A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta:

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket.

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy

- szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter tárcája alá került többek között az oktatás ügye is. Pintér helyettese Rétvári Bence lesz, míg a közoktatásért államtitkári szinten továbbra is Maruzsa Zoltán felel majd.

Az év eleje óta folyamatosak az engedetlenségi megmozdulások és sztrájkok az ágazatban, a pedagógusok és szakszervezeteik nagyon elégedetlenek az oktatási rendszer körülményeivel és a bérekkel. Ezért különösen fontos kérdés volt az, hogy mit kezd ezekkel a kérdésekkel a szféra új minisztere.

Pintér Sándor meghallgatásáról írva a hvg.hu megjegyezte: a miniszter többször megjegyezte, hogy a rendet tekinti a legfontosabb alapnak.

– mondta a miniszter.

A Telex beszámolója szerint szóba került a tanárok és más pedagógusok engedetlensége is.

„Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – jelentette ki, majd hozzátette:

– közölte a belügyminiszter. Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

Szerdán hatalmas felháborodást keltett, hogy Pintér Sándor belügyminiszter - aki az új Orbán-kormányban a rendvédelmen kívül többek között az oktatásért és az egészségügyért is felel majd - a bizottsági meghallgatásán lényeges elemként kiemelte az oktatásban a rendet, mert szerinte „rend nélkül nem lehet tanulni”. Azt is mondta, hogy mivel jogot végzett, nem ismeri a "polgári engedetlenség" kifejezést, és hogy az "egyszemélyes polgári engedetlenség" sem értelmezhető, az "nem része a jogrendnek, így nem fogadható el". Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány bebiztosítaná a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő rendeletet. Arató Gergely, Kőbánya és Kispest országgyűlési képviselője szerda este erről tájékoztatott a Facebook-oldalán:

Kommentben pedig ezt is hozzáfűzte:

A DK-s politikus bejegyzését megosztotta a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) is, amely közzétette a módosító javaslat szövegét. Ebben felsorolják, hogy mely szolgáltatások tartoznak "a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában".

A legfontosabb pont, hogy a gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon meghatározott ideig szükséges biztosítani, méghozzá abban a köznevelési intézményben, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül. De azt is előírják, hogy "a felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára", és az étkeztetést is biztosítani kell "a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban". Az érettségiző középiskolai osztály tanulói számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az összes órát meg kell tartani, más tanulók számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan a tanítási órák 50%-át.

Az utolsó pont pedig arról szól, hogy "az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti". Ha a közalkalmazott, munkavállaló ennek nem tesz eleget, "a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja."

Egy ma benyújtott módosítási javaslat, amely hosszútávon, törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot. Szerintünk van miért tiltakozni, és reméljük, hogy ezt nagyon nagyon sokan látjuk így. Mellesleg, Pintér kiszólásai után ez aztán még inkább vonzóvá teszi a pedagóguspályát, ugye?

- reagált a PDSZ a módosító javaslatra, amely "hosszútávon, törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot".

"Szerintünk van miért tiltakozni, és reméljük, hogy ezt nagyon nagyon sokan látjuk így. Mellesleg, Pintér kiszólásai után ez aztán még inkább vonzóvá teszi a pedagóguspályát, ugye?" - írták egy másik posztjukban.

A BKK honlapja szerint évtizedek óta szerepel a fejlesztési tervekben egy híd, ami összekötné a III. kerület aquincumi részét Újpesttel. A híd egészen pontosan a Pók utca és a Váci út között épülne.

Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként is szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között, ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd rövidebb, gyorsabb utazásokat tenne lehetővé Budapest északi területei között, illetve segítené az egykori ipari-vasúti barnamezős területek fejlesztését.

ami segít eldönteni, hogy szükséges-e egy új híd megépítése Óbuda és Újpest között, és ha igen, milyen kialakítással és kapcsolódó úthálózattal. A fejlesztéssel kapcsolatos információkat EZEN A LINKEN lehet elérni.

A társadalmi egyeztetés alapján a BKK elvetette azokat a változatokat, amelyek az autópálya jellegű, nagy autóforgalmú híddal és utakkal számoltak, környezetvédelmi szempontból nem támogathatók, régészeti területet sértenének, nem illeszkednek a város hosszú távú fejlesztési céljaihoz, és túlzottan költségesek – írja a társaság.

Interjút adott Novák Katalin férje a Mandinernek, amelyben elsősorban a magánéletéről és a feleségével való kapcsolatáról beszélt, de azokról a feladatokról is beszélt, amelyeket first gentlemanként fog végezni.

Veres István elmondta, hogy Miskolcon született, Sárospatakon, majd Miskolcon járt középiskolába, majd a szülei példáját követve közgazdász lett, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. Édesapja hosszú ideig a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, édesanyja pedig előbb statisztika–számvitel szakos tanár volt, majd a miskolci Semmelweis-kórház gazdasági vezetője. Novák Katalinnal az egyetem 1996-os gólyatáborában ismerkedett meg, majd később ugyanannak az egyetemi diákközösségnek a tagjai lettek instruktorként. A kapcsolatuk kezdetét 1999 nyarától számítják, amikor együtt eveztek egy Rába folyón zajló kenutúrűn Szentgotthárdtól Sárvárig. Akkor kérte meg felesége kezét, amikor Novák Katalin letette a vitorlásvizsgát Balatonbogláron.

Veres István hosszú ideje dolgozik a Magyar Nemzeti Banknál, ott kezdte a pénzügyi pályáját, és mint mondta, nem is vágyik el innen.