Meghalt Tamás Gáspár Miklós

Szombaton délutántól heves zivatarokra készülhet az ország jelentős része. A délnyugati, nyugati és északkeleti térségekben riasztás van érvényben, a cellák 60–70 km/órás széllökéseket, intenzív esőt és jégesőt hozhatnak. A hidegfront vasárnap késő délután–este érkezik, előterében már éjjel nedvesebb, labilis levegő áramlik fölénk.

A nyári időjárás továbbra is tombol, az ország közepén 32, a délkeleti tájakon 36-37 fokot mutatnak a hőmérők. A rendkívül magas UV-B sugárzás miatt nem ajánlott a napra menni délután négy óráig, de a gyerekek és az idősek inkább maradjanak árnyékban az esti órákig. Ma a nyugati országrész és az északi határszél kivételével 25 fok felett, az Alföldön 27 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet – írja a met.hu.

Holnap a déli órákig az ország északi, északkeleti felében van inkább esély zivatarra, de déltől északnyugat felől növekszik a zivatarok előfordulásának esélye.

A késő esti, éjféli órákban a zivatarok kelet felé elhagyják az országot. A jövő hét elején már nagyrészt 25 és 30 fok között alakulnak a csúcsértékek.

A hidegfront érkezésére sokan érzékenyek, az időjárás változása most is őket terheli meg igazán.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közlekedésben résztvevők fokozottan figyeljenek az utakon.

Washingtonban tárgyalt Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Tisza párti elnöke, hogy megpróbálja elhárítani egy friss amerikai javaslatot, amely akár 100 százalékos büntetővámmal is sújthatná Magyarországot az orosz energiavásárlások miatt.

Hajdu arról tájékoztatta partnereit, hogy Magyarország elkötelezett az orosz energiafüggőség csökkentése mellett. Azt kérte tőlük, hogy „vegyék figyelembe azt, hogy Magyarország a választások után megkezdte azt a munkát, hogy leváljon az egyoldalú függőségről, és kiegyensúlyozza energiaellátását, ezért ne tegyenek elhamarkodott lépéseket”.

Elmondása szerint az amerikai fél megértő volt, de egyértelmű elvárásként fogalmazták meg, hogy Magyarországnak fel kell számolnia egyoldalú orosz energiafüggőségét. Hajdu optimistán értékelte a megbeszéléseket.

A washingtoni lobbiút apropóját egy napokban benyújtott, kétpárti támogatást élvező amerikai szenátusi javaslat adta. A tervezet felhatalmazná az elnököt, hogy akár 100 százalékos büntetővámot vessen ki az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójára. A cél Oroszország energiabevételeinek további csökkentése.

Mivel Magyarország mindkét listán a legnagyobb importőrök között szerepel, a törvény elfogadása érdemben érinthetné a magyar kivitel egy részét. A javaslat ugyanakkor kivételeket tehet azokkal az országokkal, amelyek bizonyíthatóan lépéseket tesznek az orosz függőségük csökkentésére, vélhetően erre a lehetőségre épít a magyar diplomácia is.

Az Egyesült Államok korábban is alkalmazott már hasonló kereskedelmi nyomásgyakorlást geopolitikai céljai elérésére. Donald Trump elnöksége alatt például azzal a feltétellel ajánlott vámcsökkentést Indiának, ha az ország drasztikusan visszafogja orosz olajimportját, és azt amerikai forrásokkal helyettesíti. A mostani javaslat ugyanakkor egy jóval keményebb fellépést vetít előre, mint amikor a korábbi amerikai vezetés még elfogadta Magyarország földrajzi adottságokból fakadó kényszerhelyzetét az orosz energiaellátás terén.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után, eleget teszek” – ezzel a mondattal jelentette be szombat kora este Sulyok Tamás, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását.

A jogszabály hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása. Sulyok Tamás egy videóban közölte döntését, amelyre azután került sor, hogy hétfőn az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta az eltávolításáról szóló törvényt. Az államfőnek öt napja volt aláírni a jogszabályt, a határidő ma járt le.

Az államfő szerint ami most a köztársasági elnöki intézményt éri, az alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan. Úgy látja, a döntés töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában.

Azt is megindokolta, miért nem mondott le: szerinte az elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme ezt az egyetlen utat hagyta.

Hozzátette, aláírásával bizonyítja, hogy az Alaptörvényt mindvégig megtartotta, ugyanakkor ez egyúttal annak is maradandó bizonyítéka, hogy „a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”.

A mostani döntést egy rendkívül feszült hét előzte meg. A Tisza Párt kétharmados többsége hétfőn szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek célja a kormány szerint a Fidesz-korszak intézményi beágyazottságának lebontása.

Magyar Péter miniszterelnök egyértelművé tette, hogy az államfőnek nincs mozgástere: vagy aláírja a jogszabályt, vagy a kormány megfosztási eljárást indít ellene. Ebben az esetben a törvényt a házelnök írhatta volna alá. A miniszterelnök úgy értékelte a döntést, azzal megakadályozzák, hogy „egy maffia évtizedekre elfoglalja az államot”.

Németországban magas szintre emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, miután a hírszerzés konkrét támadási tervekről szerzett tudomást. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban beszélt a helyzet súlyosságáról, amiről a ZEIT Online is beszámolt.

A készültséget a korábbi „elméleti fenyegetettségi” fokozatról emelték „magas szintre”. Németországban nincsenek a lakosságnak szóló, színes kódokkal jelzett riasztási szintek; a mostani lépés a hatóságok belső kockázati minősítésének szigorítását jelenti, ami a konkrét veszélyek megjelenésére utal.

A miniszter szerint a szolgálatok friss jelzései új helyzetet mutatnak.

A német hatóságok az elmúlt években több súlyos terrortámadással is szembesültek. 2024 decemberében egy szaúd-arábiai férfi szándékosan a tömegbe hajtott a magdeburgi karácsonyi vásáron, hat embert megölt, és több százat megsebesített; az elkövetőt idén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Pár hónappal korábban, 2024 augusztusában Solingenben egy szíriai állampolgár az Iszlám Állam propagandájától inspirálva késelt halálra három embert egy városnapi rendezvényen.

A belügyminiszter külön kiemelte az infrastruktúra elleni fenyegetettséget is. Nemrégiben egy országos informatikai hiba miatt mintegy két órára leállt a teljes német vasúti közlekedés, ami jól mutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a kritikus infrastruktúra megbénulása.