeli, melyik bizonyíték értékelhető, de amíg odáig jut az ügy, az ügyészség feltételezése a mérvadó” – tette hozzá.

Suha szerint soha nem volt korrupt, és minden vádat visszautasít.

„Soha nem az voltam, aki átmegy a falon, világéletemben tiszteltem a törvényt, hűségesen szolgáltam a hazámat rendőrségi köztisztviselőként és később diplomataként is”

– nyilatkozta.

Korábban Afrika-szakértőként dolgozott tiszteletbeli konzulként, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa lett Szijjártó Péter alatt. Bár korábban azt mondta, hogy letartóztatásának hátterében a kormány csádi katonai missziójával kapcsolatos kritikája is állhat, erről most nem beszélt.

Mint mondta, nincs benne harag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egyértelműen bukta a román elnökválasztást, már elismerte vereségét a magyarellenes jelölt
A szélsőséges nézeteiről ismert George Simion, aki mellett az első forduló után Orbán Viktor kiállt, elismerte vereségét. A román elnökválasztást magabiztosan nyerte az ellenfele.


George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.

Simion videónyilatkozatban úgy fogalmazott: „ez a román nép akarata”.

Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.

Hétfőn a hivatalos eredmények megerősítették Dan győzelmét, aki a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg Simion 46,4 százalékával szemben.

Ezt követően Simion nyilvánosan is gratulált ellenfelének, majd köszönetet mondott több mint 5 millió támogatójának a bizalomért. Hangsúlyozta: nem fog csalódást okozni nekik, továbbra is harcolni fog „az igazságért, az igazságosságért, a természetes családért, a keresztény hitért és a szabadságért”, mert számára „mindig Románia lesz az első”.

A román sajtó kiemelte, hogy az AUR nem támadta meg a választási eredményt, és ez politikai szempontból jelentős lépésnek számít a feszült román közéletben.

A 24.hu emlékeztet: George Simion korábban többször tett magyarellenes kijelentéseket. Hat évvel ezelőtt az Úzvölgyi katonai temetőnél történt incidenssel vált ismertté, amikor híveivel feldúlta az első világháborús magyar katonai sírokat. Az erdélyi magyar közösség körében emiatt is nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti tihanyi beszéde, amelyben támogatóan szólt Simionról. A politikus ezt az elnökválasztás kampányában is felhasználta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: