Vasárnap este mi is beszámoltunk róla, hogy eltűntként tartotta nyilván a rendőrség Kabai Lóránt költőt, akinek hollétéről szombat este óta nem tudtak semmit. A 45 éves férfi VI. kerületi lakóhelyéről távozott ismeretlen helyre.
Kedd reggel a művész családja közleményben tudatta, hogy Kabai meghalt – írja a Telex.
„Mélyen megrendülve, megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész, életének 45. évében tragikus körülmények között elhunyt. Búcsúztatásáról később adunk tájékoztatást. Gyászoló édesanyja nevében is fivérei, Zoltán és Csaba”
A k.kabai lóránt művésznéven is alkotó költő, író, szerkesztő, kritikus, vizuális művész 1993 óta publikálta műveit a Magyar Műhely, az Új Forrás, az Új Holnap, a Sárkányfű, a Kortárs, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Palócföld, az Árgus, a Kalligram, A Hét, a Puskin Utca, az Ex Symposion, a Jelenkor, a Holmi, a 2000, a Beszélő és a Nagyvilág hasábjain. Összesen kilenc kötete jelent meg, legutóbbi 2021-ben a Joshua Könyvek gondozásában.
Vasárnap este mi is beszámoltunk róla, hogy eltűntként tartotta nyilván a rendőrség Kabai Lóránt költőt, akinek hollétéről szombat este óta nem tudtak semmit. A 45 éves férfi VI. kerületi lakóhelyéről távozott ismeretlen helyre.
Kedd reggel a művész családja közleményben tudatta, hogy Kabai meghalt – írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Angolaknában halt meg egy beteg a Szent Imre Kórházban: a Tisza Párt szakpolitikusa szerint a bűnbakkeresés a legnagyobb hiba
Hegedűs Zsolt a hétfői tragédia után a brit NHS rendszerét javasolja mintaként. Szerinte a megelőzhető tragédiákról transzparens jelentéseket kellene készíteni a rendszerszintű hibák feltárására.
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
„A Szent Imre Kórházban történt tragédia mindannyiunkat megráz. Egy emberi élet elvesztése nem lehet hír a sok közül”
– írta Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt. A szakpolitikus szerint a megoldást a brit egészségügyi rendszerben, az NHS-ben alkalmazott gyakorlat jelenthetné, ahol az ablakon kieső betegek esetei az úgynevezett „Never Eventek”, vagyis az elvileg soha meg nem történő, megelőzhető események közé tartoznak. Kifejtette, hogy az NHS ezekről nyilvános, transzparens jelentéseket tesz közzé, amelyek tartalmazzák a történteket, a rendszerszintű hiányosságokat és a megelőző intézkedéseket.
„Ez a szemlélet mutat irányt. A hibáztató egészségügyi kultúrából a tanuló egészségügyi kultúra felé kell elmozdulnunk. Olyan irányba, ahol az eseteket nem eltussoljuk, hanem kivizsgáljuk. Ahol a cél elsődlegesen nem bűnbakkeresés, hanem a tanulságok levonása és a megelőzés”
– fogalmazott Hegedűs Zsolt.
Az elmúlt évben több, intézményből való távozás után bekövetkezett haláleset borzolta a kedélyeket - írta a 24.hu. Tavaly januárban az ajkai kórházból távozott önkényesen egy koponyasérült beteg, akit másnap holtan találtak meg; az intézmény belső vizsgálatot indított. 2025 novemberében a szegedi klinikáról távozó szekszárdi orvosnő, dr. Kett Antónia halála kapcsán bontakozott ki országos vita a kórházi távozás szabályairól. Akkor a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös válaszában azt írta:
„A beteg – ha ezzel másokat nem veszélyeztet – elhagyhatja az intézményt… a beteg szabadsága csak törvényben meghatározott, indokolt esetben korlátozható.”
Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.
A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Kutatási alapon megmagyarázhatatlan, miért mérnek teljesen mást a közvélemény-kutatók
A politikai elemző szerint négy éve még nem volt ekkora szórás az adatok között. A nagy kérdés, hogy a függetlenek vagy a kormánypártiak mérései állnak közelebb a valósághoz.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.
A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy
négy évvel ezelőtt egyáltalán nem volt tapasztalható a mostanihoz hasonló ordító különbség a kutatásokban.
Egyedül a Publicus mutatta az akkori ellenzék minimális vezetését, de még az ő számaik sem lógtak ki jelentősen, a többiek pedig egymáshoz nagyon hasonló adatokat közöltek.”
Török Gábor állítja, bár sokféle kérdés és kétség merülhet fel a mostani adatközlések hitelességével kapcsolatban, abban mindkét adatközlői oldal egyetért, hogy
a mostani különbségek kutatási alapon megmagyarázhatatlanok, szemben a négy évvel ezelőtti helyzettel.
Hozzáteszi, ő továbbra sem „tudja”, hogy ki „téved”, és még azt sem tartja lehetetlennek, hogy valamennyit mindenki. Azt azonban fontosnak tartja leszögezni:
„ha elfogadjuk azokat a számokat, amiket a kormány adatközlői mutatnak, akkor egyben azt állítjuk, hogy a Fidesz ma ugyanúgy áll (ugyanannyira támogatott), mint 4 évvel korábban. Mint a mellékelt számsorokból látjuk, a kormánypártot 2022 februárjában 46-54 százalék közé mérte mindenki (belföldön végül 52 százalékot kaptak az áprilisi választáson) - ez pontosan az a tartomány, amit a különböző kormánypárti intézetek ma mondanak - szemben a kormánytól függetlenek 40 százalék körüli (gyakrabban alatti) eredményeivel.”
A politológus szerint tudjuk, hogy az elmúlt négy év a 2010 utáni időszak politikailag legnehezebb korszaka volt a Fidesznek, amit időnként vezető kormánypárti politikusok is elismernek. Török Gábor úgy látja,
ha igazuk van azoknak az adatközlőknek, akik ma ugyanazt látják a Fidesz kapcsán, mint 2022-ben, akkor ez olyan kivételes politikai teljesítmény, amely komoly magyarázatot igényelne a gazdasági nehézségek, politikai botrányok és egy új ellenzéki párt kiemelkedése után.
A miértek megválaszolását szerinte csak a választási eredmények ismeretében lehet majd elvégezni.
Az elmúlt egy évben a legtöbb független közvélemény-kutató, köztük a Publicus, a Závecz, a Republikon és a 21 Kutatóközpont is tartós Tisza-előnyt mért, míg a kormányhoz közelebb álló Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ rendre a Fidesz vezetéséről számolt be.
2025 őszén például a Závecz a biztos pártválasztók körében 47–38-as Tisza–Fidesz arányt mutatott, a Publicus 45–38-at, ezzel szemben a Nézőpont 46–38-as, az Alapjogokért Központ pedig 47–42-es Fidesz-előnyt közölt. A helyzet hátteréhez hozzátartozik a 2024-es európai parlamenti választás, ahol a Fidesz–KDNP 44 százalékot, míg a frissen szerveződő Tisza Párt közel 30 százalékot ért el, utóbbi ezzel 7 mandátumot szerzett.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.
A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy és Jámbor vitaműsorban feszült egymásnak: utóbbi szerint a zuglói indulás két mandátum mellett a kormányváltást is kockára teszi
Jámbor András és Hadházy Ákos a különutas indulások miatt csapott össze. Jámbor szerint a húsz hasonló jelölt miatt elvesző töredékszavazatokon múlhat a TISZA Párt többsége.
Két, markáns ellenzéki stratégiát képviselő politikus feszült ma egymásnak a 444 YouTube-csatornáján. A TISZA Párt javára visszalépő Jámbor András és a Zuglóban újrainduló független képviselő, Hadházy Ákos vitázott a Helyzet: van! című műsorban arról, hogy a régi ellenzék jelöltjeinek indulása veszélyezteti-e Magyar Péterék győzelmét. A két politikus már négy évvel ezelőtt is mást gondolt a követendő stratégiáról: Jámbor az ügyek képviseletét és a parlamenti munkát, Hadházy a korrupcióüldözést és a nyomásgyakorlást tartotta elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy kinek lett igaza, Jámbor annyit vágott rá: „Magyar Péternek!”
Hadházy Ákos azzal indokolta zuglói indulását, hogy a kerületben a Fidesznek nincs esélye nyerni, így a választók szabadon dönthetnek.
„Természetesen én nem a Tisza ellen indulok, hanem a Fidesz ellen indulok. [...] Megnyugtató, hogy Zuglóban a Fidesz biztos, hogy nem fog győzni, úgyhogy a választóknak nyugodtan megvan a lehetősége, hogy azt a jelöltet válasszák, akiket szeretnének és nem kell nézegetni, hogy esetleg bejön-e a Fidesz.” Jámbor András szerint azonban a probléma nem helyi, hanem országos.
A töredékszavazatok és a győzteskompenzáció miatt minden egyes ellenzéki különindulás listás mandátumokba kerülhet a TISZA Pártnak. Számításai szerint csak Zuglóban egy fél mandátumnyi töredékszavazat veszhet el, ha Hadházy és a tiszás jelölt is elindul.
„Körülbelül húsz olyan ellenzéki jelölt van jelenleg, aki függetlenként vagy más párt színeiben elindulna a tiszás jelölttel szemben. Ha ez a húsz ember csak tízszázalékos eredményt ér el, az két töredékszavazatnyi vagy két mandátumnyi töredékszavazat. Ezért amikor arról beszélünk, hogy 3,5 százalékkal kell többet szerezni ahhoz, hogy mandátumtöbbség legyen, és 5,5 százalékkal ahhoz, hogy kormányzótöbbség, akkor ezek nagyon-nagyon fontos szavazatok” – érvelt Jámbor.
Hadházy viszont azt gondolja, nem ezen múlik a kormányváltás.
Mint mondta, „hogyha egy-két képviselőn múlik a többség vagy nem többség, tessék elhinni, hogy azt meg fogja oldani a Fidesz. Tehát pár szavazaton, hogyha múlik a többség vagy nem többség azt a Fidesz simán, simán, bármikor el fogja csalni. [...] Régen megette a fene, hogyha azok a töredékszavazatokon múlna ez a dolog.”
Jámbor erre azzal vágott vissza, hogy éppen azért kell minden szavazatot és mandátumot maximalizálni, hogy az ellenzék kikerüljön a veszélyzónából, ahol választási csalás döntheti el a végeredményt. „Ez számít abban, hogy fölül legyünk azon a helyzeten, ami a veszélyzóna. És szerintem az a feladat, hogy ezt a veszélyzónát alapvetően elkerüljük ” – fogalmazott.
A vita során szóba került a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrány és Lázár János nagy port kavart „vécékefés” kijelentése is. A politikusok egyetértettek abban, hogy ezek az ügyek elbizonytalaníthatják a Fidesz szavazóit a billegő körzetekben, ami akár a választás kimenetelét is befolyásolhatja.
A stratégiában ugyan nem, de egyvalamiben egyetértettek: elfogadhatatlan lenne egy olyan helyzet, amelyben a TISZA Párt több szavazatot szerez, de a választási rendszer torzítása miatt mégis a Fidesz alakíthatna kormányt. Jámbor szerint ez választási csalásnak minősülne, hiszen „itt egy egypárti választási rendszer, a körzethatárok egypárti átrajzolása eredményeként nem a magyar szavazók szavazatszáma az, ami meghatározza a választás végeredményét”.
Két, markáns ellenzéki stratégiát képviselő politikus feszült ma egymásnak a 444 YouTube-csatornáján. A TISZA Párt javára visszalépő Jámbor András és a Zuglóban újrainduló független képviselő, Hadházy Ákos vitázott a Helyzet: van! című műsorban arról, hogy a régi ellenzék jelöltjeinek indulása veszélyezteti-e Magyar Péterék győzelmét. A két politikus már négy évvel ezelőtt is mást gondolt a követendő stratégiáról: Jámbor az ügyek képviseletét és a parlamenti munkát, Hadházy a korrupcióüldözést és a nyomásgyakorlást tartotta elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy kinek lett igaza, Jámbor annyit vágott rá: „Magyar Péternek!”
Hadházy Ákos azzal indokolta zuglói indulását, hogy a kerületben a Fidesznek nincs esélye nyerni, így a választók szabadon dönthetnek.
„Természetesen én nem a Tisza ellen indulok, hanem a Fidesz ellen indulok. [...] Megnyugtató, hogy Zuglóban a Fidesz biztos, hogy nem fog győzni, úgyhogy a választóknak nyugodtan megvan a lehetősége, hogy azt a jelöltet válasszák, akiket szeretnének és nem kell nézegetni, hogy esetleg bejön-e a Fidesz.” Jámbor András szerint azonban a probléma nem helyi, hanem országos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a cigányos mondatairól: A miniszterelnök álláspontja az volt, hogy ezt a kijelentést helyre kell tenni
A miniszter a kaposvári nagygyűlésen kért bocsánatot a roma közösségtől a vécétakarítós kijelentése miatt. Siófokon elárulta, Orbán Viktorral közösen döntöttek arról, hogy az ügyet "helyre kell tenni".
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
a kormányfővel közösen beszélték meg, mi a helyes lépés, de Orbán Viktor nem utasította bocsánatkérésre.
Kiemelte,
dorgálást semmiképpen sem kapott, de a miniszterelnök azt mondta, helyre kell tenni ezt a mondatot.
Szerinte a kijelentése nem faji kérdésről, hanem a munka világáról szólt.
A botrányt Lázár János január 22-i, balatonalmádi mondatai robbantották ki, amikor a munkaerőhiányról beszélt. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”
A kijelentés után a miniszter először a Facebookon reagált, ahol a bírálatokat „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte. Két nappal később, január 24-én Kaposváron, a Digitális Polgári Körök nagygyűlésén azonban már bocsánatot kért.
„Szeretnék elnézést kérni. Különösképpen szeretném megkövetni azokat, a cigány-magyar honfitársaimat, akiknek fájt ez a néhány mondat, fájt a gondolat, bocsánat érte, valóban sajnálom”
– fogalmazott a kaposvári rendezvényen.
A kijelentésre a politikai és közélet is hevesen reagált. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott:
„Lázár János takarodjon a közéletből!”.
A korábban a Fideszhez közel álló énekes, Kis Grófo is felháborodásának adott hangot, és arra kérte a roma közösséget, hogy határolódjon el a miniszter szavaitól. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata pedig közleményben kérte a megfogalmazás korrigálását.
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
