Meghekkelte a Fidesz javaslatát az ellenzéki többség a XV. kerületben, az ellenkezőjét fogadták el

A kormányzati propaganda egyik legfőbb iránya az elmúlt hetekben az volt, hogy a brüsszeli szankciós politika eredményeként láttassák az elszabaduló inflációt, a megugró energiaárakat. Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének Elnöke még Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is írt egy levelet ezzel kapcsolatban.

Az sejthető volt, hogy ellenzéki városvezetők ehhez nem fognak csatlakozni, ezért a Fidesz helyben akart meggyőzni minél több képviselőt.

A XV. kerületi önkormányzatban is megpróbálkozott a Fidesz azzal, hogy a közgyűlési többséget a levél állításai mellé állítsa, a javaslat a levéllel ellentétben nem említi Oroszországot, a szankciós politikát viszont többször is.

A javaslat ezzel zárult:

Bízom benne, hogy a levél tartalmával mindannyian egyetértünk, két fő üzenetét pedig mindannyian támogatni tudjuk, amelyek a következők:

1. A szankciós politika újragondolása, hiszen az energiahordozókat intő szankciók tönkreteszik Európa gazdaságát, ugyanakkor nem hozták el a háború végét.

2. A felzárkózási és helyreállítási alap forrásainak kifizetése, mivel ezen források Magyarországnak járnak.

Itt következett a csavar a történetben, az ellenzéki többség nem ugrott be a trükknek, hanem elutasította "a levelet, mint a kormányzati propaganda azon törekvését, mely az országban kibontakozó gazdasági és szociális krízis felelőseit nem a szakszerűtlen és felelőtlen kormányzásban, hanem Magyarország szövetségeseinek, az Európai Uniónak közös, a magyar kormány által is támogatott erőfeszítéseiben kívánja láttatni."

A Matlák Gábor alpolgármester által jegyzett módosító javaslatban a következők álltak:

"A Fidesz által irányított közmédia és a Fidesz-közeli oligarchák tulajdon álló magánmédia ebben a témában is a propaganda-minisztériumban megfogalmazott irányelveknek megfelelően terjeszti az orosz háborús propaganda-gépezet hazugságait, melyek célja az agresszió áldozatával, Ukrajnával szolidáris európai politikai közösség egységének szétverése. "

Cáfolatként pedig ez állt benne:

- Tény, hogy az infláció már az orosz agresszió előtt is a legmagasabbak között volt Európában, és az azóta eltelt hónapok alatt is folyamatosan magasabb volt, mint a ténylegesen háborút viselő Oroszországban és Ukrajnában.

- Tény, hogy a kormány által is támogatott uniós szankciók alig érintik Magyarországot, mert Magyarország továbbra is használhat orosz gázt és olajat. Ha ez az energiaimport inflációt okoz, az csak azért van, mert az orosz fél megemelte az olaj és a gáz árát, hogy háborút finanszírozhassa, többek között a magyar családok pénzéből, de ennek az Unióhoz és a szankciókhoz semmi köze.

- A valóság az, hogy az európai energiakrízist az orosz kormányzat tudatos árfelhajtó lépései okozzák, a szankciók pedig az orosz agresszor háborús gépezetét akasztották meg és az ukrán nép védekezését segítik.

- A szankciók elősegítik Európa zöld átállását és a közös uniós energiapolitika megszületését, melynek legfontosabb, az európai családok életét leginkább megkönnyítő lépését, a közös energiabeszerzést és az orosz olajért és gázért fizetendő árak limitálását éppen a magyar kormány vétózta meg, kijelentve ezzel, hogy Magyarország nem akar az eddigieknél kevesebbet fizetni az energiáért, és továbbra elkötelezett amellett, hogy a magyar családok drágán finanszírozzák a háborús agressziót.

A többség inkább úgy vélte, hogy "a háború végét nem az agresszort sújtó szankciók felülvizsgálata, hanem az agresszor katonai veresége fogja elhozni, az, amikor Oroszország kivonul Ukrajnából és megkezdődnek a béketárgyalások a háborús jóvátételről."

A módosító javaslat végén még hozzátették:

"A felzárkózási és helyreállítási alap forrásai Magyarországnak járnak, nem pedig a jogállamot felszámoló Orbán-kormánynak. Ezúton kifejezzük reményünket, hogy a felzárkózási és helyreállítási alap forrásai mielőbb Magyarország rendelkezésére állnak, de csak akkor, ha valóban sikerül olyan megállapodást kötni a magyar kormánnyal, ami biztosítja, hogy ezek a források átlátható módon, ténylegesen az ország felzárkózását segítsék, ne pedig magánzsebekbe vándoroljanak. Szorgalmazzuk, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon az Európai Ügyészséghez."

A többség ezt a módosító javaslatot fogadta el végül a Fideszé helyett.