Meghalt Sebő Ferenc
Hetvenkilenc éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója és az énekelt versek hazai úttörője. A halálhírt az általa alapított Sebő-együttes tette közzé a közösségi oldalán.
Sebő 1947-ben született Szekszárdon, és bár zenei tanulmányokat folytatott, eredetileg építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1970-ben. Itt, a Bercsényi kollégiumban kezdődött zenei pályafutása, amikor évfolyam- és szobatársával, Halmos Bélával József Attila-verseket zenésítettek meg.
Berek Kati színésznő figyelt fel rájuk, és meghívta őket az Egyetemi Színpadon futó műsorába, amivel később országos ismertségre tettek szert. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, és historikus énekeket, valamint népdalfeldolgozásokat is előadott.
Pályáján a nagy fordulatot a széki zene hozta el, amelyet Sárosi Bálint népzenei sorozatában hallott meg. Ekkor fordult az autentikus népzene és a néptánc felé. A Bartók Táncegyüttes zenei vezetőjeként, Timár Sándorral közösen a magyar táncházmozgalom meghatározó alakjává vált, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a néptánc újra népszerű lett a fiatalok körében.
Építészi pályáját maga mögött hagyva a hetvenes évektől a népművelés és a tudományos kutatás felé fordult. Dolgozott a Népművelési Intézetben, majd az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett, közben 1989-ben a Zeneakadémia zenetudományi szakán is diplomát szerzett.
A kilencvenes évektől a Magyar Televízió munkatársaként népzenei műsorokat szerkesztett, és zenét írt a népszerű Cimbora című gyerekműsorhoz.
Később betöltötte az Állami Népi Együttes művészeti vezetői és a Hagyományok Házának szakmai igazgatói posztját is. A szélesebb közönség a Fölszállott a páva tehetségkutató zsűrielnökeként, valamint a Népzene-Sebő című rádióműsor vezetőjeként is ismerhette.
A Sebő Együttes alapítójaként számos lemezt jelentetett meg. Munkásságában kiemelkedőek a versmegzenésítései, József Attila mellett Weöres Sándor és Nagy László költeményeit is feldolgozta, emellett számos filmzene és színházi kísérőzene fűződik a nevéhez.
Munkásságát 2012-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 2014-ben pedig a Nemzet Művészévé választották.