Több mint ezermilliárd forint azonnal mozdítható vagyon volt 29 NER-közeli cégnél 2024-ben
Több mint 1000 milliárd forintnyi azonnal mozdítható készpénz parkolt 29, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER) köthető nagyvállalat számláin 2024 végén. A száz legnagyobb pénzeszközállománnyal rendelkező hazai vállalat közül 29 volt egyértelműen kormányközeli milliárdosokhoz köthető – írja a G7.
A folyamatokra az egyik legfrissebb példa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Envirotis Holding Zrt. esete. A cég március 30-án tartott közgyűlésén a tavalyi 2,6 milliárd forintos nyereség és a korábbi eredménytartalék terhére összesen 4,84 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Nem sokkal később a Magyar Hang arról írt, hogy ebből mintegy 4,4 milliárd forintot át is utaltak a szintén Mészáros Lőrinchez köthető Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba. A Mészáros-csoport a hírekre reagálva közölte, hogy törvényes, éves osztalékkifizetés történt, a cég tőkehelyzete és likviditása pedig a tranzakció után is stabil maradt.
A G7 által megkeresett cégcsoportok vegyesen reagáltak az osztalékfizetésekkel kapcsolatos kérdésekre. A Bayer Construct-csoport azt írta, noha több cégükben már lezajlott a közgyűlés, egyik sem fizet osztalékot, és a profitot szinte teljes egészében a vállalatokban hagyják. A Duna Aszfalt Zrt.-nél és leányvállalatainál múlt szerdáig nem tartottak közgyűlést, a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.-nél pedig információk szerint épp ma tartják az eseményt. A Mészáros-csoport és a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Group is csak annyit közölt: „a társaságok a törvényi előírások szerint, a jogszabályokban meghatározott határidőknek megfelelően tesznek eleget beszámolókészítési és benyújtási kötelezettségüknek”.
Az osztalékfizetés mellett egyébként más módszerek is léteznek a pénz csoporton belüli mozgatására. A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. például nincs a leginkább készpénzdús cégek között, ugyanakkor a legutóbbi beszámolója szerint
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy szombat esti Facebook-videójában arról beszélt, hogy tudomása szerint „az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba, az Egyesült Államokba és más távoli országokba”. A leendő kormányfő hozzátette: „Pontos tudomásom van róla, hogy a NAV több Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva.” A külföldre utalásokról és a hatósági lépésekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az RTL Híradó kérdésére azt közölte, hogy konkrét ügyekben nem adhatnak tájékoztatást.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós a G7-nek azt mondta, a NAV lépései egyelőre valószínűleg nem büntetőjogi, hanem pénzügyigazgatási jellegűek lehetnek, vagyis a hatóság azt vizsgálhatja, hogy valami tisztázatlan a pénz eredetével vagy az utaló személy minőségével kapcsolatban.
Ligeti szerint
ha kiderülnek például a túlárazott közbeszerzések és az állami támogatásnak minősülő magántőkealapokba történő álbefeketetések. Ugyanis ha ilyen okok miatt azt állapítják meg, hogy szabálytalan eredetűek ezek a pénzek, akkor elrendelhetik a visszavételüket. Ezt azonban nehezebb megvalósítani, ha a pénz már nincs Magyarországon, pláne, ha már az elkövető is külföldön tartózkodik.
A teljes kép május végén válhat láthatóvá, a cégeknek ugyanis jogszabály szerint május 31-ig kell leadniuk éves beszámolóikat, és eddig kell dönteniük a nyereség felhasználásáról is. Az, hogy egyes vállalatok a szokásosnál korábban tartanak közgyűlést, a megváltozott politikai helyzetre is utalhat.
